AirFrance-KLM, Lot, Czech Airlines, Lufthansa, Iberia: Öntik a légitársaságokba az állami milliárdokat

Elemzések2020. máj 27.Sz.A.

Világszerte sorra igényelnek állami mentőcsomagokat a forgalmuk 50-60 százalékát elveszítő légitársaságok, és eddig már több mint 80 milliárd dollár értékben jelentettek be állami mentőcsomagokat. 2008-ban a pénzintézeti szektort, most a légitársaságokat mentik meg az adófizetők pénzéből. Körkép az állami beavatkozással megmentett Alitaliától az Air Indiáig.

Most ugyan lassan újraindulnak egyes járatok, de még hónapokig, sőt, ágazati szakértők szerint évekig tarthat, mire újra elérik a járvány előtti szintet. A koronavírus-járvány miatt több légitársaság került a csőd közelébe: becslések szerint az év végére az utasforgalom a szokásos szint 50-60 százalékára állhat vissza. A Bloomberg számításai szerint május elejére már 85 milliárd dollár állami segítségre kaptak ígéretet a cégek.

Hatalmas összegű, 7 milliárd eurós kormányzati mentőcsomagról egyezett meg a francia-holland Air France-KLM is a francia állammal. A Reuters híre szerint a versenyjogi hatóságként eljáró Európai Bizottság is rábólintott az ügyletre. Az összegből 3 milliárd a francia állam tulajdonosi kölcsöne, 4 milliárd pedig banki hitel a holding és az Air France számára, amelynek 90 százalékára a Macron-kormány adott garanciát. Mint írják, a hitelgarancia és a tulajdonosi kölcsön formájában érkező 7 milliárdos támogatással biztosítható az európai légiközlekedésben kiemelten fontos Air France likviditási szükségletének biztosítása. A holland kormány is támogatni szeretné a légitársaságot, hírek szerint 2-4 milliárd euró között mozoghat ez az összeg. Az Air France-KLM első negyedéves működési vesztesége 815 millió euró volt.

Az International Airlines Group (IAG) két spanyol leányvállalata is megállapodott a spanyol kormányzattal a pénzügyi mentőcsomag részleteiről.

Az Iberia 750 millió, a Vueling 260 millió euró értékű, állami támogatású hitelt kap, amelyet legkésőbb 2023 áprilisig kell visszafizetniük.

A megállapodás szerint ezt a kölcsönt csak a spanyol cégek használhatják fel, tehát az IAG-holding, illetve annak más légitársasága nem.

Hárommilliárd eurós tőkeemelést és átszervezést hajt végre az olasz kormány az Alitalia nemzeti légitársaságban a Giuseppe Conte vezette kormány eddigi ígéretei szerint. A hosszú évek óta súlyos problémákkal küszködő légicéget 2017 májusa óta csődbiztosok irányítják, miután partnere és kisebbségi tulajdonosa, az emírségekbeli Etihad részben a milliárdos veszteségei miatt kiszállt az olasz társaság finanszírozásából. Az átszervezés során az államosított társaságot legalább két, de lehet, hogy három cégre bontja az olasz kormány. 

Felvásárolná a cseh állam a Czech Airlines anyavállalatát, a Smartwings 100 százalékát, vagy állami garanciával fedezett hiteleket nyújtana a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került társaságnak,

legalábbis ezt ígérte a cseh ipari miniszter, Karel Havlicek. Jelenleg egy cseh befektető, Jiri Simane kezében van a Smartwings 50,1 százaléka, a vállalat maradék 49,9 százalékos részesedését pedig a kínai állami tulajdonú CITIC birtokolja.

A LOT lengyel légitársaság is állami mentőcsomagban bízik, de egyelőre nem tudni, ennek mekkora lesz az összege, és mik lesznek a feltételek.

Az Easyjet 750 millió dollárnak megfelelő tőkéhez jutott a brit kormány vállalati pénzügyi támogatási programja keretében. A Norwegian Air 290 millió dollárnyi kormányzati hitelgaranciát kapott.

Az egyik legnagyobb megmentésre váró európai légitársaság a német Lufthansa, amely óránként egymillió euró veszteséget termel. A Lufthansa és a Merkel-kormány közti előrehaladott tárgyalásokon a DPA német hírügynökség jelentése szerint 9 milliárd eurós állami támogatásról és ennek fejében állami részesedésről egyeztetnek. Cserébe a szövetségi kormány két főt delegálhatna a felügyelőbizottságba.

Korábban a Lufthansa a fizetésképtelenség bejelentését is fontolgatta, mert nem szerette volna, ha az állami támogatás fejében a kormány beleszól a vállalatirányítási ügyekbe. Mint erről már korábban beszámoltunk, a továbbiakban az állam 20 százalékos (más információk szerint 25 százalék+1 részvény nagyságú) üzletrészt szerez, majd lejegyzi a Lufthansa öt százalékkal kamatozó, átváltoztatható kötvényétA Lufthansa egyébként az első negyedévben 1,2 milliárd eurós veszteséget produkált, fapados leányvállalata, a Germanwings pedig le is állt. 

Az amerikai légitársaságokat is egyelőre az állam tartja életben. Az Egyesült Államok eddig már 10 nagyobb – köztük az American Airlines-nak – és 83 kisebb cégnek adott valamilyen mértékű támogatást.

Legutóbb újabb 9,5 milliárd dollárnyi forrást biztosított a légitársaságoknak, amelyet bérekre lehet felhasználni. Ezzel 12 milliárd dollár fölé nőtt a bérgarancia-programban nyújtott anyagi segítség összege, de ez valószínűleg még nőni fog. A bérkiegészítés mellett hitelt és hitelgaranciát is nyújtottak, de cserébe a társaságoknak szeptember 30-ig nem szabad elbocsátaniuk senkit sem, le kell állítaniuk az osztalékfizetést, és valamilyen minimális szolgáltatási szintet kell nyújtaniuk a hálózatukban.

Ázsiában a Singapore Airlines mondhatja szerencsésnek magát, hiszen az eddigi legnagyobb támogatást kapja a légitársaságok közül: az 56 százalékban állami tulajdonban lévő cég 13 milliárd dollár értékű segítséget kapott a koronavírus-járvány okozta krízis átvészelésére. Amíg az állam nem hajtja végre a tranzakciót, addig Szingapúr legnagyobb bankja 4 milliárd dollárnyi hitelkeretet biztosít a társaságnak.

Az indiai nemzeti légitársaság, az Air India is hitelekhez kér állami kezességet, de hírek szerint a kért 1,1 milliárd dollárnál egyelőre kisebb összegre kapja ezt meg.Nem mindenki ért egyet az állami mentés jelenlegi irányával: a Flightglobal idézi Montserrat Barrigát, az Európai Regionális Légitársaságok Szövetségének elnökét, aki szerint az országok főként csak az állami vagy részben állami tulajdonú nagy vállalatokat hajlandók megmenteni. A többnyire magánkézben lévő regionális cégek alig kapnak valamit, aminek versenytorzító hatása lehet. Hozzátette: reméli, hogy a kormányok stratégiai döntést hoznak, és nem rövidtávú válságkezelést alkalmaznak.