Tarol a hőhullám Svájcban is, 80 éves melegrekord dőlt meg
ElemzésekSvájcban az utóbbi időszakban minden korábbinál súlyosabb hőhullámok pusztítottak, amelyek teljesen átírták az ország meteorológiai történelmét. A MeteoSwiss (Svájci Szövetségi Meteorológiai és Klimatológiai Hivatal) adatai alapján olyan rendkívüli rekordok dőltek meg, amelyek nemcsak az alacsonyabban fekvő városokat és kantonokat, hanem az Alpok korábban örökké fagyosnak hitt, több ezer méter magas csúcsait is közvetlenül érintik. Hatalmasok a gazdasági károk is.
A globális felmelegedés és a kontinensünket sújtó klímaváltozás hatásai az alpesi országban különösen intenzíven jelentkeznek, hiszen Európa a leggyorsabban melegedő kontinens.
Történelmi júniusi és júliusi hőség: megdőlt a 80 éves csúcs
Az igazi meteorológiai szenzációt – és egyben aggodalomra okot adó jelenséget – a nyári hónapok hozták el. Svájcban megdőlt a valaha mért legmagasabb júniusi hőmérséklet.
- A bázeli csúcs: a MeteoSwiss bázeli mérőállomásán 38 °C-ot regisztráltak. Ez hivatalosan is letaszította a trónról az 1947-ben (csaknem 80 éve) feljegyzett 36,9 °C-os korábbi júniusi rekordot.
- Extrém értékek országszerte: a hőhullám tetőzésekor a Bázel-Vidék kantonbeli Binningenben, valamint az aargaui Beznau állomáson a hőmérők higanyszála elérte a megdöbbentő 39 °C-ot is.
- Trópusi éjszakák és tartós hőség: a probléma nemcsak a nappali csúcsértékekben rejlett, hanem a hőség időtartamában is. Számos svájci mérőállomás – köztük Bern, Payerne, Buchs és Pully – zsinórban 13 egymást követő napon regisztrált 30 °C feletti csúcshőmérsékletet, ami abszolút rekordnak számít a tartós hőhullámok kategóriájában. Sőt, St. Gallen városa is felülmúlta korábbi háromnapos rekordját, miután öt egymást követő napon volt ott is 30 °C feletti hőség.
Bár az abszolút, mindenkori svájci melegrekordot továbbra is a Graubünden kantonban található Grono tartja (ahol a 2003-as emlékezetes európai szuper-hőhullám idején 41,5 °C-ot mértek), a mostani mérések bizonyítják, hogy az extrém hőség már nem elszigetelt, pár napos jelenség, hanem tartós és rendszerszintű.
Melyek Svájc legmelegebb kantonjai és régiói?
Svájc földrajzi tagoltsága és a hegyvonulatok elhelyezkedése miatt az egyes kantonok klímája jelentősen eltér. A MeteoSwiss veszélyjelzési rendszere alapján a legmagasabb, 4-es szintű (vörös) hőségriadót a következő kantonokban és régiókban kellett elrendelni a legmelegebb időszakokban:
1. Bázel és a Rajna-völgy (Basel-Stadt és Basel-Landschaft)
Észak-Svájc ezen síkvidéki területei rendkívül kitettek a kontinentális és atlanti hőtömegeknek. Bázel rendszeresen az ország legforróbb pontjává válik a nyári anticiklonok idején, amit a sűrű beépítettség (városi hősziget-effektus) is felerősít.
2. Ticino kanton (Tessin)
Az Alpoktól délre fekvő, olasz nyelvű kanton hagyományosan Svájc legenyhébb és legmediterránabb régiója. Olyan városok, mint Lugano vagy Locarno, nemcsak nyáron, de tavasszal is rekordokat döntenek: Biasca településen például nemrégiben 34,8 °C-os májusi rekordot mértek. Ticino déli völgyeiben a nyári forróság szinte állandósult.
3. Valais kanton (Wallis)
Bár Valais-t hatalmas négyezres csúcsok veszik körül, a Rhône folyó völgye (Közép-Valais) valójában egy rendkívül száraz, mikroklimatikus katlan. A völgy fenekén elhelyezkedő Sion és környéke rendszeresen 35-38 °C közötti értékeket produkál. A hegyekről leáramló száraz, meleg főn szél ráadásul tovább emeli a hőmérsékletet.
4. A Genfi-tó régiója (Vaud és Genf kantonok)
A tó hatalmas víztömege nyáron nem hűti, hanem inkább konzerválja a meleget, magas páratartalmat biztosítva. Payerne-ben például 32,2 °C-os júliusi napi rekord született, míg a Plaine de l’Orbe vidéke szintén a legmagasabb fokú hőségriasztás alá került.
