Rekord nyereséget vágnak zsebre idén a hadiipari nagyvállalatok

A világ legnagyobb repülési és védelmi vállalatai rekord nagyságú bevételre tehetnek szert a következő három évben, mivel a növekvő geopolitikai feszültségek közepette megugrottak a kormányzatok fegyverkezési megrendelései - írja a Financial Times.

A Vertical Research Partners a lap számára készített elemzése szerint a 15 vezető védelmi nagyvállalat 2026-ban 52 milliárd dollár nettó bevételt realizálhat, ami majdnem kétszerese a 2021 végén elért összesített eredménynek.

Az előrejelzések szerint öt vezető amerikai védelmi vállalkozás 2026 végére 26 milliárd dollár bevételt generál majd, ami több mint kétszerese a 2021-es értéknek.

Az adatok nem tartalmazzák a Boeinget, tekintettel a közelmúlt problémáira és a túlnyomórészt polgári légiközlekedésben játszott szerepére.

Európában a vezető szerepet BAE Systems, a Rheinmetall és a svéd Saab játssza, amelyek új lőszer- és rakéta megrendeléseikkel, várhatóan több mint 40 százalékkal magasabb bevételt realizálhatnak.

Az iparág profitál a katonai kiadások meredek növekedéséből, mivel a kormányok bővítik a védelmi költségvetésüket válaszul Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójára, valamint a Közel-Keleten és Ázsiában fokozódó feszültségre.

Az Egyesült Államokban a közelmúltban közel 13 milliárd dollárt különítettek el Ukrajnának, Tajvannak és Izraelnek szóló segélyszámlákon Amerika öt legnagyobb katonai védelmi csoportjánál – a Lockheed Martin, az RTX, a Northrop Grumman, a Boeing és a General Dynamics - fegyvergyártási megrendelések formájában.

Az Egyesült Királyságban a védelmi minisztérium az elmúlt három évben 7,6 milliárd fontot szánt Ukrajnának szóló katonai segítségnyújtásra.

A kormányzati kiadások hirtelen megnövekedése rekordszámú megrendeléseket eredményezett.

Általában több évbe telik, amíg az új szerződések eladásokat realizálnak – a védelmi cégek eladásaik nagy részét a fegyverek leszállítása után könyvelik le –, de a növekvő pénzáramlások felvetik a kérdést, vajon mire költi majd el az iparág a pénzt.

Ez az iparág milliárdos kérdése: a vállalatok általában nem szeretnek nagy mennyiségű készpénzt tartani a mérlegükön, szóval mit kezdenek ezzel a sok pénzzel, ha az akvizíciók nem mennek egyszerűen? A részvények visszavásárlása és az osztalék realizálása az egyik lehetőség

– mondta a lapnak Robert Stallard, a Vertical Research elemzője.

A vállalatok már az új megrendelések közelmúltbeli áradata előtt dollármilliárdokat fordítottak részvény-visszavásárlásokra; egyesek extra befolyást vettek igénybe ennek érdekében.

A Bank of America adatai szerint a tavalyi év volt a legerősebb a repülőgép- és védelmi vállalatok visszavásárlásai tekintetében az Egyesült Államokban és Európában egyaránt az elmúlt öt évben, bár a szint továbbra is messze elmarad a többi szektortól.

A Lockheed Martin és az RTX tavaly közel 19 milliárd dollárnyi készletet vásárolt vissza egymás között. Európában a BAE Systems ezen a nyáron hároméves, 1,5 milliárd font értékű visszavásárlási szerződést realizált, és utána azonnal megkezdte a további 1,5 milliárd font értékű visszavásárlást.

Az amerikai vállalkozók által az adófizetők pénzén végrehajtott hatalmas visszavásárlásai kritikát váltottak ki törvényhozói körökben megkérdőjelezve, hogy a vállalatok eleget fektetnek-e be új létesítményekbe és a termelésbe.

A vezetők ragaszkodtak ahhoz, hogy növeljék a tőkekiadást, még akkor is, ha pénz a befektetőkhöz kerül vissza.

Elemzők szerint a vállalatok további ügyleteket kívánnak végrehajtani, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a nagy vásárlásokat korlátozzák a versennyel kapcsolatos szabályozási aggályok, a lapnak nyilatkozó elemzők szerint a ciklus következő szakaszát mindenképpen a fúziók jellemeik majd.

A Rheinmetall a hónap elején bejelentette, hogy 950 millió dolláros üzletet köt a michigani székhelyű katonai járműalkatrészeket gyártó Loc Performance vállalattal. A német vállalkozás szerint az ügylet növeli annak esélyét, hogy több mint 60 milliárd dollár értékű harci járművekre és taktikai teherautókra vonatkozó megrendeléseket kapjon az amerikai hadseregtől.

Armin Papperger vezérigazgató az elemzőknek elmondta, hogy az amerikai hadsereg mérete és megrendelései nagyságrendje miatt érdemes alkalmazkodni az országban érvényes külföldi védelmi vállalkozásokkal szemben támasztott szigorú követelményeihez, például fenntartani külön vállalati struktúrát párhuzamos menedzsmenttel és ugyanakkor hazai termeléssel.

A BoA elemzői megjegyezték, hogy bár a Rheinmetall még nem döntötte el, hogyan finanszírozza az ügyletet, elegendő készpénzzel, valamint hozzáférhető hitelkerettel rendelkezik, hozzátéve, hogy a vállalat várhatóan körülbelül 1 milliárd euró likvid eszközzel zárja az évet.

A nemrégiben részben a frankfurti tőzsdére bevezetett tank-hajtóművet-gyártó Renk - amely tavaly felvásárolta a kanadai futómű-alkatrészek gyártóját, a General Kinetics-et - is kötött üzleteket a közelmúltban Észak-Amerikában.

További aktivitás várható az egyre versenyképesebb európai űriparban. Az Airbus, a Thales és a Leonardo egyesíteni kívánja egyes űrtevékenységeit.

A cél az lenne, hogy az MBDA-hoz, Európa vezető hadiipari, többek között robot repülőgépeket gyártó cégéhez hasonlóan, páneurópai űripari szövetséget hozzanak létre – nyilatkozták a tárgyalásokhoz közel álló személyek.

Versenyjogi aggályok miatt azonban nem valószínű nagyobb léptékű konszolidáció létrejötte.