Nobel-díjas közgazdász: Végérvényesen a technológiai óriások kezébe kerülhetünk 

Miközben az iparág lobbistái megpróbálták elérni, hogy ilyen vitára soha ne kerülhessen sor, egyik legcinikusabb lépésüket most leleplezték és meghiúsították - írja elemzésében Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, a Columbia Egyetem professzora, a Világbank korábbi főközgazdásza.

Kiemeli, hogy tavaly az amerikai kormánya feldühítette a nagy technológiai cégeket és más, személyes adatainkból hasznot húzó cégek lobbistáit azzal, hogy elítélte azt a javaslatot, amely a hazai adatvédelem, az online polgári jogok és szabadságjogok, valamint a versenyjogi biztosítékok csorbítását célozta volna. Most Biden új, az amerikaiak adatbiztonságáról szóló rendelete rávilágít arra, hogy a lobbistáknak jó okuk volt az aggodalomra.Miután az adatbrókerek és a technológiai platformok évtizedekig felügyelet és korlátozások nélkül használták fel az amerikaiak személyes adatait, a Biden-kormányzat bejelentette, hogy megtiltja bizonyos típusú adatok Kínába és más aggályos országokba történő továbbítását.

Ez egy apró, de fontos lépés az amerikaiak érzékeny személyes adatainak védelme felé, a kormányzati adatok mellett.

Ezen túlmenően a rendelet valószínűleg további politikai válaszlépések előfutára.

Az amerikaiak joggal aggódnak az online történések miatt, és aggodalmaik a magánélet megsértésén túl számos más digitális kárra is kiterjednek, mint például a félretájékoztatás és dezinformáció, a közösségi média által kiváltott tinédzserek szorongása és a faji uszítás.

Az adatainkból (beleértve a személyes orvosi, pénzügyi és földrajzi helymeghatározási információkat) profitáló cégek évek óta próbálják az "adatok szabad áramlását" a szólásszabadsággal egyenlővé tenni. A Biden-kormányzat közérdekű védelmét úgy próbálják majd beállítani, mint a hírportálokhoz való hozzáférés megszüntetésére, az internet megbénítására és a tekintélyelvűek megerősítésére irányuló erőfeszítést. Ez badarság - véli Stiglitz.

Mint írja, a technológiai vállalatok tudják, hogy nyílt, demokratikus vita esetén a fogyasztók digitális biztosítékokkal kapcsolatos aggályai könnyedén felülírják a saját haszonkulcsukkal kapcsolatos aggályokat. Az iparági lobbisták ezért szorgalmasan próbálják megkerülni a demokratikus folyamatot.Egyik módszerük az, hogy homályos kereskedelmi rendelkezéseket sürgetnek, amelyek célja, hogy korlátozzák, mit tehet az Egyesült Államok és más országok a személyes adatok védelme érdekében.

Nyilvánvalónak tűnhet, hogy egy amerikai elnöknek meg kell védenie az amerikaiak magánéletét és nemzetbiztonságát, amelyek mindkettő veszélybe kerülhet attól függően, hogy a mindannyiunk által generált hatalmas mennyiségű adatot hogyan és hol dolgozzák fel és tárolják.

Mégis, meglepő módon Donald Trump korábbi elnök kormánya meg akarta tiltani az Egyesült Államoknak, hogy bármilyen korlátozást vezessen be "az információk, köztük a személyes adatok határokon átnyúló továbbítására" bármely ország felé, ha az ilyen továbbítások az Egyesült Államokban vagy a megállapodást aláíró más országokban működő bármely befektető vagy szolgáltató üzleti tevékenységéhez kapcsolódnak.

A Trump-adminisztráció javaslata, amely ezt a szabályt a Kereskedelmi Világszervezetbe is be kívánta illeszteni, ugyan rendelkezett egy kivételről, amely látszólag lehetővé tenne bizonyos szabályozást, amely "egy legitim közpolitikai cél eléréséhez szükséges", de úgy tervezték, hogy a gyakorlatban nem fog működni.

Miközben a Big Tech lobbistái a kivételre hivatkoznak, hogy cáfolják a szélesebb körű javaslattal szembeni kritikákat, a rendelkezés nyelvezete egyenesen a WTO "általános kivételéből" származik, amely 48 felhasználási kísérletből 46-ban megbukott.

A határokon átnyúló adatszabályozás tilalma csak egyike volt annak a négy javaslatnak, amelyről a Big Tech lobbistái meggyőzték Trump tisztviselőit, hogy a felülvizsgált Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodásba csúsztassák be, és a WTO-val kapcsolatos tárgyalásokon is terjesszék elő.

A több száz oldalnyi kereskedelmi hatású nyelvezet közé rejtett, titkos zsargonban megfogalmazott rendelkezéseket félrevezető módon "digitális kereskedelmi" szabályoknak nevezték el.

Azzal, hogy a javaslat iparilag megfogalmazott feltételei megtiltották a kormányoknak, hogy bizonyos politikákat fogadjanak el, veszélyeztették az amerikai kongresszus kétpárti erőfeszítéseit, amelyek a Big Tech fogyasztókkal, munkavállalókkal és kisebb vállalkozásokkal szembeni visszaélései ellen irányultak.

Emellett aláássák a magánélet és a polgári jogok védelméért, valamint a trösztellenes politika érvényesítéséért felelős amerikai szabályozó ügynökségeket is.

Valójában, ha a Trump-korszak szabályai, amelyek tiltják az adatáramlás kormányzati korlátozását, a WTO-nál hatályba léptek volna, megakadályozták volna a Biden-kormányzat saját új adatbiztonsági politikáját.

Kevesen tudták, hogy ez a Trump-korszaki javaslata egyáltalán létezett - kivéve persze a lobbistákat, akik csendben irányították a kereskedelmi tárgyalásokat. Míg korábban egyetlen amerikai kereskedelmi paktum sem tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek az adatszabályozással kapcsolatos végrehajtó és kongresszusi hatásköröket előzték volna meg, a digitális platformok hirtelen különleges titoktartási jogokat kaptak volna.

A Kongresszus és a végrehajtó hatalmi szervek által a közérdek védelme szempontjából kritikusnak tartott algoritmikus értékelések és mesterséges intelligencia előszűrések tiltva lettek volna.

Miután Trump elvesztette a 2020-as választásokat, az iparági lobbisták még mindig abban reménykedtek, hogy ezeket az anomális szabályokat új normává teszik.

Az volt a tervük, hogy ugyanezeket a rendelkezéseket beillesztik a Biden-kormány Indiai-csendes-óceáni (Indo-Pacific) gazdasági keretnek nevezett megállapodásába.

Ahelyett azonban, hogy a lobbistáknak engedtek volna, a Biden-kormányzat tisztviselői a kongresszussal együttműködve megállapították, hogy a Trump-korabeli javaslatok nem egyeztethetők össze a kongresszus és a kormányzat digitális magánéletre, versenyre és szabályozásra vonatkozó céljaival - véli Stiglitz.