Nyugdíj- és béremelés, nulla százalékos áfa - fűt-fát ígérgetnek az olasz pártok 

Elképesztő ígérgetés vette kezdetét a szeptember 25-re kiírt olasz előrehozott választások kampányában.

A GDP 147 százalékáig eladósodott olasz gazdaság és a kifeszített költségvetés miatt azonban gyakorlatilag az Európai Unió Helyreállítási Alapjának forrásaira, nagyjából 200 milliárd euróra lehet támaszkodni.

Az összeg hatalmas, ám csak meghatározott célokra igényelhető, több év alatt hívható le, és egy részét már lekötötte a Mario Draghi vezette korábbi kabinet. Az ígéreteket tehát csak a források átrendezésével és az új operatív programoknak az Európai Bizottság jóváhagyásával lehetne kis részben teljesíteni.

A kampányt meghatározó fő témák:

• energiaellátás függetlenítése Oroszországtól,
• a bevándorlás megfékezése, bevándorlási kérelmek elbírálása Olaszországon kívüli területeken,
• az ukrajnai háborúban az olasz fegyverszállítások kérdése,
• az energiaárak miatt elszegényedett rászorulók segítése,
• a 8,4 százalékos infláció megfékezése, 
• az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése,
• a vállalkozások adóterheinek mérséklése,
• kedvezményes nyugdíjazás 41 év után,
• minimálbér és minimálnyugdíj emelése,
• a déli elmaradottabb régiók felzárkóztatása,
• munkahelyteremtési programok állami beruházásokkal.

Majdnem biztosan nyer a jobboldal

A friss felmérések szerint a jobbközép koalíció stabilan vezet 46-48 százalékos támogatottsággal.

A legnépszerűbb párt a Giorgia Meloni vezette Olaszország Fivérei (Fratelli d'Italia) 23 százalékkal, melyet a Matteo Salvini elnökölte Liga követ 15-16 százalékkal, végül a Hajrá Olaszország (Forza Italia), Silvio Berlusconi pártja 9 százalékos támogatottsággal. 

Meloni pártja adócsökkentést ígér, 15 százalékos egykulcsos adót, hogy növelje a belső fogyasztást. A kedvezmény a 100 ezer eurónál kevesebb forgalmat bonyolító egyéni vállalkozókra vonatkozna. Ennek kiterjesztése azonban olyan költségvetési teher lenne, ami az olasz államadósság és a kamatterhek további növelésével járna.

Az adócsökkentés kérdésében nincs egységes álláspont a jobboldali pártok között: a Liga az alkalmazottaknak is megadná a 15 százalékos egykulcsos adót, míg a Hajrá Olaszország 23 százalékos adókulcsot ígért a vállalatoknak és a magánszemélyeknek.

Giorgia Meloni lehet a következő kormányfő (Fotó: MTI)

A jobbközép koalíció programjának további fő elemei:

• az atomenergia használata,
• a mezőgazdaság támogatása,
• az illegális bevándorlás felszámolása,
• igazságosabb adózás a vállalkozásoknak,
• a fiataloknak munkahelyteremtést,
• családtámogatással segítenék, hogy több olasz gyerek születhessen,
• nagyobb állami jelenlét a versenyszférában,
• nyugdíjreform,
• a déli területek felzárkóztatása.

A Liga ezen kívül nullára csökkenté az alapvető élelmiszerek áfáját,

energetikai önállóságot és nyugdíjreformot tervez. Salvini megígérte az olasz csizmát Szicíliával összekötő Messinai-híd felépítését is, amely legalább két évtizede húzódó beruházás. 

A választási küzdelembe bedobta magát a 85 éves, remek kampányhajráiról híres Silvio Berlusconi is, aki szenátorként térne vissza a törvényhozásba. A volt kormányfő 2019-től az Európai Parlamentben a Néppártban képviselő.

Jelenleg kisebb eséllyel indul az Enrico Letta (Demokrata Párt) korábbi miniszterelnök vezette olasz balközép, melynek legfontosabb programpontjai:

• 500 ezer új munkahely létrehozatala,
• az oktatás fejlesztése, a tanárok bérének emelése,
• a megújuló energiaforrások arányának emelése,
• a zöld átmenet gyorsítása, zöld állami beruházások
• orosz gázfüggőség csökkentése,
• fiatalok munkanélküliségének csökkentése,
• a digitalizáción alapuló gazdaság bővítése,
• a fekete foglalkoztatás felszámolása, adóelkerülés mérséklése,
• a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése,
• több forrás a Dél felzárkóztatására,
• az Öt Csillag Mozgalom részéről a 2019-ben bevezetett alapjövedelem kiterjesztése.

Kicsi a gazdasági mozgástér

Hangzatos víziókkal, nyugdíj- és béremelési ígéretekkel tehát tele a padlás, a rideg valóság azonban nagyon kevés mozgásteret hagy a következő kabinetnek.

Az olasz államadósság kamatterhe nagy mértékben függ attól, hogy költségvetési szempontból fenntartható lesz-e a kormányprogram.

Amennyiben nem, az olasz államkötvények kamata emelkedik, ami adósságspirált hoz létre. Ebben az esetben nem lesz elegendő az Európai Központi Bank (EKB) júliuban bejelentett új kötvényvásárlási programja.

Az olasz gazdaság egyébként a járvány miatti óriási zuhanás után kifejezetten gyors tempót mutatott az első félévben hat százalékos GDP bővüléssel. Az euróövezetben ennél jobb adatot csak Portugáliában és Szlovéniában mérték, miközben a valutaövezet növekedési átlaga 4 százalék körül alakult.

A Helyreállítási Alapból az olasz programokat támogatnia kell az Európai Bizottságnak, ami szintén korlátozza a választási ígéretek beváltását.

Fontos szempont, hogy a már lekötött operatív programok újratárgyalása sok időt vehet igénybe, de az energetikai beruházások területén valószínűleg szükséges lesz az átcsoportosítás az Oroszországból érkező gázszállítmányok csökkenése és a gázellátás biztosítása miatt.

Olaszország az egy főre jutó GDP-t nézve az uniós átlag 95 százalékára süllyedt le, holott korábban bőven az átlag felett teljesített.

A kampány során sok politikus szeretné megszólaltatni az euróbevezetés veszteseit, de az euró elhagyását Meloni már eleve kizárta.

A balközép Enrico Letta és Giorgia Meloni között szeptember 22-én lesz miniszterelnök-jelölti vita a Rai köztelevízióban.