AirFrance-KLM, Lot, Czech Airlines, Lufthansa, Iberia: Öntik a légitársaságokba az állami milliárdokat

Most ugyan lassan újraindulnak egyes járatok, de még hónapokig, sőt, ágazati szakértők szerint évekig tarthat, mire újra elérik a járvány előtti szintet. A koronavírus-járvány miatt több légitársaság került a csőd közelébe: becslések szerint az év végére az utasforgalom a szokásos szint 50-60 százalékára állhat vissza. A Bloomberg számításai szerint május elejére már 85 milliárd dollár állami segítségre kaptak ígéretet a cégek.

Hatalmas összegű, 7 milliárd eurós kormányzati mentőcsomagról egyezett meg a francia-holland Air France-KLM is a francia állammal. A Reuters híre szerint a versenyjogi hatóságként eljáró Európai Bizottság is rábólintott az ügyletre. Az összegből 3 milliárd a francia állam tulajdonosi kölcsöne, 4 milliárd pedig banki hitel a holding és az Air France számára, amelynek 90 százalékára a Macron-kormány adott garanciát. Mint írják, a hitelgarancia és a tulajdonosi kölcsön formájában érkező 7 milliárdos támogatással biztosítható az európai légiközlekedésben kiemelten fontos Air France likviditási szükségletének biztosítása. A holland kormány is támogatni szeretné a légitársaságot, hírek szerint 2-4 milliárd euró között mozoghat ez az összeg. Az Air France-KLM első negyedéves működési vesztesége 815 millió euró volt.

Az International Airlines Group (IAG) két spanyol leányvállalata is megállapodott a spanyol kormányzattal a pénzügyi mentőcsomag részleteiről.

Az Iberia 750 millió, a Vueling 260 millió euró értékű, állami támogatású hitelt kap, amelyet legkésőbb 2023 áprilisig kell visszafizetniük.

A megállapodás szerint ezt a kölcsönt csak a spanyol cégek használhatják fel, tehát az IAG-holding, illetve annak más légitársasága nem.

Hárommilliárd eurós tőkeemelést és átszervezést hajt végre az olasz kormány az Alitalia nemzeti légitársaságban a Giuseppe Conte vezette kormány eddigi ígéretei szerint. A hosszú évek óta súlyos problémákkal küszködő légicéget 2017 májusa óta csődbiztosok irányítják, miután partnere és kisebbségi tulajdonosa, az emírségekbeli Etihad részben a milliárdos veszteségei miatt kiszállt az olasz társaság finanszírozásából. Az átszervezés során az államosított társaságot legalább két, de lehet, hogy három cégre bontja az olasz kormány. 

Felvásárolná a cseh állam a Czech Airlines anyavállalatát, a Smartwings 100 százalékát, vagy állami garanciával fedezett hiteleket nyújtana a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került társaságnak,

legalábbis ezt ígérte a cseh ipari miniszter, Karel Havlicek. Jelenleg egy cseh befektető, Jiri Simane kezében van a Smartwings 50,1 százaléka, a vállalat maradék 49,9 százalékos részesedését pedig a kínai állami tulajdonú CITIC birtokolja.

A LOT lengyel légitársaság is állami mentőcsomagban bízik, de egyelőre nem tudni, ennek mekkora lesz az összege, és mik lesznek a feltételek.

Az Easyjet 750 millió dollárnak megfelelő tőkéhez jutott a brit kormány vállalati pénzügyi támogatási programja keretében. A Norwegian Air 290 millió dollárnyi kormányzati hitelgaranciát kapott.

Az egyik legnagyobb megmentésre váró európai légitársaság a német Lufthansa, amely óránként egymillió euró veszteséget termel. A Lufthansa és a Merkel-kormány közti előrehaladott tárgyalásokon a DPA német hírügynökség jelentése szerint 9 milliárd eurós állami támogatásról és ennek fejében állami részesedésről egyeztetnek. Cserébe a szövetségi kormány két főt delegálhatna a felügyelőbizottságba.

Korábban a Lufthansa a fizetésképtelenség bejelentését is fontolgatta, mert nem szerette volna, ha az állami támogatás fejében a kormány beleszól a vállalatirányítási ügyekbe. Mint erről már korábban beszámoltunk, a továbbiakban az állam 20 százalékos (más információk szerint 25 százalék+1 részvény nagyságú) üzletrészt szerez, majd lejegyzi a Lufthansa öt százalékkal kamatozó, átváltoztatható kötvényét. A Lufthansa egyébként az első negyedévben 1,2 milliárd eurós veszteséget produkált, fapados leányvállalata, a Germanwings pedig le is állt. 

Az amerikai légitársaságokat is egyelőre az állam tartja életben. Az Egyesült Államok eddig már 10 nagyobb – köztük az American Airlines-nak – és 83 kisebb cégnek adott valamilyen mértékű támogatást.

Legutóbb újabb 9,5 milliárd dollárnyi forrást biztosított a légitársaságoknak, amelyet bérekre lehet felhasználni. Ezzel 12 milliárd dollár fölé nőtt a bérgarancia-programban nyújtott anyagi segítség összege, de ez valószínűleg még nőni fog. A bérkiegészítés mellett hitelt és hitelgaranciát is nyújtottak, de cserébe a társaságoknak szeptember 30-ig nem szabad elbocsátaniuk senkit sem, le kell állítaniuk az osztalékfizetést, és valamilyen minimális szolgáltatási szintet kell nyújtaniuk a hálózatukban.

Ázsiában a Singapore Airlines mondhatja szerencsésnek magát, hiszen az eddigi legnagyobb támogatást kapja a légitársaságok közül: az 56 százalékban állami tulajdonban lévő cég 13 milliárd dollár értékű segítséget kapott a koronavírus-járvány okozta krízis átvészelésére. Amíg az állam nem hajtja végre a tranzakciót, addig Szingapúr legnagyobb bankja 4 milliárd dollárnyi hitelkeretet biztosít a társaságnak.

Az indiai nemzeti légitársaság, az Air India is hitelekhez kér állami kezességet, de hírek szerint a kért 1,1 milliárd dollárnál egyelőre kisebb összegre kapja ezt meg.Nem mindenki ért egyet az állami mentés jelenlegi irányával: a Flightglobal idézi Montserrat Barrigát, az Európai Regionális Légitársaságok Szövetségének elnökét, aki szerint az országok főként csak az állami vagy részben állami tulajdonú nagy vállalatokat hajlandók megmenteni. A többnyire magánkézben lévő regionális cégek alig kapnak valamit, aminek versenytorzító hatása lehet. Hozzátette: reméli, hogy a kormányok stratégiai döntést hoznak, és nem rövidtávú válságkezelést alkalmaznak.