Török rakétarendszert vehet a Honvédség az amerikai helyett?

A magyar haderőfejlesztési programnak látványos és rendkívül fontos része a tüzérség újjáélesztése. Az elavult D-20 vontatott ágyútarackok leváltására már megindultak a beszerzések. A modern, német gyártmányú, Pzh 2000-es önjáró lövegek -amelyek a világ élvonalába tartoznak-, már elkezdtek beérkezni a Honvédséghez. Utóbbi eszközből 24 darabot rendelt a magyar haderő, ezen túl nagy esély van rá, hogy a Rheinmetall HX-3-as önjáró lövege is beszerzésre kerül majd.

Ezekkel az eszközökkel a hagyományos tüzér képességek újonnan helyreállnak, rakétatüzérsége azonban továbbra sem lesz a Honvédségnek. A magyar haderő ugyanis nem rendelkezik ezzel a képességgel, amióta leselejtezték az ukrajnai háborúban is használt BM-21 Grad típusú rakéta-sorozatvetőket.

Szűkös választék

A haderőfejlesztés tervei közt nem titkoltan szerepel az említett képesség pótlása, a beszerzendő eszköz típusát azonban számos találgatás övezi.

Valójában rendkívül szűkös a választék ebben a kategóriában. Egyedüli esélyes befutóként többnyire az amerikai HIMARS rakétatüzérségi rendszert szokták emlegetni. Ezt legtöbbször azzal indokolják, hogy a piacon a többi ország rakétatüzérségi rendszere már viszonylag elavultnak számít, a honvédelmi beszerzések esetében pedig jellemző, hogy csak frissen kifejlesztett, vagy akár még fejlesztés alatt álló eszközöket választanak.

Lengyelország dél-koreai rendszert is vásárolt

Érdemes persze megjegyezni, hogy nem teljesen állja meg a helyét, hogy a HIMARS lenne az egyetlen alternatíva, hiszen Dél-Korea is rendelkezik fejlett, 2015 óta gyártásban lévő rakéta-sorozatvetővel, a K239 Chunmoo-val. Ebből a típusból ráadásul Lengyelország is rendelt 288 darabot. Dél-Korea mellett pedig Törökország is gyárt, illetve fejleszt tüzérségi rakétarendszereket.

Török ajánlat

A téma aktualitását pedig épp a török rakétasorozatvetők adják.

Idén január 16-án Magyarországon járt Mustafa Varank, török ipari és technológiai miniszter, a magyar-török gazdasági vegyesbizottság nyolcadik ülésén, amely után érdekes kijelentést tett a magyar rakétasorozatvető beszerzésekkel kapcsolatban.

Kiemelte, hogy bár nem tudja, hogy Magyarország tett-e lépéseket az amerikai HIMARS rendszerek beszerzésére, de Törökország is gyárt rakétarendszereket, amelyek alternatívái lehetnek a HIMARS-nak, Ankara pedig kész megvitatni a török rakétarendszerek szállítására vonatkozó lehetőségeket.

Utánanéztünk, milyen török rendszerek jöhetnek alternatívaként szóba a HIMARS helyett.

TRG-300 Tiger - kiöregedő nagymacska

Törökországban elsősorban az Ankarában bejegyzett Roketsan fegyveripari vállalat foglalkozik rakéták, különböző rakétarendszerek gyártásával. Jelentős cégről van szó. Érdekesség, hogy beszállítóként az amerikai Stinger és ESSM rakétákhoz, illetve a brit Rapier légvédelmi rakétához is gyártanak alrendszereket.

Rakétasorozatvetők közül a cég alaptermékének a TRG-300 Kasirga/Tiger MBRLS számít. A rendszert a török hadsereg mellett Azerbajdzsán, Banglades és az Egyesült Arab Emírségek is rendszeresítette.

Roketsan TRG-300 Tiger/Kasirga; Kép forrása: roketsan.com.tr

A rakétarendszer indítójárművei négy darab 300 mm-es rakétavetőcsövet hordoznak. A hordozójármű alapesetben egy hatkerék meghajtásos német MAN terepjáró teherautó. A rakéták hatótávolsága maximálisan 120 kilométer. A pontossága a maximális lőtávolságon belül kevesebb, mint 10 méteres.

A TRG-300 Tiger azonban egy viszonylag régi fejlesztés, hiszen 2000 óta alkalmazásban áll. Képességei messze elmaradnak a HIMARS-tól. Utóbbi lőtávolsága rakétától függően akár 480 kilométer is lehet. A HIMARS pontossága ráadásul rendkívüli, 300 kilométeres hatósugáron belül 1 méteren belül eltalálja a célpontot.

Roketsan MBRL - a valódi alternatíva

A Honvédség számára azonban nem is a TRG-300 Tiger, ami valódi alternatívát jelenthet, hanem egy másik török rakétarendszer, ami a HIMARS-hoz hasonlóan szintén feltűnt már az ukrajnai háborúban. A gyártó ugyanaz, mint a TRG-300 Tiger esetében. Ez az eszköz a ROKETSAN MBRL (Multi-Barell Rocket Launcher – többcsövű rakétaindító) indítójárműve, amely többféle rakétát is képes indítani. Ezek mindegyikének a felsorolása igen hosszas lenne, de annyit érdemes megjegyezni, hogy a különböző rakéták a rendszer széleskörű felhasználását teszik lehetővé, hiszen nem minden célpontra érdemes ellőni a drágább lézeres irányítású rakétát.

