Megvan a német választások végleges eredménye: nyertek a szociáldemokraták, a CDU/CSU sok szavazót vesztett

Hírek2021. szept. 27.Sz.A.

Kis különbséggel a szociáldemokrata párt nyerte a parlamenti választásokat 25,7 százalékos eredménnyel. A CDU/CSU sokat vesztett a népszerűségéből, de még így is 24,1 százalékot szerzett. Jól teljesítettek a Zöldek (14,6%), és a szabaddemokraták (11,5%). Nagy eséllyel az SPD alakíthat kormányt a Zöldekkel és az FDP-vel, de még az sem kizárt, hogy a kereszténydemokraták is bekerülnek az új kormányba. A szélsőséges AfD-nek 10,5 százalékra, a Baloldalnak 4,9 százalékra esett a támogatottsága.

A legfrissebb adatok szerint a német választásokon a szociáldemokraták szerepeltek a legjobban 25,8 százalékos eredménnyel, a kereszténydemokraták 24,1 százalékot kaptak, ami történelmi vereségnek számít, nyolc százalékpontos veszteség az előző parlamenti választásokhoz képest. 

Az eddigi alkancellár, a Merkel-kabinet pénzügyminisztere, Olaf Scholz lehet a következő kancellár, de nagyon sok múlik a következő hetek koalíciós egyeztetésein.

A választási eredmény részben annak is köszönhető, hogy Angela Merkel személyére korábban olyanok is szavaztak, akik egyébként más pártokat részesítettek volna előnyben, de a kancellár-asszony személye miatt a CDU/CSU-ra voksoltak.

A választás nagy nyertese a Zöld párt: 14,6 százalékot kaphattak, ami hat százalékpontos emelkedést jelent, a szabaddemokraták (FDP) 11,5 százalékon teljesítettek, szintén bővítve a szavazóik táborát.

A jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) kissé visszaesett, 10,5 százalékot kapott. A Baloldal vesztett a szavazóiból, nem érte el az öt százalékos határt, 4,9 százalékon teljesített, tehát valószínűleg nem alakíthat parlamenti frakciót.

A mandátumok megoszlása a következő:

SPD: 206, CDU/CSU: 196, Zöldek: 112, FDP: 92, AfD:83, Baloldal: 39

Armin Laschet, a CDU/CSU kancellár-jelöltje

Az idősebb generáció szavazott legnagyobb arányban a szociáldemokratákra és a kereszténydemokratára, a fiatalok körében a Zöldek népszerűsége nagyon megnőtt.

A fővárosban nagyon gyengén teljesített a CDU/CSU, sokat erősödtek a Zöldek és a Baloldal.

Az emberek azért szavaztak az SPD-re mert kormányváltást akarnak, és azt szeretnék, hogy a következő kancellárt Olaf Scholznak hívják - mondta a szociáldemokratk kancellár-jelöltje tegnap este.

A következő kancellár személyéről - a szociáldemokrata Olaf Scholz jelenlegi pénzügyminiszter, vagy a kereszténydemokrata pártvezető Armin Laschet - a parlament dönt majd, és a koalíciós tárgyalások hetekig is eltarthatnak.

Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje, jelenlegi pénzügyminiszter

A lehetséges koalíciók a következők a pártok színei alapján, az SPD már el is kezdené a koalíciós egyeztetést a szabaddemokratákkal és a Zöldekkel.

közlekedési jelzőlámpa: SPD, FDP, Zöldek (erre lehet a legnagyobb esély)

Kenyai zászló koalíció: CDU/CSU, SDP, Zöldek

Nemzeti zászló színei: CDU/CSU, SPD, FDP

Jamaika zászló koalíció: CDU/CSU, FDP, Zöldek

Piros-piros-Zöld: SPD, Baloldal, Zöldek (erre van most a legkisebb esély)

- Bajoroszágban nagyot bukott a CSU, ez brutálisan rossz eredmény - hangzott el a Magyar-Német Intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) választási estjén. - Az nem lehet jó eremény, amit Armin Laschet pártelnök mondott, hogy megakadályozták a Baloldal kormányra kerülését - mondta Holm Putzke, a Passaui Egyetem professzora, az MCC vendégoktatója.

A CSU sokezer párttagot vesztett, és az utóbbi hónapokban a pártszövetség támogatottsága is sokat, több mint 10 százalékpontot esett.

A kereszténydemokratáknak a jelek szerint nem sikerült mobilizálni a saját táborukat, nem volt elég hívószó, hogy a Baloldal visszatérése valós veszély lenne.

A CDU/CSU-nál a 25 százalék alatti eredmény az 1949 óta működő pártszövetség leggyengébb választási szereplése, messze elmarad az előző, 2017-es Bundestag-választáson elért 32,9 százaléktól.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint nagy a választások tétje, mert Európa irányvonala forog kockán. Két évvel ezelőtt Olaf Scholzot még leszavazták pártelnökként az SPD-ben, és ha most ő lesz a kancellár, akkor egy Magyarország és Lengyelország ellenes politika lehet.

Ha - az SPD előnye ellenére a koalíciós tárgyalások nyomán - mégis Laschet lehet a következő kancellár, akkor a bizalomra építve képes lehet arra, hogy összehozza  a különböző pártokat.

Kiemelte: Angela Merkel feladatát jobban is el lehetett volna látni, de nagyszerű teljesítményt nyújtott abban, hogy összetartsa az EU-t anélkül, hogy közös koncepció mögötte lett volna.

A Nézőpont Intézet vezetője még kitért arra is, hogy a francia választások lesznek még meghatározóak az európai politika döntései számára.

A CDU/CSU szavazói közül sokan átmehettek a zöldekhez vagy a szabaddemokratákhoz - mondta el Werner Patzelt, a Drezdai Műszaki Egyetem professzor emeritusa, az MCC vendégoktatója. Mint mondta, a koalíciós tárgyalásokon sok múlik a türelmen és a taktikázási technikákon, a szabaddemokratákon, és van esély, hogy a CDU bekerüljön a koalícióba.

Egy biztos: az elkövetkezendő hetekben bizonytalanság lesz, hogy ki vezesse Európa legnagyobb országát, és Németország nem marad kormány nélkül - hangzott el az előzetes eredményeket elemző panelbeszélgetésen.