Nyugdíj: jöhetnek a változások – erre lehet számítani

Ahogy arról a növekedés.hu-n többször is szó volt: a jelenlegi nyugdíj-rendszer roppant mód leterheli a költségvetést. A nyugdíjakat elég egyetlen százalékkal megemelni és máris 60 milliárd forintnál is több kiadása lesz az államnak.

Jellemző, hogy a központi költségvetésben rendre a nyugdíjkassza a legnagyobb kiadási tétel. Idén már 6019 milliárd forintot tesz ki.

A nagy átalakítások komoly politikai kockázatot rejtenek, emiatt is valószínűtlen, hogy a közeljövőben ezen a terepen forradalmi, gyökeres változások lesznek. Viszont vannak finomhangolások, amelyeknek a bevezetésére viszonylag könnyen sort lehet keríteni.

Az egyik ilyen lenne, ha itthon is bevezetnék a foglalkoztatói nyugdíjpillért. Európában kirívónak számít, hogy nálunk csak állami nyugdíjrendszer van, meg öngondoskodás, ami eleve gyerekcipőben jár.

Pont azért, hogy az állami nyugdíjrendszer ne legyen túlterhelve, szerte az Unió tagállamaiban bevezették a foglalkoztatói nyugdíjpillért, amelynek az a lényege, hogy a munkáltatók a keresetek egy meghatározott százalékát automatikusan egy nyugdíjalapba utalják.

Az állam rendszerint adókedvezménnyel vagy adójóváírással, esetleg plusz támogatással segít megerősíteni ezt a nyugdíj-pillért.

A rendszer fenntarthatóságát segítené az is, ha visszavezetnék a járulékplafont – mondta el a növekedés.hu-nak Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója.

Régen, ha sokat keresett valaki, nem kellett a teljes keresete után nyugdíjjárulékot fizetni, csak egy meghatározott felső határig. Nálunk ez 2013-ban változott meg a járulékplafon eltörlésével. A döntéshozók szerették volna, ha több pénz folyik be a nyugdíjkasszába. Ezért azóta mindenki a teljes bejelentett keresete után fizet járulékot.

Csakhogy ennek a lépésnek ára van: akinek kiugróan magas a keresete annak a nyugdíja is óriási. Kérdés, hogyan fogja a társadalom előteremteni a borsos juttatásokat úgy hogy az aktív lakosság aránya folyamatosan apad?

Érdemes felidézni: a KSH adatok alapján hat év alatt majdnem százszor annyian lettek azok, akik legalább 500 ezres nyugdíjra jogosultak.

Korhatár előtt mindenki visszavonulhatna, némi kompromisszummal

Jelenleg de facto kettős nyugdíjkorhatár van érvényben az országban. Hisz a férfiak csak 65 évesen vonulhatnak nyugállományba, a nők viszont életkoruktól függetlenül 40 év jogosultsági idő után már megkaphatják az öregségi ellátást.

Ez egy roppant népszerű intézkedés lett, hisz idén már 467 milliárd forintot tesz ki az a nyugdíj, amelyet a korhatár betöltése előtt utalnak ki a nőknek. 

Hogy a rendszer fenntarthatóbb legyen, három évvel ki lehetne tolni a nőknél az elvárt jogosultsági időt. Ezt a lépést meg lehet indokolni azzal, hogy időközben három évvel nőtt a férfiak nyugdíjkorhatára.

A másik lehetőség, hogy a több helyen is bevált korhatár előtti nyugdíjazási rendszert léptetnek életbe.

Az európai rendszerekben jellemzően 3 évvel korábbi nyugdíjazást engednek meg akkor, ha tudomásul veszi az érintett személy, hogy a nyugdíja az élete végéig 12-15 százalékkal kisebb lesz, minthogyha kivárta volna a nyugdíjkorhatár betöltését.

Viszont tény, hogy a cikkünk elején taglalt ötletekhez képest, mindez már politikailag jóval kockázatosabb lenne.