Elkezdődött a Magyar Honvédség új helikoptereinek gyártása
ElemzésekFranciaországban megkezdték a Magyar Honvédség részére rendelt Airbus H225M helikopterek összeszerelését. Mit tud majd az új vas a levegőben? Összeszedtük a leglényegesebb tulajdonságait.
Pumák az égen
A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program gyakorlatilag a Magyar Honvédség teljes haditechnikai megújításának ütemtervét magában foglalja. Nincs olyan területe a hadseregnek, amit ne érintene.
Az elmúlt évtizedek amortizációja, valamint az a tény, hogy 2015-ig katonai fejlesztésekre alig vagy egyáltalán nem jutott a büdzséből, a Magyar Honvédséget a vegetáció felé sodorta. A morális és anyagi csőd szélén álló szervezet a nagyívű programmal kikerült a gödörből, és máris mer nagyot álmodni.
A fejlesztések ugyanis – szemben a rendszerváltás óta sokszor beígért tervekkel – ezúttal kézzel foghatóak. A szárazföldi haditechnikai eszközök folyamatosan érkeznek, ezzel párhuzamosan elindult a légierő merev és forgószárnyas képességeinek feltuningolása is. Nem is akármilyen módon.
A választás az Airbus Helicoptersre esett, első lépésben a H145M-esekből érkezett húsz darab, amely már komoly fegyverténynek bizonyult, ám az igazi vadmacskák leghamarabb 2023-ban emelkedhetnek levegőbe hazai betonról.
A H225M Super Pumának talán nincs olyan rettegett neve, mint a Black Hawknak, de egy nagyon megbízható, sokat tesztelt, felszereltségében és tudásában is kiemelkedő ragadozóval van dolgunk.
A Magyar Honvédség legújabb helikoptereit 2018-ban rendelte meg a magyar állam, az összeszerelésük Marignane-ben a napokban kezdődött meg, a tizenhat gépből az utolsó pedig 2025-ben érkezik Magyarországra.
Maróth Gáspár, a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a francia üzemben tett látogatásakor első hallásra furcsa kijelentést tett: a helikopterek végleges tervei még csak 85 százalékban készültek el, de összeszerelésük már zajlik.
A mondat annyira nem is meglepő, hiszen a tervezés maradék 15 százaléka már a gépek végső felszereléséről szól, azokról, amelyek majd egyedivé teszik őket, de amelyek nélkül el lehetett kezdeni a gyártást.
Az elődök
A H225M akkor kapta a nevét, amikor a gyártó Airbus Helicopter néven folytatta tevékenységét. Eredeti elnevezése EC725 Caracal volt, a sivatagi hiúzra tett utalás pedig egyáltalán nem a véletlen műve.
A történet a múlt századba nyúlik vissza, amikor a francia hadsereg igényeinek megfelelően egy olyan közepes szállítóhelikopter kezdett körvonalazódni a tervezőasztalon, amelyik gyakorlatilag bármilyen időjárási körülmény között képes legalább húsz katona szállítására. Az első típus az SA330 Puma volt, amely 1969-től szeletelte a levegőt.
A Pumák sikerét jól jelzi, hogy a Royal Air Force is bevásárolt belőlük, de licenszvásárlással Romániában és Indonéziában is gyártottak belőlük. Az eredményesség nem volt véletlen, hiszen a forgószárnyasokat éles helyzetben tesztelték, a műveletek során pedig sikeresen bizonyították a mérnöki munka eredményességét. A Falkland-szigeteki csatákban a britek, az afrikai műveletekben a franciák, míg a NATO a délszláv válság idején a balkáni hadszintéren és a Sivatagi Vihar műveletben alkalmazta sikerrel.
A későbbi típusok, mint az AS332-es Super Puma vagy a kilencvenes évek slágerének, a H215M típusnak a tervezésekor már a terhelhetőséget és az izmosítást tartották szem előtt.
A gép Afganisztánban bizonyított igazán, ahol a földrajzi és éghajlati adottság komoly próbára tették a forgószárnyasokat.
És itt érkeztünk el a történetben a Magyar Honvédség új szerzeményeihez, a H225M Super Pumához, ami a cégösszeolvadások előtti időszakban még EC725 jelzéssel repült. A helikoptert a világ számos hadserege alkalmazza, a francia légierőnél 2006 óta áll rendszerben.
A mérnöki cél változatlanul ugyanaz volt: egy bikaerős, megbízható, mostoha időjárási körülmények között is 100 százalékot nyújtó forgószárnyas fejlesztése, ami egyaránt képes megvédeni önmagát és a benne szállított katonákat.
Külcsín és belbecs
Lássuk az adatokat, melyek néha száraznak tűnnek, de a H225M esetében valószínűleg sokan kíváncsiak rá.
Ha már szárazság: elődeihez képest a gép kevesebb üzemanyagot fogyaszt, nagyjából 650 liter kerozint óránként.
Van miből szippantani, az üzemanyagtartályban több mint 2500 liter fér el, ez szükség esetén kiegészíthető hátul és oldalt még három kisebb tartállyal, amivel jelentősen megnő a repülési ideje.