Mi a helyzet a hegyekben? Drámai fordulat az Alpokban
Sokan úgy gondolják, hogy a hőség elől a svájci Alpok magaslataira lehet menekülni. Bár a turizmus valóban megélénkült a hegyvidéki kantonokban (például Graubündenben, ahová tömegesen érkeztek a hűvöset kereső látogatók), a meteorológiai adatok azt mutatják, hogy a globális felmelegedés a hegycsúcsokat még drasztikusabban érinti, mint az alacsonyan fekvő területeket.
A MeteoSwiss jelentése szerint a magaslati mérőállomásokon sorra dőltek meg a történelmi, évszázados rekordok:
| Mérőállomás / Helyszín | Magasság (tengerszint felett) | Új melegrekord | Korábbi rekord (évszám) |
|---|---|---|---|
| Jungfraujoch (Valais/Bern) | 3571 m | 8,0 °C | 7,8 °C (2009) |
| Säntis (Appenzell) | 2501 m | 16,3 °C | 16,2 °C (1949) |
| Col du Grand St-Bernard | 2472 m | 17,3 °C | 17,1 °C (1869) |
| Grimsel Hospiz | 1980 m | 20,0 °C | 18,3 °C (2009) |
Különösen megdöbbentő a Nagy Szent Bernát-hágó (Col du Grand St-Bernard) esete, ahol egy 1869-ben, azaz több mint 150 éve felállított melegrekord dőlt meg. Engelberg alpesi falujában pedig a hőmérséklet elérte a 29,1 °C-ot, ami több mint két fokkal haladta meg az adott naptári napra vonatkozó eddigi csúcsot.
A "0 fokos határ" vészes emelkedése
A glaciológusok és klímakutatók számára a legriasztóbb mutató az úgynevezett fagyáspont-magasság (az a magassági szint, amely felett a hőmérséklet 0 °C alá süllyed). A rendkívüli nyári hőhullámok során ez a határvonal Svájc felett többször is 5000 méter fölé emelkedett. Ez azt jelenti, hogy Svájc legmagasabb pontján, a 4634 méteres Dufourspitzén, sőt még az ikonikus Matterhorn (4478 m) csúcsán is pozitív tartományba került a hőmérséklet, azaz a fagyás teljesen megszűnt. A svájci gleccserek (köztük a hatalmas Aletsch-gleccser) rohamos tempóban veszítik el jégtömegüket. A fagyáspont emelkedésével a jégtakaró felülete még a legmagasabb régiókban is folyékony vízzé alakul.
- Kőomlások és instabil hegyoldalak: az Alpok szikláit összetartó "örök fagy", a permafrost kiolvad. Ennek hatására a hegyoldalak szerkezete instabillá válik, ami az utóbbi időben drámai sziklaomlásokhoz, sárlavinákhoz és a hegyi túraútvonalak lezárásához vezetett.
- Melegedő folyók: a hegyekből lefutó vizek is felmelegszenek. Bernben az Aare folyó hőmérséklete elérte a 23,4 °C-ot, ami új rekord, és súlyos veszélyt jelent a hideg vizet igénylő őshonos halfajokra.
Gazdasági károk
A rendkívüli hőhullámok súlyos környezeti és gazdasági károkat okoznak Svájcban, közvetlenül veszélyeztetve az ország egyedülálló ökoszisztémáját és infrastruktúráját. A leglátványosabb pusztítást a svájci gleccserek olvadása jelenti, amelyek rekordgyorsasággal veszítik el jégtömegüket. Ez nemcsak a téli turizmust fenyegeti, hanem hosszú távon az ivóvízbázis kiapadásához vezet. A tartós kánikula miatt a folyók (például az Aare) vize kritikusan felmelegszik, ami tömeges halpusztulást okoz, és korlátozza az atomerőművek hűtési kapacitását is. A mezőgazdaságban a tartós aszály és a vízhiány miatt korlátozni kell a folyókból való öntözést, ami súlyos terméshiányt okoz. Emellett a hőhullámok miatt megugrott a hőséggel összefüggő halálesetek száma, különösen az idősek körében. Az infrastruktúra sincs felkészülve: a sínek és utak deformálódnak, miközben a hűtési igények miatt az áramhálózatok túlterheltté válnak. Svájcnak sürgős alkalmazkodási stratégiákra van szüksége a károk mérséklésére. Svájc klímája szemmel láthatóan változik: a bázeli és aargaui 39 °C-os városi hőség, a kantonok szintjén elrendelt állandó vörös riasztások, valamint a 3500 méter feletti csúcsok pozitív rekordjai mind ugyanabba az irányba mutatnak. Az Alpok többé már nem a zavartalan, örök tél birodalma, hanem a globális klímaváltozás egyik legintenzívebb európai frontvonala.
