A 2019 novemberében azonosított új koronavírus idén január végén hirtelen exponenciális növekedést kezdett mutatni a fertőzöttek számát illetően, illetve Kínából kilépve egyre több országban azonosították már. A terjedés megállítása rendkívüli nemzetközi együttműködést igényel, a járvány komoly negatív hatással lehet akár a világgazdaság alakulására is.
A koronavírus rendkívül közeli rokona a SARS-vírusnak, mely szintén Kínában robbant ki 2003-ban, és mintegy fél évig tartotta rettegésben a világot. A SARS-vírus több mint 8000 embert fertőzött meg, és mintegy 800-at megölt (ez a közel 10%-os halálozási arány rendkívül magasnak számít a vírusok között), kirobbanása a becslések szerint mintegy 30-100 milliárd dollár kárt okozott a kereskedelemben és turizmusban.
Az eddigi adatok szerint a koronavírus kevésbé halálos, mint a SARS, a január 27-i állapotok szerint eddig közel 4500 fertőzést erősítettek meg, melyből viszont 107 bizonyult halálosnak.
Ez „csupán" 3%-os halálozási arány a SARS közel 10%-ához képest (azonban érdemes hozzátenni, hogy a valaha volt legpusztítóbb járvány, az 1918-as spanyolnátha is csak a fertőzöttek 2-10%-ára nézve volt halálos). Az ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy január 17. és 22. között a fertőzöttek száma mintegy tízszeresére emelkedett (azóta pedig exponenciálisan növekszik). A vírus terjedéséről gyakorlatilag naprakész információkat biztosít a John Hopkins egyetem online elérhető térképes alkalmazása (3-4. ábra).
3. ábra: A megerősítetten koronavírussal fertőzött esetek száma Kínában és a világ többi részén 2020. január 20-27. között. Forrás: Johns Hopkins egyetem.
4. ábra: A megerősítetten koronavírussal fertőzött esetek száma országonként (Kínában tartományonként) a kelet-ázsiai régióban 2020. január 27-én. Forrás: Johns Hopkins egyetem. https://gisanddata.maps.arcgis.com/apps/opsdashboard/index.html#/bda7594740fd40299423467b48e9ecf6
A kínai Nemzeti Egészségügyi Hivatal adatait pedig a Washington Post vizualizálta (5-6. ábra):
5. ábra: A megerősített esetek száma Kínában 2020. január 27-én. Forrás: TIERNEY, Lauren et. al. (2020): Mapping the spread of the new coronavirus. https://www.washingtonpost.com/world/2020/01/22/mapping-spread-new-coronavirus/?arc404=true
6. ábra: A megerősített esetek száma a világban 2020. január 27-én. Forrás: TIERNEY, Lauren et. al. (2020): Mapping the spread of the new coronavirus. https://www.washingtonpost.com/world/2020/01/22/mapping-spread-new-coronavirus/?arc404=true
A SARS-esettel ellentétben azonban a nemzetközi sajtó többnyire pozitívan nyilatkozik Kína hozzáállásáról: míg a 2003-as SARS-vírusjárvány kitörésekor Kína meglehetősen bürokratikus szemlélettel állt a problémához, ezzel nagy mértékben megnehezítette a vírus megfékezését és hatékony kezelését (először tagadták a megjelenését, majd titkolni próbálták, így mintegy három hónap telt el, mire kezdeni tudtak vele valamit), addig
most a koronavírus esetében az azonosítástól a hatékony cselekvésig csupán egy hónap telt el, ami elég gyors reakciónak tekinthető.
A remények szerint ez a gyorsabb reakció gyorsabb megfékezését is jelenti a vírus terjedésének. A kutatók hamar azonosították a vírus genomját, és azt világszerte elérhetővé is tették, így sokkal könnyebben felismerhetők az esetek mind Kínában, mind a világ más részein (egy hasonló genetikai szekvenálási folyamat a SARS idején heteket vett igénybe). Ezután a kínai kormány lezárta a vírus gócpontjaként számon tartott Wuhan városát és több környező települést is, ami rendkívül erős reakció, azonban mindez ténylegesen lassíthatja a vírus terjedését.
Elemzők szerint az információk átláthatóvá tétele nemzeti és regionális szinten, illetve a nemzetközi együttműködés hatékonysága kulcsfontosságú szerepet fognak játszani a vírus terjedésének megfékezésében.
