Öt meglepő tény az Oscar-díjról – A minőség már nem is számít?

Borsos kampány nélkül nincs díjeső

Csak azért, mert egy film kiemelkedően jó, a készítők még nem fognak aranyszobrot kapni. Ha valaki el akarja nyerni az Oscart, akkor szüksége van egy hatásos kampányra is. Például annak idején ahhoz, hogy Deák Kristóf 2016-os rövidfilmje a „Mindenki” eljusson a jelölésig fel kellett kérni egy amerikai-brit PR ügynökséget a London Flair-t, hogy segítsen reklámozni a produkciót. Minél fontosabb a díj, annál komolyabb a mögötte lévő kampány: a legjobb filmnek vagy a legjobb rendezőnek járó aranyszobrocskát komoly meló besöpörni. Ilyenkor nem elég az Akadémia tagoknak elküldeni a filmet. Lobbistákat és külön TV illetve újság reklámokat kell fizetni. Viszont épp ezért a szakmai lapokban például a Hollywood Reporterben fel is srófolják a hirdetési pénzeket az Oscar-szezonban: volt hogy egy első oldalas hirdetésért 72 ezer dollárt kértek el, vagyis átváltva 22 millió forintot. Vannak kampányok, amelyeknek a büdzséje eléri a 10 millió dollárt is. Igaz, ebben az ítészeknek tartott privát vetítések épp úgy benne vannak, mint a sztárok öltöztetése és utaztatása a ceremóniákra.

Az aranyszobor valójában bronzból készül

Magát a díjat még az 1920-as években az MGM művészeti vezetője Cedric Gibbons tervezte. A nevét a Filmakadémia könyvtárosától, Margaret Herricktől kapta, aki a híres anekdota szerint a szobrot látva így kiáltott: „ez pont úgy fest, mint Oscar bácsikám!” A díj gyártásáért 1982-től egész 2016-ig egy chicagoi vállalat az RS Owens & Company felelt. Az Akadémia három éve viszont leváltotta őket: most egy New York-i céggel a Polich Tallix-al állnak szerződésben. Miután a szobrot bronzból kiöntik, a talapzat fekete patinát, a férfi figura pedig 24 karátos aranyborítást kap. A régebben kiosztott szobrok viszonylag gyakran fordulnak meg a különféle aukciókon. Az az Oscar, amelyet Orson Welles kapott az Aranypolgárért még 1942-ben, átváltva 261 millió forintért kelt el.

A bírák egy része nem nézi meg az összes jelöltet

Az Amerikai Filmakadémiának jelenleg 9537 tagja van. Vannak köztük rendezők, színészek, de épp így producerek, forgalmazók, technikusok és vetítőterem üzemeltetők is. Mindig is nyílt titok volt, hogy a szavazás előtt sokuk meg se nézi az összes jelöltet. Még a legfontosabb kategóriákban is van, hogy vakon választanak. A Hollywood Reporter annak idején kiderítette, hogy még 2015-ben a döntnökök 10 százaléka a legjobb film díjára jelölt Selmát egyáltalán nem látta a Gála előtt.  

Az Akadémia tagoknak készült egy saját videótár szolgáltatás

Előírás, hogy csak olyan filmet lehet jelölni Oscarra, amely a mozikban is ment. A széleskörű premier nem előírás. Az is elég ha a kérdéses alkotás Los Angelesben egy hétig fut a filmszínházakban. A bírák viszont akár az otthonuk kényelmében is megnézhetik a jelölt alkotásokat. Hogy megkönnyítsék a dolgukat az Akadémia a tagoknak kifejlesztett egy Netflix-szerű videotárat is (membership.oscars.org). Itt a neten keresztül megnézhetik az összes egymás ellen versenyző filmet. Azok az ítészek, akiknek van Apple TV-je a mozizáshoz igénybe vehetik az Academy Screening Room nevű alkalmazást is.

A ceremónia lebonyolítása 13 milliárd forintba kerül

Csak az a vörösszőnyeg, amelyen a sztárok felvonulnak önmagában hét és fél millió forintot kóstál és 900 munkaórába telik mire lefektetik. Az ABC csatorna egyébként a mai napig viszonylag jól keres a díjátadó sugárzásával: a reklámbevételeik átváltva a 45 milliárd forintot is meg szokták haladni.