Nyugdíj: sötét jövőt jósolnak – ez várhat ránk
ElemzésekAz utóbbi időben több elemzés is rámutatott, hogy Európa-szerte baj van a nyugdíj-rendszerek fenntarthatóságával. A következő 10-20 év kritikus lehet.
Nem titok, hogy a kontinensünkön a nyugdíjrendszerek tartóoszlopai jó ideje recsegnek-ropognak. Hisz arányaiban egyre kevesebb aktív dolgozó jut egyre több idős emberre. A nyugdíj-kiadások folyamatosan nőnek.
Ha csak a hazai helyzetre vetünk egy pillantást azt láthatjuk, hogy a központi költségvetésben rendre a nyugdíjkassza a legnagyobb kiadási tétel. Idén már 6019 milliárd forintot tesz ki.
A nyugdíjaskorúak aránya a lakosságon belül (2021)
Ahogy Európában idősödik a társadalom láthatóan folyamatosan újabb és újabb kiigazításokra van szükség. De még ezek se oldanak meg minden problémát.
Nemrég készült egy EU-s tanulmány, amelyből kiderült: azt a kockázatot, hogy az idősek szegénységbe kerüljenek vagy társadalmi kirekesztés áldozatai legyenek, 2016 óta nem sikerült érdemben csökkenteni az Unióban.
A páneurópai Gazdaságpolitikai Kutatóközpont egyik elemzése emellett azt is megállapította, hogy a legtöbb EU-s országban a nyugdíjrendszer körül fogy a levegő. A mozgásterük egyre kisebb.
Úgy vélik Olaszországban például, ha nem lesz komolyabb változás 2030-ban, míg Finnországban vagy Ausztriában 2040-ben lehetnek komolyabb problémák.
A javaslataik nem túl szívderítőek: az elemzés jegyzői szerint vagy a fogyasztás megadóztatását kéne növelni vagy a nyugdíjkifizetéseket kéne csökkenteni ahhoz, hogy a rendszerek fenntarthatóak legyenek.
Az EU egyébként pont azért, hogy könnyebbé tegye a nyugdíjcélú megtakarításokat, létrehozta a Páneurópai Személyes Nyugdíjterméket (Pan-European Personal Pension Product). Annak idején nagy volt a felhajtás az ötlet körül.
Az Európai Bizottság egyik korábbi elnökhelyettese Jyrki Katainen például hangsúlyozta, hogy ez a termék minden uniós polgárnak lehetőséget biztosít majd, hogy felkészüljön az idős éveire.
A várakozásoktól azonban csúnyán elmarad a kezdeményezés. Eleve a legtöbb uniós tagállamban ez a nyugdíjtípus még mindig nem érhető el, hiába döntöttek a létrehozásáról.
Többet kéne takarékoskodni
Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy az európaiaknak több mint egyharmada nem tesz félre azért, hogy megkönnyítse a nyugdíjas esztendőket – ahogy azaz Insurance Europe 15 országra kiterjedő kutatásából kiderült.
A számok itthon még rosszabbak. Egy tavalyi elemzés szerint csak az emberek 15 százaléka rendelkezik nyugdíjpénztári megtakarítással.
Egyre tovább dolgozunk?
Pont azért, hogy az állami nyugdíjrendszer ne legyen túlterhelve, szerte az Unió tagállamaiban bevezették a foglalkoztatói nyugdíjpillért, amelynek az a lényege, hogy a munkáltatók a keresetek egy meghatározott százalékát automatikusan egy nyugdíjalapba utalják.
De még ezzel együtt is, a témában készült kutatások végül rendre ugyanoda lyukadnak ki: az igazi fenntarthatóság csak akkor jön el, ha emelkedik a nyugdíjkorhatár.
A brit International Longevity Centre egy idei elemzésben arra jutott, hogy azokban az országokban, ahol öregedik a társadalom 2050-ben már csak 71 évesen szabadna nyugállományba vonulni.
Dánia egyébként könnyen eljuthat ide. Az északi ország jelenleg is az uniós rekorderek közé tartozik, mivel náluk 67 éves korig kell dolgozni, ráadásul 2035-től már ki fogják tolni 69 évre a nyugdíjkorhatárt.