Az alacsonyabb fogyasztás azért is szép szám, mert a H225m lényegesen nagyobb teljesítményre képes az előző vadmacskáknál, hogy mást ne említsünk: a négylapátos főrotor helyett egy ötlapátos díszeleg rajta.
Hatótávolsága 1300 kilométer körül van, de ez módosul a benne lévő súlytól és katonák számától is, így bevetésen ez a táv nagyjából 700 kilométer. A gép végsebességét 324 km/órában adták meg, a tényleges utazósebesség ennél azért 60-nal alacsonyabb. Madarunk egészen magasan, több mint 6000 méteren is tud repülni, az afganisztáni háborúban többek között ezért is alkalmazták szívesen elődjét.
Páncélba zárt trükkök
A 11 tonnás gépek természetesen csak akkor teljesítik feladatukat, ha harci körülmények között is a lehető legnagyobb biztonságot nyújtják. Ami a páncélzatot illeti, helikoptereknél mindig akad gond velük. A H225M-ek pilótafülkéje és a szállítandó katonák ülései természetesen alapból erősített védelemmel vannak ellátva, de lehetőség nyílik plusz kevlár betétek használatára is.
A kabin külön erősítést kap, ahogyan a futómű is extra lengéscsillapítóval lesz felszerelve, ha a gép hirtelen veszélybe kerülne, és kényszerleszállást kellene végrehajtania.
A belső tér méretei persze nem kényelmi szempontokat szolgálnak: a tehertér hossza mintegy hat méter, a szélessége nincs kettő, a magasság pedig a másfél métert sem éri el. Papíron akár huszonnyolc szállítható katonáról esik szó, a valóságban ez huszat jelent (ne feledjük az egyéni felszerelés jelentős plusz terhét és méreteit), sebesültszállítás esetén viszont akár tizenkét hordágyat is be tudnak szerelni a tehertérbe.
Ami a légvédelmi rendszerek elleni védekezést illeti, a H225M elég jól fel van szerelve ahhoz, hogy időben tenni tudjon a fenyegetés ellen. A helikopter Sherloc-SF RWR-rendszerrel, vagyis radar besugárzás jelzővel, RALM lézerbesugárzás mérővel és rakétaközeledésre figyelmeztető szenzorokkal van felszerelve, amelyek a törzs hátsó részén és az orr alatt kaptak helyet, szinte teljes lefedettséget biztosítva.
Az adatokat elemezve a fedélzeti rendszer automatikusan képes dönteni arról, hogy beindítsa-e a dipól és infracsapda kivetőket.
A zavartalan helymeghatározást földi és műholdas navigáció segíti, de a helikopter inerciális navigációs rendszerrel is fel van szerelve, ami lehetővé teszi, hogy külső segítség nélkül is precízen mérhesse irányát és segítségét. A radar és a térképező szoftver a kivételesen rossz látási viszonyok esetén is garantálják a biztonságos repülést, sőt, az orr alá opcionálisan szerelhető infravörös kamera még tágabb teret biztosít a hajózóknak.
Komplex lehetőségek
A H225M elég tág teret ad fegyverzet terén a fantáziának. Bár pontos információk még nem állnak rendelkezésre arról, hogy a Magyar Honvédség milyen fegyverzettel fogja ellátni, annyi biztos, hogy a H145M-hez hasonlóan rajta lesz az Airbus HForce rendszere. Ez – felépítése révén – gyakorlatilag egy olyan moduláris kialakítású rendszer, amelynek segítségével a helikopter fegyverzetét a legszélesebb választékból lehet összeállítani, s így
egyaránt kezelhet géppuskát, gépágyút, vagy akár lézerirányítású, levegő-föld rakétákat. A H225M esetében a rendszernek köszönhetően a 20 mm-es gépágyúk is felmerülnek opcióként, de a jövőt akár a páncéltörő rakéták felszerelése is jelentheti.
A H225M azonban nem azért bizonyul okos választásnak megrendelői oldalról, mert harci helikopter lenne.
Bár egész komoly tűzerővel lehet ellátni, kialakítása révén éppen többfunkciós lehetőségei adják az igazi erejét. Nem is beszélhetünk klasszikus harci gépről, hiszen kutató, kísérő, szállító vagy éppen mentő feladatokra ugyanúgy lehet használni majd, mint csapatszállításra, vagy adott esetben tűztámogatásra és védekezésre.
Beszerzésük valóban hiánypótlónak tekinthető, a Mi-szállítóflotta idejének kitelésével az ország gyakorlatilag forgószárnyas katonai képesség nélkül maradna az Airbus-megrendelések hiányában.
A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program már túlmutat az eredetileg kitűzött 2026-os határidőn. Ahogyan Benkő Tibor honvédelmi miniszter fogalmazott: a fejlesztések nem állnak le végleg a dátum közeledtével, a Magyar Honvédség megújulásához pedig már nem csak az erkölcsi, de az anyagi támogatás is rendelkezésre áll. A miniszter szavait a 2022-es büdzsé is alátámasztja. Jövőre 1003 milliárd forint fordítható majd honvédelmi kiadásokra.
