Pusztító tűzerő, ’’repülő harckocsik’’ - milyen harcihelikoptereket vehet a Honvédség?

A szomszédban zajló háború, rámutatott a közép- és kelet-európai térség biztonságának a törékenységére, és ezáltal az európai haderők modernizációjának a fontosságára. Magyarország már évekkel a háború megindulása előtt, 2017-ben intenzív haderőfejlesztésbe kezdett, így hazánkban már javában zajlott az új eszközök beszerzése, amikor sok ország fegyvervásárlásba kezdett.

Ennek ellenére még mindig vannak olyan fegyverkategóriák, amelyek beszerzéséről még nem érkezett hivatalos bejelentés, viszont az ukrajnai háború során nyilvánvalóvá vált a modern hadviselésben betöltött fontos szerepük. Ilyenek a MANPADS légvédelmi fegyverek, a harci drónok, a rakétasorozatvetők és a támadó harcihelikopterek is. Ezek közül egy korábbi cikkünkben már megvizsgáltuk, milyen rakétarendszerek jöhetnek számításba az amerikai HIMARS rendszeren kívül, most pedig a harcihelikopterek piacát vettük górcső alá.

Nem harcihelikopter

A helikopterflotta modernizációja téren a Magyar Honvédség óriási előrelépést tett az elmúlt években, hiszen mára teljessé vált a csúcskategóriás H145M könnyű többcélú katonai helikopter flotta, és nemsokára hadrendbe állhatnak a H225M közepes többcélú katonai helikopterek is, ráadásul komoly fegyvercsomagot (H-Force) is vásárolt hozzá a Honvédség, csakhogy ezek még a fegyvercsomaggal együtt sem harcihelikopterek (gépágyú és nem irányított rakétákat hordozó rakétablokk, valamint ajtógéppuska is szerelhető a most megvásárolt többcélú Airbus helikopterekre).

A Honvédség egyik H145M típusú helikoptere

A harcihelikopter ugyanis külön kategória. Gyakran repülő tankként hivatkoznak rá és ennek meg is van az alapja. A harcihelikopterek alapvetően egy kifejezett céllal vannak kifejlesztve, méghozzá azért, hogy minél ütőképesebb, az ellenség soraiban minél nagyobb pusztítás véghezvitelére képes fegyverek legyenek. Épp ezért hasonlóan a harckocsikhoz, a harcihelikoptereknél a mozgékonyság, a védelem/önvédelmi képesség és a fegyverzet/csapásmérő képesség hármasának minden más szempont alá van rendelve. Azok nem teherszállításra, sebesült szállításra, deszant műveletekre vannak kitalálva, hanem tűztámogatásra, csapásmérésre esetleg felderítésre.

Kiöregedő Mi-24

Jelenleg is van ilyen kategóriás helikoptere a Honvédségnek, ezek a Mi-24-esek, azonban kis számban állnak rendelkezésre (valószínűleg 8 darab) és eléggé eljárt felettük az idő, hiszen alapvetően ’60-as évek végi technológiáról van szó. A magyar Mi-24-ek szerencsére nagyon jó állapotban vannak, mivel előrelátóan fel lettek újítva 2017-2018-ban, hogy képesek legyenek ellátni a feladataikat a váltótípus megérkezéséig. Ennek a feladatnak abszolút képesek megfelelni és alapvetően máig komoly potenciállal bírnak, de középtávon elkerülhetetlen a cseréjük. A H145M és H225M helikopterek H-Force fegyverrendszerrel felszerelt darabjai ugyan részben megoldást jelentenek, főleg, ha majd megkapják a Spike páncéltörő rakétákat, de a csapásmérő képességük nem lesz mérhető egy modern harcihelikopterhez. Ebben a kategóriában azonban még nem történt hivatalos bejelentés vásárlásról.

A Honvédség egyik Mi-24 helikoptere, Forrás: MTI

A kérdés csupán az, hogy melyek azok a modern harcihelikopterek, amelyek felmerülhetnek a Mi-24 utódjaként. A harcihelikopterek piaca ugyanis korántsem olyan, mint bőséges mondjuk az MRAP-ké, hanem annál jóval szűkösebb.