Az indító tudja kezelni a régebbi TRG-300-as rakétákat, kisebb nem irányított rakétákat, a TRG-230-as rakétát, és ami még fontosabb kétféle lézeres irányítású rakétát és egy nagy hatótávolságú taktikai ballisztikus rakétát is.

A rakétakínálatban a csúcsot az említett lézeres irányítású TRLG-230-as rakéta és a Khan taktikai ballisztikus rakéta jelenti. Mindkét rakéta friss fejlesztésnek tekinthető.

Khan taktikai ballisztikus rakétát indtíanak a Roketsan MBRL indítójárművéről; Kép forrása: roketsan.com.tr

A TRLG-230-as maximális hatótávolsága a gyártó honlapja szerint 70 kilométer. Ez az adat azonban vélhetően elavult lehet, tavaly nyáron ugyanis a török védelmi iparág szereplőit tömörítő szövetség elnöke, Ismail Demir bejelentette, hogy az említett rakéta hatótávolsága 150 kilométerre bővült, ami igazán impozáns. Ehhez rendkívüli pontosság társul, hiszen 2 méteres zónán belül képes eltalálni a célpontot. Fontos fejlesztés, hogy a lézeres irányítás segítségével akár mozgó célpontot is képes eltalálni.

A Khan taktikai ballisztikus rakéta ezzel szemben kevésbé pontos, hiszen a hibahatára 10 méter, a hatótávolsága viszont jelentős, 280 kilométer.

Összességében a Roketsan MBRL indítójárművét többféle rakétával rendszeresítve egy kifejezetten modern, sokoldalú, fejlett eszközhöz jutna a Honvédség. Bár az említett török rakétarendszer nem feltétlenül tudja ugyanazt, mint a HIMARS, viszont közelíti annak tudását és nem kizárt, hogy a törökök fejlesztenek hozzá olyan rakétát, ami teljesen felveszi a versenyt az amerikai rendszer által használtakkal.

Túlkereslet van a HIMARS-ra

Ami igazán a török rakétarendszer mellett szólhat az a beszerzés menete. A HIMARS most a háború következtében slágertermék lett a fegyverpiacon. Kis túlzással sorban állnak a HIMARS-ért az országok hadseregei, a gyártó kapacitásai pedig végesek, így az árak is felfelé kúsznak és valószínűleg csak nagyon hosszú szállítási idővel tudnak vállalni megrendelést az amerikaiak. Emellett az Egyesült Államokból rendkívül nehézkes, hosszadalmas a fegyverbeszerzés és a későbbiekben például további rakéták beszerzése is bonyodalmas lehet. Törökországból viszont egyszerűbb fegyvert vásárolni.

A török fegyveripar szeretne referenciákat szerezni NATO országok hadseregeiben, így jóval készségesebbek az amerikaiaknál, ha fegyver eladásról van szó.

Olcsóbbak a török fegyverek

Az árat meghatározni nehéz, de az amerikai fegyverekre általában igen magas árcímkét akasztanak. Tajvan például 11 HIMARS üteget elvileg 313 millió dollárért vásárolt, ami nem kis összeg. A török rakétarendszer áráról még kevesebbet tudni, de a török fegyverek rendszerint olcsóbbak.

Több szempont is számít

Ezen túlmenően a fegyvervásárlás általában nem csak egy üzlet, de külpolitikai kérdés is. Az USA többnyire jó pontnak veszi, ha fegyvert vásárolnak tőle, de az is fontos tényező, hogy a politikailag hozzá közelebb álló országoknak általában kedvezményesebb áron adnak el fegyvert. Törökország esetében is fennáll, hogy szorosabbra húzza a két ország közötti szövetséget egy fegyvervásárlás, ez esetben azonban eleve kifejezetten jó viszony van a két ország között. A kérdés, így ebből a szempontból az lehet, hogy mi a fontosabb, a törökökkel való barátság elmélyítése, vagy gesztus gyakorlása az Egyesült Államok felé. Amennyiben valóban elgondolkoznak a döntéshozók a török ajánlaton, biztosan ez a szempont is felmerül majd.

Gyorsabb lehet a török beszerzés

Összességében kimondható, hogy valóban rendelkeznek a HIMARS helyett alternatív rendszerekkel a törökök. Habár nem mindenben tudják azt, mint az amerikai társaik, így is komoly képességekkel rendelkeznek. Megvásárlásukkal a Honvédség így is csúcstechnikához jutna, és ami a legfontosabb, valószínűleg sokkal hamarabb, mintha a HIMARS-okat választaná, márpedig a fegyverbeszerzéseknél az időtényező is számít.

(A címlapi és a borítókép forrása: roketsan.com.tr)