Nekünk gyenge dollár kell! Miért olyan fontos itthon is az amerikai deviza?

Megszokhattuk, hogy amikor globális krízis van, inkább a fejlett piacok teljesítenek jól. A feltörekvők alapvetően jobban szenvednek. Ez gyakorlatilag igaz a részvénypiacokra és a kötvénypiacokra is.

Nagyon egyszerűen úgy lehetne összefoglalni az emerging marketek, vagyis a feltörekvő piacok esélyeit, hogy a fejlődő általában alulértékeltek a fejlett piacokkal szemben. Ám, ha rossz a nemzetközi hangulat, akkor az értékeltségi különbözet még nő is (a feltörekvő piacok rosszabbul teljesítenek a fejletteknél). Ha pedig jó a globális hangulat, akkor az értékeltségi különbség csökkenhet, ilyenkor hozza be a fejlődő piac a fejletteket, vagyis a drágulás a kisebb piacokon gyorsabb is lehet, mint a robosztus piacokon.

A nagy nyugati befektetők hazamentek

Az elmúlt 2-3 év ebből a szempontból elég vegyes volt. A Covid-járvány a világgazdaság nagy kockázatait és lassulását hozta, ilyenkor a nyersanyagüzlettől függő nagy fejlődő piacok eleve nem tejesítettek jól, de az még külön sújtotta őket, hogy a dollár erősödése mellett estek vissza a nyersanyagárak.

A nagy nyugati befektetők hazamentek a biztonságos piacokra.

Ám a kilábalásnak és az energiaválságnak már inkább volt nyertese a fejlődő piac.

Az összefüggés természetesen nem bonyolult, amikor az olajár összeomlik, az a fejlődő gazdaságoknak kedvezőtlen volt, a fejletteknek viszont segített, csökkentette az ipar költségeit. Amikor pedig emelkedtek a nyersanyagárak, akkor a fejlődő piacok jobban teljesítettek. Utóbbiban az a mókás, hogy általában ilyenkor azok a fejlődő piacok is drágulnak, amelyek amúgy maguk is energiaimportőrök (India, Kína, Törökország), de a fejlődő piacok közé sorolják őket a befektetők.

Miért kell nekünk a gyenge dollár?

Ez tehát a megfigyelés, ugyanakkor mégsem a dollárról beszéltünk eddig. Vagyis nem érthető, hogy miért a gyenge dollár kell nekünk? A dollár szempontjából a legfontosabb elemek arról szólnak, hogy amikor a dollár erős, akkor

• a nem dolláros államoknak drágábbak a dollárban jegyzett világpiaci árak,
• nagyobb terhet jelentenek a dollárban felhalmozott külső adósságok
• és még a tőkeáramlás (a flow) iránya eleve a dollárpiacok felé tart.

Ha bizonytalanság van a világpiacon, akkor a fejlődő piacok valóságos bibliai tíz csapást szenvednek el. Nézzük ezeket!

Ha tehát nőnek a kockázatok a világgazdaságban, akkor a kockázatos eszközök felől az amerikai kötvénypiacra és az amerikai részvényekbe tart az angolszász alapok tőkéje.

Ha a dollár drágul, akkor a dollárban eladósodott cégek és országok jövője is nehezebbé válik, hiszen a jövőbeli saját devizás jövedelmükből több kell majd az adósság rendezésére. Ha megnézzük a török, vagy brazil cégeket, Mexikó, vagy Argentína államát, azt látjuk, hogy a világon nagyon sokan adósodnak el dollárban.

Az adósok multiplikatív trendje

Érdekes közbevetés, hogy Magyarország például nem is vállalja ezt a kitettséget.

Szoktunk dollárkötvényt kibocsátani, de azt azonnal elcseréljük (swapoljuk) eurós kifizetésekre, vagyis a forint-dollár nagyobb változásainak kockázatait nem futjuk, elég nekünk a forint-euró.

Az is tud azért akár 370-430 forint között is ugrálni, de aki azonos időszakban megnéz egy forint-dollár pályát az azt látja, hogy nem véletlen az óvatosság, ez a keresztárfolyam sokkal szélesebb pályán, akár 330-440 között is képes mozogni.

Ugyanakkor most felejtsük el a dollárral szemben inkább rezisztens Magyarországot és nézzük a világ többi részét!

Az a szomorú hatás figyelhető meg, hogy amikor erősödik a dollár, éppen a folyamat legnagyobb vesztesei még tovább erősítik a dollárt.