A beszerzések kapcsán a legvalószínűbb, hogy a magyar haderőfejlesztés felelősei elsősorban a már bevált, bejáratott piacokról próbálják majd beszerezni a légierő leendő helikoptereit, ezek elsősorban Németország és Törökország, ezen kívül Olaszországot is érdemes idevenni, ugyanis, épp a harci helikopterek kapcsán az olasz fegyveripar irányába is nyithat a jövőben a Magyar Honvédség.

Német hadiipar – Airbus

A német hadiipar fontos beszállítója, partnere lett a Magyar Honvédségnek az utóbbi időben, így egy német típus megvásárlása nem lenne túlzottan meglepő. Ez esetben azonban pontosítanunk kell, hiszen amennyiben német harcihelikoptert keresünk, az valójában nem német, hanem német-francia-spanyol és nem egy kimondottan német, hanem egy sokkal inkább páneurópai gyártó terméke lesz. Ez a gyártó az Airbus -amely a másik két honvédségi helikopter típus szállítója-, a helikopter pedig az Airbus Tiger/Tigre, vagyis inkább annak az utódja.

Az Airbus választása alapvetően logikus lenne, hiszen gyárat épített Gyulán és a H145M és H225M típusok gyártója. A Honvédség pedig eddig mindig figyelembe vette, hogy ne tucatnyi különböző gyártóval dolgozzon, hanem inkább egy gyártó többféle megoldását rendszeresítse, ezzel is egyszerűbbé téve a logisztikát, az üzemeltetést, a szervízelést, az integrálhatóságot. A Tiger azonban már egy 20-30 éve kifejlesztett eszköz, amit nyilván modernizáltak, de a magyar fegyverbeszerzéseknél inkább az a jellemző, hogy vadonatúj fejlesztéseket vesznek és nem évtizedes technikát.

A Tiger korszerűsítésébe a gyártó bele is kezdett 2021-ben, hogy megszülethessen a Tiger Mk.III, azonban még a prototípust is csak 2025-re ígérik, nagyobb példányszámban pedig majd 2029-től állhat szolgálatba az új helikopter. Ez azonban egyrészt elég hosszú időtávot jelent, ami nem biztos, hogy megegyezik azzal, amíg rendszerben kívánják tartani a Mi-24-eseket, másrészt a Tiger Mk.III továbbra sem egy új helikopter, hanem a mostani Tiger továbbfejlesztése lesz. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarország ne választhatná ezt a típust, de csökkentheti ennek az esélyt.

Korábban egyébként felmerült, hogy hazánk csatlakozhat egy európai helikoptercsalád kifejlesztését célzó programhoz, annak azonban csak 2040 felé lehet eredménye, így most a Mi-24 cseréje kapcsán ez nem az akut problémát megoldó opció, sokkal inkább már a távoli jövő megalapozását szolgálja.

Olaszország – Leonardo

Olasz fegyverrendszerek eddig nem szerepeltek a beszerzések között hazánkban, ez azonban a jövőben változhat. Magyarország és Olaszország katonai együttműködése az elmúlt években szorosabbá vált és a két ország diplomáciai kapcsolatai is rendkívül jók. Nemrég Olaszországban, Firenzében magas szintű kétoldalú tárgyalásra került sor egy magyar-olasz hadiipari együttműködésről, ennek keretén belül pedig többek közt olasz drónok és harcihelikopterek lehetséges beszerzése is felvetődött.

Számunkra most a harcihelikopter igazán releváns, habár a drónok kérdése is rendkívül fontos. Olaszország vezető hadiipari vállalata a Leonardo valójában jóval előrébb jár egy modern harcihelikopter kifejlesztésében, mint az Airbus. A gyártó 2017 óta dolgozik az olasz haderőnél rendszeresített -rendkívül sikeres- AW129 Mangusta váltótípusának a kifejlesztésén. Az új harcihelikopternek már neve is van: AW249 – és ez már nem egy sima upgrade a Mangustához, hanem egy teljesen új típus lesz.

