Nagyot ugrott a kártyás vásárlások száma, de még mindig tarol a készpénz

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adataiból az derül ki, hogy a hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma idén a harmadik negyedévében is közel 10,6 millió volt. A hazai kibocsátású fizetési kártyák száma 81 ezer darabbal bővült a második negyedévhez képest, így számuk az időszak végén már 9,4 millió felett alakult.

Ezen belül továbbra is a betéti kártyák a meghatározóak, arányuk 2019 harmadik negyedévében 86 százalék felett volt. Mindezek mellett

az érintőkártyák száma is tovább emelkedett, a közel 226 ezres növekmény következtében számuk meghaladta a 7,8 milliót, arányuk pedig az összes fizetési kártyán belül a 83 százalékot.

A hazai pénzforgalmi szolgáltatók fizetésikártya-elfogadói hálózatához tartozó fizikai kereskedői elfogadóhelyek, valamint az elfogadóhelyeken üzemelő POS terminálok vonatkozásában egyaránt csekély mértékű, egy százalék alatti csökkenés figyelhető meg, azonban az elfogadóhelyek száma továbbra is 115 ezer körül, a termináloké pedig 145 ezer fölött alakult.

A hazai elfogadói hálózat alakulása szempontjából szerepet játszhat az MNB felé adatszolgáltatási kötelezettséggel nem rendelkező külföldi szereplők hazai szolgáltatásnyújtása. A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön közel 1 699 milliárd forint összértékben lebonyolított mintegy 236 millió vásárlási tranzakció darabszámban megközelítőleg 19, értékben pedig 22 százalékos emelkedést jelentett éves szinten, ezen belül egyre hangsúlyosabb az online vásárlások szerepe.

Míg a fizikai kereskedőknél egyaránt 17 százalékos növekedés volt megfigyelhető a lebonyolított tranzakciók száma, illetve értéke vonatkozásában, addig az internetes vásárlások esetében ez a növekedés a tranzakciók számánál közel 35, illetve - az értéket tekintve - 51 százalékot mutat.

Magyarország nagy tömegű, kis egyedi értékű pénzforgalmát bonyolító GIRO Zrt. küldetése a hazai pénzforgalom fejlődésének és hatékonyságának támogatása - nyilatkozta lapunknak Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója. Mint elmondta, a GIRO Zrt. a Bankközi Klíring Rendszer biztonságos és zökkenőmentes üzemeltetésével már 25 éve áll a hazai készpénzmennyiség csökkentésének szolgálatában.

A Bankközi Klíring Rendszer meglévő éjszakai és napközbeni fizetési platformja hamarosan kiegészül az azonnali fizetési platformmal. Az azonnali fizetés és a hozzá kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (fizetési kérelem, másodlagos bankszámla azonosítók) számos fizetési helyzetben fogják lehetővé tenni a készpénz használatának csökkentését, és helyettesítését elektronikus fizetési megoldásokkal. 

A GIRO Zrt. már most, az azonnali fizetési platform éles próbaüzeme alatt is a nap 24 órájában, a hét minden napján rendelkezésre áll és azon dolgozik, hogy az azonnali fizetési rendszer a GIRO Zrt. múltjához méltó módon kiemelkedő minőségben működjön - tette hozzá a vezérigazgató.

Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója

Még mindig több a készpénzes fizetés

Az utóbbi években folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma: ma húsz százalékkal magasabb a munkában állók száma, mint 2010-ben. Eközben úgy emelkedtek a költségvetés adóbevételei, hogy nem növekedtek a jövedelmet terhelő adókulcsok. A konkrét számok azt mutatják, hogy amíg 2013-ben 1504 milliárd forint személyi jövedelemadó érkezett a költségvetésbe, addig tavaly ez az összeg már 2177 milliárd forint volt.

Az adózási morál javulását, illetve az emelkedő adófizetés hajlandóságot mutatja, hogy jelentősen csökkent az áfa-adórés, vagyis a be nem fizetett és az összes befizetendő áfa aránya. Amíg 2013-ban ez a szám 21 százalék volt, vagyis minden ötödik kiszámlázott áfát nem fizettek be a költségvetésbe, addig tavalyra már csak az áfafizetési kötelezettség kilenc százalékáról mondható el ugyanez.

A munkáltatói adóék is csökkent, a 2013-as 49 százalékról, 2018-ra 45 százalékra. (Az adóék azt mutatja, hogy a teljes munkaerőköltség – bruttó bér + adók és járulékok – hány százalékát kell a munkáltatónak befizetni a költségvetésbe.)

A felmérés szerint a magyarok 47 százaléka használja gyakrabban bankkártyáját, mint öt évvel ezelőtt, és csaknem kétharmaduk, egészen pontosan 66 százalék szerint egyszerűbb elektronikusan fizetni. 

A Nézőpont felmérése szerint a lakosság hozzáállása is jelentősen javult az elmúlt tíz évben. Ma a megkérdezettek 59 százaléka véli úgy, hogy amennyiben egy vállalkozó betartja a szabályokat, akkor nem éri támadás a hivatalos szervek felől. Ezzel szemben 2008-ban mindössze a válaszadók 38 százaléka gondolta ezt.

Jelentősen emelkedett azok aránya is, akik szerint nem igaz, hogy ha mindenki mindent törvényt betartana, akkor megállna a gazdasági élet. Korábban 11 százalék értett egyet ezzel az állítással, szemben a mostani 45 százalékkal. Komoly hozzáállásbeli változást mutat az is, hogy amíg 2008-ban a megkérdezetteknek csak 15 százaléka vetette el azt az állítást, hogy kénytelen áthágni a szabályokat, aki valamire akarja vinni. Tavaly ez az arány, már 36 százalék volt. 

A gazdaságfehérítési intézkedések sikerét mutatja, hogy tíz év alatt gyakorlatilag a felére – 42 százalékról 21 százalékra – csökkent azoknak az aránya, akik időről-időre adót nem fizető fekete gazdaságból származó termékeket vásároltak - áll a felmérésben. A mostani növekvő trenddel szemben a további sikerek elérése érdekében csökkenteni kell a készpénzfizetés arányát a gazdaságban.

Míg az áfa-adórést tekintve hazánk már az európai élvonalba tartozik, addig készpénzhasználat tekintetében még mindig a közép-európai középmezőnyben vagyunk.

Bankkártyát a magyarok alig több mint harmada használ (35 százalék), tízből hatan pedig még mindig a készpénzes fizetést részesítik előnyben. Csehországban ez az arány éppen fordított - áll a felmérésben.