Prémium sonkát és magyar tojást veszünk húsvétra, de a járvány bekavarhat
ElemzésekHét-nyolcezer ezer tonna füstölt húskészítményt veszünk húsvétra, méghozzá egyre többször választjuk a jó minőségű, hagyományos érlelésű, hosszabban pácolt és hagyományosan füstölt húsárut, tojásból pedig az M-es méretű hazait preferáljuk. A húsvét minden évben nagy bevásárlással jár, de mennyit változtak a szokásaink a koronavírus hatására? Utánajártunk, milyen termékből rendelt kevesebbet a CBA, hogyan hatott a takarmány drágulása a sonka árára, és mennyi füstölt húsárut tervez eladni a Bonafarm Csoport.
- A karácsony után a húsvét a második leghangsúlyosabb ünnepi időszak a hazai élelmiszerkereskedelem életében. Nagyon sok termékcsoportot érint az ilyenkor esedékes nagybevásárlás, kezdve a tartós élelmiszerekkel, hiszen a sütemények kellékei ezekből kerülnek ki. Nem szabad megfeledkezni a csokoládéfigurákról, és a zöldségekről sem, elvégre éppen ebben az időszakban szoktak az első magyar zöldségek megjelenni a polcokon - mondja a Növekedés.hu-nak Fodor Attila CBA kommunikációs igazgatója.
A magyar áruházláncban ilyenkor jelentős mennyiség fogy a hidegkonyhai készítményekből, füstölthúsokból, szeszes italokból, és természetesen az étkezési tojásból is.
Visszük a sonkát, de milyet és mennyiért?
A húsvéti asztal sztárja kétségkívül a sonka. A CBA-nál évek óta azt a trendet tapasztalják, hogy a hagyományos érlelésű, hosszabban pácolt és füstölt húsáru iránt nővekszik a kereslet húsvétkor, az értékesítésnek legalább a hetven százalékát ezek a prémium termékek teszik ki. A maradék húsz-harminc százalékba esnek az olcsóbb, gyorspácolt készítmények, amelyekből évről évre kevesebb fogy. A statisztikák azt mutatják, hogy minden ünnepi időszakban a magasabb minőségű termékek felé mozdulnak el a vásárlók.
- Az idei évben a prémium és az olcsó termékek ára között csökken a különbség, annak köszönhetően, hogy a takarmányárak jelentősen nőttek az elmúlt hónapokban. Ennek a hatása már elkezdett begyűrűzni a piacokra, egyből megérezte a sertéshús is, és elkezdett drágulni. Így állhat elő idén az a helyzet, hogy a hagyományos érlelésű sonkák, amelyek gyártását már korábban el kellett kezdeni, még az olcsóbb sertéshúsból készülnek, ezért a tavalyi árszinten, vagy az alatt kerülnek az üzletek pultjaiba, míg a gyorspácolásúaknak már a drágább alapanyag jutott, így ezeknél a termékeknél elindult az árnövekedés - mutat rá Fodor Attila.
A húsvéti terített asztal másik sztárja a tojás, a kommunikációs igazgató szerint ebből az M-es méretű magyar tojás a leginkább kelendő. Hozzáteszi, korábban sokszor szóba került, hogy a kisebb, S-es importáru letarolja a magyar piacot, de erre válaszul kialakult a súlyra vetített egységár, amely teljesen egzakt módon megmutatja a vásárlóknak, hogy melyik termékkel járnak a legjobban.
A tojás az elmúlt időszakban kis mértékben drágult, ehhez jön még hozzá az ünnepi időszak miatt bekalkulálható áremelkedés, hiszen nagy a kereslet, emiatt a beszállítók is ilyenkor magasabb árat határoznak meg.
Hét-nyolcezer tonna füstölt áru
A füstölt áruk forgalmának durván az egyharmadát a húsvétot megelőző néhány hét produkálja. - Ez évek óta nagyjából 7-8 ezer tonna értékesítését jelenti, ez a várakozások szerint idén tizenöt milliárd forint körüli árbevételt hoz majd - tudjuk meg Éder Tamástól. A Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója azt is elmondja, ez a termékek rendkívül széles spektrumát takarja, megtalálható benne a gyorsérlelésű, gyorspácolt főtt, vagy hőkezelt készítményektől kezdve a hagyományosan pácolt és füstölt, hónapokig érlelt sonkáig minden, ami füstölt disznóhús.
Éder Tamás azt is elárulja, hogy a füstölt áruk másik harmada az év végén kerül a vásárlókhoz, igaz, ekkor kevesebb sonka fogy, míg más termékek, mint a füstölt csülök és tarja többet kerül a vásárlói kosarakba. A fennmaradó harmad pedig az év többi szakában fogy el, ilyenkor kevésbé kapkodnak utána a vevők. Cégcsoport-szinten ez leginkább a Pick-et érinti, amely zömében a Bonafarm Csoport stratégiai partnerétől, a mohácsi vágóhídról szerzi be az alapanyagokat. Ez nem jelenti azt, hogy a vágóhídon ilyenkor túlórázni kellene, mert előre tervezetten alakítják a vágást és ha kell, akkor a húsvétot megelőző időszakban kisebb mennyiséget értékesítenek más partnerek felé, hogy több húst tudjanak küldeni a stratégiai partner Pick-nek - árulja el a vállalati kapcsolatokért felelős igazgató.
A járványhelyzet miatt még sok a kérdőjel
- A húsvét négy napos ünnep, amit általában nagybevásárlás előz meg, és bár valószínűleg idén a többség szűk körben ünnepel, lehet egy nagyobb hullámra számítani. Ilyenkor jól fogy a tejföl, sajt és szalámi is, és mivel sokan főznek otthon, a sertéshús és a baromfi iránt is megnő a kereslet - vélekedik Éder Tamás. Fodor Attila viszont úgy látja, a járványhelyzet az ünnepi bevásárlásokra is rányomja a bélyegét.
- Az elmúlt évben volt az első olyan ünnepünk, amikor a koronavírus hatása érzékelhetővé vált. Alapvetően a csokoládé figuráknál lehetett a legjobban tetten érni, jóval alacsonyabb volt a kereslet, mint amit az előző években megszokhattuk. Korábban minden évben emelkedett ennek a termékkörnek a népszerűsége, viszont a tavalyi tapasztalatok alapján 2021-ben már eleve kisebb mennyiséget rendeltünk - mondja a CBA kommunikációs igazgatója hozzátéve, az eladások máris növekvő tendenciát mutatnak, azaz elkezdődött a húsvéti bevásárlás, ugyanakkor, ha az összképet nézzük, világosan látszik, hogy tavaly óta, a járványhelyzet hatására csökkent a forgalom.
- Ez abból adódik, hogy a vásárlószám jelentősen visszaesett. Az emberek próbálják minimalizálni a látogatásszámot. Noha ezzel együtt járt az is, hogy a kosárértékek megnőttek, ez nem jelenti azt, hogy a két folyamat kiegyenlíti egymást. A szaldónk minuszosan alakul, és a húsvét most különösen érzékeny lesz, mivel nem lehet tudni, hogy az ünnepek alatt milyen korlátozó intézkedések lesznek érvényben - véli Fodor Attila.
Ugyanis ha a rokonok nem tudják egymást meglátogatni az ünnepek alatt, annak egyenes következménye lesz az, hogy az emberek kevesebbet fognak fogyasztani.