Az új modell minden igényt kielégít, amit egy modern helikoptertől ma elvárnak. A forgószárnyast két egyenként 2500 lóerős teljesítményű motor hajtja majd. Utazósebessége eléri a 260 kilométer/órát. Akár 3 órát is képes lesz a levegőben maradni utántöltés és megszakítás nélkül.

A gyártó honlapján elérhető információk alapján a helikopter fegyverzete sem hagy majd maga után kívánni valót, ugyanis levegő-föld, levegő-levegő és Spike páncéltörő irányított rakétákkal és az orrban elhelyezett 20 milliméteres gépágyúval is felszerelik. Az egyik legérdekesebb újítás, hogy képes lesz majd drónokkal is együttműködni, valamint rendkívül fejlett lesz a lezuhanásállósága, azaz a földhöz való ütközés esetére komoly védelemmel látják el a járművet.

A fentebb ismertetett olasz harcihelikopter alapvetően jobban illeszkedne a hazai fegyverbeszerzések sorába. Bár a gyártótól eddig nem vásárolt a Honvédség, ám az a tény, hogy ez egy modern high-tech fegyver és ez komoly érv, ami akár felül is írhatja, hogy próbálnak ugyanattól a gyártótól vásárolni, mivel az Airbus ilyen modern harcihelikopterrel nem tud szolgálni.

Törökország - Turkish Aerospace Industries

Törökország hasonlóan Németországhoz -bár kisebb mértékben- szintén fontos partnere a magyar hadiipar- és haderőfejlesztésnek.

A török hadiipar komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt években és számos területen versenyképes, modern saját fejlesztésű terméket tud bemutatni.

Ide sorolható a török harcihelikopter gyártás is. Jelenleg Törökország egy kétezres évek végére, az olasz AW129 Mangusta alapján a már említett olasz Leonardo-val együttműködve a Turkish Aerospace Industrial (TAI) által kifejlesztett harcihelikoptert használ, ez a T129 ATAK. Bár ez is egy viszonylag modern konstrukció, a TAI már dolgozik a helikopter utódján, immár önállóan. Ez a helikopter lesz a TAI T929 ATAK 2, egy az olasz AW249-hez hasonlóan kétmotoros nehéz harci/támadóhelikopter, amelynek a maximum sebessége akár 318 kilométer/óra is lehet.

A T929 komoly ballisztikus védelmet, rakéta-figyelmeztető-érzékelő rendszereket, irányított infravörös ellenintézkedési rendszert is kap. Mi több alkalmas lesz elektronikus hadviselésre is.

A forgószárnyason fegyverből sem lesz hiány. Az alap 30 milliméteres gépágyú mellé hat darab, egyenként 1200 kilogrammos hardpointtal is el lesz látva a légijármű. Erre irányított és nem irányított rakétákat, levegő-levegő és föld-levegő rakétákat, illetve páncéltörő rakétákat is lehet majd függeszteni különböző kombinációkban.

A fejlesztés a T929 esetében már nagyon előrehaladott állapotban van és 2025-ben akár a rendszerbe állítás, sorozatgyártás is megkezdődhet.

Olasz vagy török lesz a befutó?

Összességében a legvalószínűbb, hogy a fenti három nemzet harcihelikopterei közül választják majd ki a Mi-24 utódját. A Tiger Mk.III azonban viszonylag régebbi konstrukción alapszik és eddig nem volt jellemző, hogy ne teljesen friss fejlesztést vásároltak volna a Honvédség számára. Épp ezért a török, illetve az olasz gyártó helikopterei pillanatnyilag esélyesebb befutónak tűnnek.

A döntésnél egészen biztosan olyan szempontok is felmerülhetnek majd, hogy melyik gyártó hajlandó valamilyen gyártási, fejlesztési tevékenységbe bevonni Magyarországot. Biztosat azonban nem lehet kijelenteni és akár az is előfordulhat, hogy meglepetésre teljesen másik ország termékét választják az öreg szovjet helikopterek leváltására.

(A címlapi és cikkoldali képen egy Mi-24 látható, Forrás: MTI)