Orosz vállalatok ezrei menekültek át Szerbiába
ElemzésekAz ukrajnai háború kezdete óta több ezer orosz vállalat települt át Szerbiába, hogy az európai kereskedelmi kapcsolatait innen zökkenőmentesen irányíthassa - hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) szakmai fórumán, ahol az is kiderült, várható-e háború a Balkánon a közeljövőben. Kitértek arra is, melyik országtól remélik az energetikai problémák megoldását, illetve, hogy Kína és Oroszország milyen mértékben terjeszkedett már a régióban.
Újra Európa puskaporos hordója lehet-e a Balkán a koszovói konfliktus miatt, vagy érvényesülhet az Európai Unió békítő politikája, és felülírja az érdekeket a csatlakozás lehetősége - többek között ezeket a kérdéseket vitatták meg a Külgazdasági és Külügyi Intézet (KKI) kutatói a Nyugat-Balkán 2023 - Elvásárok kontra várakozások című kerekasztalbeszélgetésén.
Európa szélén vagy a kapujában?
A Nyugat-Balkán felzárkózásának egyk legfontosabb szempontja a országok csatlakozási lehetőségei: Montenegró, Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia hivatalos tagjelölt országok, Montenegróval és Szerbiával elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, tavaly pedig Bosznia-Hercegovina és Koszovó is tagjelöltté vált. Utóbbi a KKI szakértői szerint Bosznia gazdaságilag még gyenge, ezért hamarabb kellett volna elkezdődnie a csatlakozási tárgyalásoknak.
A nyugat-balkáni országok gazdasági teljesítményével kapcsolatban elhangzott: a gazdaságok teljesítménye a Covid időszaki válság után növekedett tavaly, de jelentős infláció mellett. A GDP 10 százalékát a hazautalások teszik ki.Nagyon erős az EU függés, tehát idén visszaesés várható, ahogy a hazautalások mértéke is csökkeni fog.
Montenegró lett a leggazdagabb
Az egy főre eső GDP tekintetében (vásrálóerő paritáson számítva) jelenleg a legjobban Montegró áll 20 602 dollárral, Szerbia egy kicsivel lemaradva 19 831 dollárral következik. (Összehasonlításképp ez a magyar adat durván kétharmada, viszont nem sokkal marad le a bolgár 24 ezer dolláros szinttől, de köszönőviszonyban sincsa horvátok közel 32 ezer dolláros értékével).
A legszegényebb balkáni állam továbbra is Koszovó mindössze 11 884 dollárral, illetve Albánia 14 518 dollárral.A rangsorban középen helyezkedik el Észak-Macedónia és Bosznia Hercegovina.
Nyugodtan kijelenthető, hogy 2025-ig egyik országot sem fogják felvenni az EU-ba. Az előkészítő tárgyalásokról elmondható, hogy nagyon vontatottan haladnak
- hangzott el a fórumon.
Az EU hitelességét hiányosnak látják a Balkánon, és nehezen körvonalazható, mi lenne az EU bővítési politikájának lényege.A Nyugat-Balkánnal kapcsolatos uniós álláspontot mindenesetre jelentős mértékben alakítja majd az ukrajnai háború kimenetele, és az orosz befolyás jövőbeli változása.
Energetikai gondok
Ármás Julianna és Németh Ferenc, a KKI kutatói, illetve Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az energiahelyzetre is kitértek. Mint mondták, egyedül Szerbia áll jól, a többi ország komoly nehézségekkel küzd.
Szerbia is az orosz olajra van ráállva, az orosz földgáz pedig a Fekete-tengeri vezetéken át érkezik, egyenlőre kiszámíthatóan. Ha az LNG-re rászorulna Szerbia, ezt egyenlőre csak Horvátországon keresztül kaphatná, de kétséges, hogy a horvtokra mennyire számíthatnak. Bíztató jel, hogy a nyugat- balkáni országok közötti vezetékhálózat kiépítése zajlik, ami erősíti az ellátásbiztonságot. Ami a földgázt illeti, a jővő Azerbajdzsán felé mutat, ezért is igyekeznek a tárgyalásokba az országok bekapcsolódni.
A kutatók fontos szempontként jegyezték meg a lakosság lélekszámának csökkenését, ami részben az elvándorlásból fakad.
Lesz-e háború?
A KKI kutatói szerint nem várható háború Koszovó és Szerbia között, és bár idén márciusban várható megállapodás a két ország között, ám ez csak formailag jelenthet előrelépést a nagyon mély ellentétek miatt.
Igazi megállapodásra nem kerül sor, és az is biztosnak látszik, hogy fegyveres konfliktus sem lesz
- mondták a kutatók.
Orosz cégek ezrei Szerbiában
Szerbia semmilyen szankciót nem szavazott meg Oroszország ellen, ez az EU csatlakozást természetesen hátráltatja.
Az ukrajnai háború óta 6000 orosz cég telepedett át Szerbiába és nagyon sok orosz is Belgrádba költözött. Ez igen erősen növelte az amúgy is erős orosz befolyást.
Kínai hitelek, amerikai befolyás
Felmerülhet Kína szerepe a térségben elsősorban az Új Selyemút projektekhez kapcsolódó, infrastrukturális beruházások, és az ehhez nyújtott jelentős kölcsönök miatt. A legtöbb kínai hitelt Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Montenegró kapta eddig - elsősorban autópálya és vasútfejlesztésre.A balkáni országok elmaradottságára is felhívták a figyelmet a kutatók, akik a nagyvárosok kiemelten rossz légszennyezettségi adatait említették példaként. A rossz minőségű levegű elsődleges oka, hogy sok helyen még mindig szénnel fűtenek, az idei energiatakarékosság egyik pozitív hozadéka, hogy némiképp csökkent a környezetszennyezés.
Eközben az Egyesült Államoknak erős befolyása van Albániában és Észak-Macedóniában, és ezt most igyekeznek Boszniára is kiterjeszteni.
