Ragaszkodnak a koronához a svédek, de árgus szemekkel figyelik, bejött-e a finneknek az euró

Az előrejelzések alapján Svédországban a kormányzó jobboldali koalíció és a szociáldemokrata vezetésű baloldali ellenzék között rendkívül szoros küzdelem zajlik.

Az elmúlt 4 év jelentős változásokat hozott Svédországban. Ezek közé tartozik a történelmi jelentőségű NATO-csatlakozás, az Oroszországgal való teljes gazdasági szakítás, valamint a recesszióból való sikeres, 1,9%-os GDP-növekedést ígérő kilábalás.

Annak ellenére, hogy a nemzeti fizetőeszköz, a svéd korona mélypontjai miatt felerősödött a nyomás az euróövezeti csatlakozásra, a politikai pártok többsége és a lakosság ellenállása miatt az euró bevezetése teljesen lekerült a napirendről. Úgy tűnik, hogy az önálló monetáris politika és a gyenge valuta exportösztönző hatása felülírta az integrációs törekvéseket. Ahogy Izland augusztus végi népszavazása, melyben a szigetország a függetlenség mellett döntött az uniós csatlakozási folyamat újrakezdése helyett, úgy a sok esetben külön utas Svédország voksolása is indikátora lehet az európai országok által kijelölt irányoknak.A svéd parlamenti (Riksdag) választások 2026. szeptember 13-án esedékesek. 

Ahogyan Izland európai uniós csatlakozási tárgyalásokról folytatott augusztus 29-i népszavazás is jelzést adott az Európai Unió politikájának észak-európai megítéléséről, úgy egy rendkívül erős gazdasággal rendelkező tagállam, Svédország által választott gazdasági és külpolitikai irányvonal is kiemelten fontos a többi tagország számára. 

A politikai erőtér hagyományosan két nagy blokkra oszlik, a választási kampány hajrájában pedig rendkívül szoros küzdelem látható a 2022 óta kormányzó jobboldal és a baloldali ellenzék között.

A választások alkalmat adnak arra, hogy áttekintsük Svédország gazdaságpolitikai és külpolitikai pályáját, – amely  a legnagyobb relevanciával rendelkezik más európai uniós tagállamokra vonatkozóan – a 2022 és 2026 közötti időszakban. A folyamatokat biztonságpolitikai fordulat, a magas infláció elleni küzdelem, valamint a megváltozott geopolitikai realitásokhoz való alkalmazkodás határozták meg.

Makrogazdasági teljesítmény és összehasonlítás Finnországgal

A svéd gazdaság 2023-ban és 2024-ben a magas kamatkörnyezet és a lakáspiac visszaesése miatt technikai recesszióval és stagnálással küzdött, hasonlóan a többi európai uniós tagállamhoz, közöttük hazánkhoz is. 

2025 második felétől és 2026 elejétől megindult a kilábalás: a reálbérek növekedése és az infláció radikális, 1% alatti szintre való leszorítása miatt a belső fogyasztás újra erőre kapott. Az OECD előrejelzése alapján a 2026-os GDP-növekedés 1,9% lehet.

Észak-európai országok halmozott GDP növekedése a 2010-es bázisévhez képest, %-os változás

Az európai uniós országok közül Finnország integrálódott legmélyebben az európai uniós keretrendszerbe, többek között azáltal, hogy az észak-európai országok közül egyedüliként az eurót is bevezette. Éppen ezért a többi észak-európai ország nagy figyelmet fordít a finn gazdaság teljesítményére, illetve annak összevetésére a saját adataikkal. Stockholm gazdaságilag lényegesen jobban teljesített, mint Helsinki. Míg a svéd gazdaság dinamikusan talpra állt a 2022-ben kezdődő krízisből, addig Finnország 2025-ben és 2026-ban is súlyos strukturális stagnálással küzdött, a finn GDP-növekedést 2026-ra mindössze 0,8%-ra becsülte az Eurostat.

Finnországban a munkanélküliség 10% fölé ugrott, és az államadósság 2026-ban meg fogja haladni a GDP 90%-át, miközben Svédországban az államadósság rendkívül alacsony, a GDP 35%-a körül stabilizálódott.

Az euró-vita

Svédország egy 2003 szeptemberében megtartott népszavazáson a voksok többségével elutasította az euró bevezetését, így az ország a mai napig megtartotta saját fizetőeszközét, a svéd koronát.

Az elmúlt bő húsz évben a svéd közvéleményben végig az euró elutasítása maradt a hangsúlyosabb álláspont, és bár a korona gyengülése és a geopolitikai feszültségek miatt időnként megugrott a csatlakozás támogatottsága, a legfrissebb felmérések szerint a lakosság többsége jelenleg is határozottan ellenzi a közös valuta bevezetését.

Annak következtében, hogy 2022 és 2024 között a svéd korona (SEK) történelmi mélypontra süllyedt az euróval és a dollárral szemben, drágítva az importot és fűtve az inflációt, újra napirendre került az euró bevezetésének kérdése. Ugyanakkor a gyenge korona versenyelőnyt biztosított a svéd exportorientált iparvállalatoknak, mivel termékeik olcsóbbá és vonzóbbá váltak a külföldi piacon. Eközben az exportra termelő vállalatok dollárban vagy euróban realizált bevételeik hazai pénznemre átszámítva rekordmagas profitot eredményeztek.

Az euró bevezetéséről szóló vitában, a 2022–2026-os ciklusban különösen a kormányzó Liberálisok szorgalmazták a csatlakozást, és a svéd üzleti elit (pl. a Volvo vagy az Ericsson vezetői) is nyomást gyakorolt a döntéshozókra.

Ennek ellenére a lakosság és a nagyobb pártok (köztük a Svéd Demokraták) ellenállása miatt hivatalos céldátumot vagy népszavazást ebben a ciklusban sem tűztek ki.