Adott egy szegény állam, amelyiknek van dolláradóssága. Ha látja, hogy a törlesztésekhez majd drágán dollárt kell szereznie, elkezdi bebiztosítani magát, hogy ne következzen be államcsőd, vagyis előre dollárt szerez be a törlesztésekre, ám a vétellel megint erősíti a dollárt, ami így multiplikatív folyamattá válik.

Vagy, ha egy nagy cégnek dollárelszámolású a beszerzése, egy kőolajfinomító kőolajat vesz, vagy egy acélmű vasércet, akkor a cégek, nehogy később alapanyag és dollár nélkül maradjanak, a krízis idején még be is biztosítják magukat dollárból, alapanyagból, azaz vásárolnak és tovább erősítik a dollárt.

Az USA és a dollár „a legjobb”

Amikor válság van, sokszor felerősödnek azok a hangok is, hogy a dollár verhetetlen, az amerikai a világ legjobb gazdasága, sokkal jobb az önellátási képessége miatt az energetikai helyzete, a dollár vitathatatlanul az első számú világkereskedelmi deviza.

Mindez persze nagyjából igaz is, de ebben a nagy rendszerben paradox módon sokszor egyáltalán nem biztos, hogy az Egyesült Államok teljesít fundamentálisan jobban, ő kezeli ögyesebben a válságból, Nyugat-Európával, vagy Dél-Kelet-Ázsiával összevetve. De mivel a fenti gondolatmenet miatt a válságok a világ többi részén erősebben pusztítanak, tényleg

automatikus reakció lesz a befektetők részéről, hogy az Egyesült Államokat segítik meg a befektetéseikkel.

De akkor miért gyengül mégis gyakran a dollár?

Ha mindezt a sok szempontot figyelembe vesszük, akkor olyan érzésünk támadhat, hogy akár jól megy az amerikai gazdaságnak, akár rosszul, mindig, minden a dollárt erősíti.

Ez szinte igaz, csak persze a fák mégsem nőnek az égig, mindig van ellenhatás is, egy deviza nem tud örökké drágulni. Hiszen úgy felborul a cserearány, hogy az visszalendíti az ingát.

Legyen az egyszerű példánk a paritás, vagyis amikor egy az egyben cserélik a piacon az eurót a dollárra. Ha Európában ezer euró ugyanaz a tévé, ami az Egyesült Államokban ezer dollár, akkor a kiindulóhelyzetben mindenki megveszi otthon a maga tévéjét.

Ha a dollár megerősödik és 1 dollárért már 1,2 eurót adnak, akkor egy tiszta modellben (ahol például nincs szállítási, utazási, átváltási költség) egy amerikai átváltja az 1000 dollárját, 1200 euróra, megveszi Európában a tévét és még 200 eurója is marad. Vagyis bármikor valamelyik pénznem erősödik, akkor érdemes a tévét vásárlóknak a gyenge pénzt megvenni, hiszen úgy tévét is kapnak, de valamennyi pénzük is marad. Ezzel viszont a gyenge pénzt erősítik és a gyenge pénz gazdaságát hozzák fel. Vagyis egy pénznem gyengülése önmagában azért keresletet is kreál rá.

Dollár a kulcsszerepben

A világ tőkepiacai mindenesetre ma nagyon erősen figyelnek a dollárra! Ha a piac dollárerősödést vár, az önmagában is eladási üzenet lehet a feltörekvő piacokon. Ha pedig a dollár gyengülésére van esély, az vásárlási felszólítás.

Sajnos ez ellen a hatás ellen nem nagyon tud lépni egy kis feltörekvő piac. A dollár azonban sok ok miatt erősödhet, például azért, mert a FED kamatemelésbe kezd. Ha nagyobb kamat jár a dollárra és a befektetők dollárt vesznek, az önmagában fejlett piaci vásárlási ok. Ugyanakkor az is lehet, hogy a jobb amerikai gazdasági adatok hírére erősödik a dollár, már megint ugyanott tartunk.

És végül, hogy már tényleg összekavarodjon minden, olyan helyzet is adódik, hogy nagyon jók az amerikai gazdasági adatok. Ezért a piac azt mondja, hogy a FED-nek már nem kell kamatot emelnie, sőt akár kamatot is csökkenthet, és így végül két lépcsőben, egy jó hír okoz majd dollárgyengülést.

Jó kusza helyzet, amelyben a dollár kulcsszerepe biztosan megmarad a fejlődő piacokon. Ám az egészen biztosan kijelenthető, hogy miközben 2022 pocsék éve volt a fejlődő kötvény- és részvénypiacoknak, 2023-ban sokkal több az esély a nyereségre.