Bizonyos értelemben Vuhan a modern kori Kína központja. Ugyan nem ez a város Kína legfontosabb gazdasági vagy kulturális központja – és egy rövid időszaktól eltekintve az 1920-as években, sosem volt Kína politikai központja –, azonban elhelyezkedéséből következően (mivel az ország legfontosabb kelet-nyugati és észak-déli közlekedési útvonalainak kereszteződésében található) egészen újfajta stratégiai jelentőséget kapott.
Kínán belül számos provinciaközi kapcsolatrendszer fut össze Wuhanban, a belső központokból (Xian, Changsha, Kunming, Zhengzhou városokból) ide érkezik az áru, majd innen halad tovább Sanghajba.
Vuhan integrálja egységes gazdasági rendszerbe Kína eltérő földrajzi és gazdasági makrorégióit, ezzel segítve a központi kormányzat számára a politikai ellenőrzés és társadalmi irányítás érvényesítését e régiók felett.
Ma Hubei Kína hetedik legnagyobb tartománya a GDP-termelés szempontjából, 2017-ben 514 milliárd dollár volt az összterméke.
Wuhan városa pedig közlekedési-logisztikai csomópont szerepe mellett, tudományos kutatóközpont, autóipari és nehézipari központ, hosszú távú karanténja tehát vélhetően az egész világgazdaságra érezhető negatív hatással lesz.
Egyelőre még mindig nem ismert az emberről emberre terjedés kockázatának mértéke, illetve az, hogy mennyire halálos a betegség, ez az elkövetkező hetekben fog tisztázódni.
A vírus felbukkanását már az összes kínai provinciából jelentették, az esetek mintegy fele azonban Hubei tartományban összpontosul (számos jel szerint a fertőzés kiindulópontja a wuhani húspiacokhoz kötődik, a vírus szinte biztosan állati eredetű). A január 27-i állapotok szerint Kínán kívül mintegy 16 országban terjedt már el a vírus, a legnagyobb számban Thaiföldön, Ausztráliában, Szingapúrban, Tajvanon és az Egyesült Államokban (Európában két országban regisztráltak fertőzötteket, Franciaországban és Németországban).
A vírusnak súlyos gazdasági hatásai lehetnek, azonban ezek még nem kalkulálhatók előre.
Erősen valószínűsíthető a fogyasztás visszaesése, valamint logisztikai fennakadások, illetve a turizmus bevételeinek csökkenése.
Mindez éppen egybeesik a holdújév ünnepével, ami még inkább súlyosbíthatja a gazdasági hatásokat. A SARS-szal összevetve jelenleg úgy tűnik, a koronavírus terjedése lassabb, ami elhúzódó hatásokat eredményezhet az érintett ágazatokban, ez alapján a gazdasági hatások súlyosabbak lehetnek.
Nem közvetlenül a koronavírussal kapcsolatban, de a World Economic Forum 2020-as globális kockázatokról szóló jelentésében úgy kalkulál, hogy egy világméretű járvány kitörése a legkonzervatívabb becslések szerint is legalább egy százalékkal csökkentené a globális GDP-t.
Tömegbetegségek nagy látószögben
A globális járványok kitörésének félelme időről időre előtérbe kerül a modern emberiség történelmében. Legutóbb sok egyéb kockázati tényező mellett a World Economic Forum frissen kiadott, globális kockázatokról szóló jelentése is említést tesz róla, utalva rá, hogy felméréseik szerint a világon szinte mindenhol alapvető hiányosságokat lehet tapasztalni a járványügyi rendszerekben, ezért egy ilyen típusú válsághelyzetet egyik ország sem tudna kielégítő módon kezelni - írja Gere László, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa a koronavírussal foglalkozó tanulmányában.
Történelmi perspektívából szemlélve az emberek körében a tömegbetegségek kialakulása a mezőgazdasági forradalomhoz köthető, ekkor vált ugyanis elég naggyá és sűrűvé az emberi népesség, ekkor vált általánossá a letelepedett életmód, illetve a háziasított állatok közelsége lehetővé tette a csakis a mi fajunkra jellemző tömegbetegségek kifejlődését és fennmaradását.
