"Nem lesz egyszámjegyű az infláció év végére, sok a külső negatív hatás" 

Lesz hatása a bankcsődök nyomán kialakult bizonytalanságnak Magyarországra is, de nem a bankrendszerben, mert az stabil, hanem elsősorban az államadósság finanszírozása válik nehezebbé - állapította meg Szekeres Bence, az Equilor Alapkezelő Zrt. portfóliómendzsere és Lentner Csaba közgazdász-professzor (Nemzeti Közszolgálati Egyetem).

Lentner Csaba hangsúlyozta, hogy a sok negatív hatás miatt valószínűleg nem lesz egyszámjegyű az infláció év végén Magyarországon.

Járvány után háború, szankciók és most a bankválság, és az uniós pénzekkel sem kalkulálhatunk egyelőre

- egy nyitott, kis gazdaságnak ez sok -fogalmazott.

Az amerikai bankválsággal kapcsolatban kiemelte: a jelentős banki áttétet ismerve, valószínűleg az egész amerikai bankrendszerre hat. 

Szerinte a bajba került bankok túl sokat fektettek olyan startupokba, lassan megtérülő zöld projektekbe, előkészítetlen beruházásokba, miközben a betétesek pénzét államkötvényekbe tették be, és mivel a kamatemelés gyors volt, veszteség keletkezett a betétkivonáskor eladott állampapírokon.

Kiemelte:

a Biden kormányt gyengíteni fogja a bankválság, kevesebb pénz áll majd rendelkezésre, mert a válságkezelésre nagy összegeket kell majd fordítani.

Szekeres Bence a bankválsággal kapcsolatban azt emelte ki, hogy a Silicon Valley Banknál (SVB) nem volt elég a kockázatkezelés, túl sok kockázatot vállaltak.

Technológiai vállalatoktól és startupokból fogadtak be pénzeket, és amikor sok betétes kivette a pénzt, el kellett adniuk a hosszú kötvény portfoliót, ezrért nagy bukót be kellett vállalni.

Mint mondta, nem lesz gazdasági válság, mert az SVB-nek speciális ügyfélköre volt, a többi banknak sokkal diverzifikáltabb az ügyfélköre.

Több mint 200 amerikai bank küszködhet hasonló problémákkal - jegyezte meg.

A svájci helyzettel kapcsolatban kiemelte: sok probléma volt a Credit Suisse banknál, megpróbálták újra szervezni a tevékenységet, de nem sikerült, miközben sok betétet vontak ki a betétesek.

A bankot végül 3 milliárd frankért vették meg, miközben 7 milliárd volt az igazi értéke.

Az úgynevezett AT1-es kötvénytulajdonosok az igazi vesztesek, a kötvényesek 17 milliárd dollárt vesztették el, miközben a részvényeseket megmentették.

Lentner Csaba szerint a kötvénytulajdonosok valószínűleg perelni fognak.

A válság továbbgyűrűzásének kockázatairól szólva úgy vélték, hogy a bankrendszer stabil Európában és Magyraországon is, és a jegybankok nagyon gyorsan reagáltak. Fontos üzenet, hogy a betétesek le vannak fedezve, és nem csak 250 ezer dollárig, hanem mindenki megkapja az SVB-ben tartott pénzét.

Ezért most alig mozognak a bankrészvények, kezd megnyugodni a piac, így a Fed tovább emelheti az alapkamatot, au infláció elleni küzdelemre helyezve a hangsúlyt.

A magyar bankoknál sokkal jobbak a pozíciók mint 2008-ban, a magyar betétesek pénze biztonságban van, sokkal jobb a tőkemegfelelési mutató, alacsony a nemfizető hitelek aránya. Ugyanakkor a hitelkihelyezés visszafogottabb lesz, a bankok nem fognak kockáztatni, és az MNB-ben fognak betéteket képezni, kevéssé adnak ki lakossági és vállalati hiteleket.

Ugyanez vonatkozik a külső piacokra is, mert bizalmi válság a nemzetközi piacokon is megfigyelhető, ezért a bankok az állampapírvásárlások felé fognak orientálódni, vissza fogják fogni a hitelezési tevékenységet.

Nekünk ez sok baj, ezért fékeződni a magyar növekedés

- állapította meg Lentner Csaba.

A bankválság lecsengéséről elhangzott: az SVB csőd után sorokban álltak a betétesek, hogy kivegyék a pénzeket a regionális bankoknál, a nagybankokhoz átmentek a betétesek. A válságon csak nyernek a nagybankok, az amerikai gazdaság lelassul, ha nem kapnak pénzt a technológiai vállalatok.

Az Equilor szakrtője hangsúlyozta: főleg amerikai probléma a bankválság, az európai bankok stabilak, elbírják a kamatemeléseket.

Az OTP-ről szólva elmondta, hogy nagyon jó eredményeket hoz, sorra vásárolja a bankokat. Összességében itthon nincs miért aggódni, a magyar bankok stabilak.

A magyar államadósság finanszírozással ugyanakkor lehetnek bajok, nagyon ki vagyunk téve a külföldi forrásoknak, bár az államadósságban 26 százalékos a devizaaránya, ez 2008-ban 50-60 százalék között mozgott.

A 3 hónapos diszkontkincstárjegy kamata 14,18 szalékos, a féléves papírél15,16 százalékos, és most 7 százalékon vettünk fel hosszú lejáratú dollár hiteleket, holott később majd lemennek a kamatok. Emellett a lakosságnak is nagy kamatokat fizetnek az infláció miatt az állampapírok után.

Összeségében ezért a magyar államháztartás kamatterhe megugorhat, mert nehezebben tudjuk megújítani az államadósságunkat.

Kiemelte:

még nagyobb szükség van a kormány és az MNB közötti együttműködésre, az üzengetésnek nem jó a hatása a külföldiek számára sem.

Az Magyar Nemzeti Bank igazolhatóan felhívta a figyelmet a növekvő infláció veszélyére három évvel ezelőtt, és időben elkezdte az alapkamatot,  a kamatfolyosót is kiszélesítették - tette hozzá Lentner.

- Az MNB-nek veszteség a magas alapkamat, de az inflációt csökkenteni kell. A kormány részéről is nagy az elkötelezettsége az infláció letörésére, de a kormánynak például a bérgarancia alapba is kell pénzt tennie, emelni kellett a minimálbért, és meg kell menteni vállalatokat is - húzta alá.