Csupán egy példa erre a kanyaróvírus, melynek legközelebbi rokona a marhavészért felelős vírus. Ez a betegség a szarvasmarhákat és az egyéb kérődző állatokat támadja meg, az embert viszont nem. Ezzel szemben a kanyaró a szarvasmarhákat nem sújtja. A kanyaró és a marhavész vírusának hasonlósága viszont arra enged következtetni, hogy az utóbbi a szarvasmarháról került át az emberre, majd egyes tulajdonságait megváltoztatva alkalmazkodott hozzánk, és így lett belőle kanyaróvírus.
Jared Diamond, Háborúk, járványok, technikák című művében arról ír, hogy bár számos előnyünk származott a növények és állatok háziasításából, közvetlenül, vagy közvetve ezeknek köszönhetjük a folyamatos technológiai növekedést, a politikai szervezettség, vagy az írás megjelenését, ugyanakkor a háborúkhoz és a járványok kialakulásához is hozzájárultak (1. ábra).
1. ábra: Azokhoz a közvetlen tényezőkhöz (például lőfegyverek, lovak, betegségek) vezető okoknak a sematikus ábrázolása, amelyek lehetővé tették, hogy bizonyos népek másokat leigázzanak. A legkülönfélébb emberi betegségek alakultak ki például azokon a helyeken, ahol sok termesztésre, illetve háziasításra alkalmas vadon élő növény- és állatfaj volt megtalálható, részben azért, mert a létrehozott termények és jószágok olyan népes társadalmakat tartottak el, amelyekben a járványok sokáig fennmaradhattak, részben pedig azért, mert a betegségeket éppen a háziállatok által hordozott baktériumok okozták. Forrás: DIAMOND, Jared (1997): Háborúk, járványok, technikák. Typotex Kiadó, 2000.
A járványok számos tudományág művelőjét gondolkodásra serkentette. Barabási Albert-László hálózatkutató, a hálózatok tudományáról szóló könyvében egy egész fejezetet szentel a járványok terjedésének matematikai modellezésére. Mint írja,
egy járvány kitörésének valós idejű előrejelzése egészen új lehetőség a tudomány számára.
A módszertan alapjait az 1980-as években fektették le, és első valós alkalmazására 2003-ban az ugyancsak Kínában történt SARS-járványkitörésnél került sor. Ettől kezdve fokozatosan javult a modellezési pontosság, az első valós időben előrejelzett pandémia pedig 2009-ben a H1N1 vírus kitörése volt.
A hálózatelmélet művelői szuperterjesztőknek nevezik azokat az egyedeket, akik kivételesen magas számú kapcsolattal rendelkeznek egy betegség terjedésének kontakt-hálózatában, ezzel csomóponti szerepet töltenek be a folyamatban.
A 2003-as SARS-vírus kitörésében ilyen szerepet töltött be az a Dél-Kínából származó orvos, aki február 21-én bejelentkezett a hongkongi Metropole Hotelba, másnap azonban már kórházba ment a tüneteivel, ezt követően azonban néhány napon belül elhalálozott. Ezen az egy hotelben töltött nap során 16 másik ott tartózkodót fertőzött meg, akik aztán hazatérve városukba (Hanoiba, Szingapúrba és Torontóba), ugyanilyen szuperterjesztőkké váltak, és a helyi járványkitörések központjait jelentették. A járványügyi szakértők később a mintegy 8100 SARS-vírussal megbetegedett páciens közel felét vissza tudták vezetni a Metropole Hotelig.
2. ábra: A Szingapúrban diagnosztizált 206 SARS-fertőzött közül 144-en visszavezethetők mindössze öt ember láncolatára, közülük négyen szuperterjesztők. Közülük a legfontosabb az úgynevezett nulladik beteg, aki behozta a betegséget a Metropole Hotelbe. Forrás: Barabási Albert-László (2016): Network Science. Chapter 10.
Ma már ezeknek a modellezési eljárásoknak, valamint a digitális technológiai áttörésnek köszönhetően meglehetősen fejlett lehetőségek állnak rendelkezésre a járványkitörések előrejelzésére.
A koronavírus esetében például egy kanadai járvány-előrejelző mesterséges intelligencia, a Blue Dot volt az első, amely előre jelezte a fertőzések globális elterjedését, már december 31-én – míg a WHO csupán január 9-én adta ki figyelmeztetését.
A szerző a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet szenior kutatója
