Mi fűtheti a hazai gazdasági növekedést idén és jövőre?

5,3 százalékkal bővült 2019 első negyedévében a hazai GDP, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,2 százalékos volt a növekedés - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett részletes adatokból.

Forrás: KSH

Termelési oldal

A termelési oldal alapján a növekedéshez legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, az ipar és az építőipar járult hozzá. Külön érdemes kiemelni az építőipar 46,7 százalékos megugrását, amely feltehetően egyszeri tételeknek, úgymint a lakásáfa emelés elhalasztásának köszönhető.

Az ipar 5,9 százalékkal bővült az első negyedévben, míg az iparon belül döntő, 96 százalék körüli súlyt képviselő feldolgozóipar 5,8 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 2,7 százalékkal csökkent az első negyedévben a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt, bár ebben a kategóriában fontos megvárni a nyári, őszi adatokat is.

Érdekesség, hogy a robosztus lakossági fogyasztás ellenére az első negyedévben csak visszafogottabban, 3,8 százalékkal bővült a legnagyobb súlyú szolgáltatói szektor.

Mindazonáltal a dinamikus béremelkedés a jövőben tovább fűtheti a lakossági fogyasztást, aminek tükrében a későbbiekben magához térhet ez a szegmens.

Forrás: KSH

Felhasználási oldal

Felhasználási oldalról a lakossági fogyasztás és a beruházások húzták leginkább a növekedést.

A háztartások tényleges fogyasztása 4,8 százalékkal bővült, míg a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,2 százalékkal növekedett. A lakossági fogyasztást támogatja a magas foglalkoztatottság és a jelentős reálbéremelkedés.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,2, a közösségi fogyasztásé 2,1 százalékkal lett nagyobb.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,4 százalékkal emelkedett.

Az első negyedévben is folyatódott a beruházási boom Magyarországon, aminek fényében a bruttó állóeszköz-felhalmozás 23 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké nőtt, előbbi nagyobb ütemben.

A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágakban (feldolgozóipar, szállítás, raktározás és ingatlanügyletek) emelkedett a beruházási volumen. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 5,7 százalékkal nőtt.

A nettó export több mint két év óta először pozitív mértékben járult hozzá a GDP növekedéséhez. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 600 milliárd forint aktívum keletkezett, amely így 1,3 százalékponttal segítette a gazdasági teljesítmény bővülését.

Az export volumene 7,7, az importé 6,7 százalékkal növekedett. Az áruforgalomban a kivitel 7,9, a behozatal 7,5 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 6,7, importja 2,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Forrás: KSH

Mi fűtheti a növekedést idén és jövőre?

Az elkövetkezendő években a lakossági fogyasztás további robosztus bővülése várható,

amelyet egyaránt támogatnak az emelkedő reáljövedelmek, a historikusan alacsony munkanélküliségi ráta, a magas pénzügyi vagyon és fogyasztói bizalom, a felfutó hitelpiac, a családtámogatási programok, illetőleg a lakáspiac fellendülésének másodkörös hatásai.

Ezzel párhuzamosan a vállalatok, a háztartások és az állam beruházásainak dinamikus emelkedése vizionálható 2019-ben. Ezt követően a vállalati és háztartási szektorok beruházásai tovább növekedhetnek, azonban az állami beruházások a magas bázisnak, valamint az előreláthatóan idén tetőző uniós forrásoknak köszönhetően 2020-2021-ben mérséklődhetnek.

A vállalati beruházásokat meghatározó mértékben serkenti a vállalati hitelek kétszámjegyű bővülése, az erős belső kereslet, a feszes munkaerőpiac, a dinamikus gazdasági növekedés, illetve a korábban bejelentett nagyberuházások és kapacitásbővítések (Mercedes, MOL, BMW, FAKT AG, SK Innovation).

A háztartási szektor beruházásai tekintetében gyors növekedés várható az elkövetkezendő években, amelyet támogatnak a lakásépítések és a februárban bejelentett kormányzati intézkedések,

bár utóbbi inkább 2020-2021-ben fejti ki hatását.

A korábbi előrejelzések alapján a nettó export az idei évben összességében még negatívan járul hozzá a GDP bővüléséhez, amely a gyengébb európai és globális kereslettel, illetve az erős belső kereslet miatti magas behozatallal magyarázható, ugyanakkor az exportpiaci kapacitásaink kiépülésével, és az exportpiaci részesedésünk növekedésével együtt 2020-tól már pozitív mértékű lesz a hozzájárulás. A mai erős külkereskedelmi számok azonban valamelyest árnyalják a képet, így jó eséllyel a prognózisok is tovább javulhatnak.

Lefelé ható kockázatok

Ugyan az elemzők nagyrésze jelenleg erősebbnek ítéli meg Magyarországon belül a felfelé ható kockázatokat, érdemes azért megnézni, hogy milyen tényezők veszélyeztethetik a növekedést.

Az egyik legnagyobb problémát jelenleg a munkaerőhiány okozza, aminek következtében számos projekt nem tud megvalósulni, ez pedig visszafogja a gazdasági növekedés dinamikáját.

Ezenkívül az idén tetőző európai uniós források következtében a jövő évtől az állami beruházások fokozatos mérséklődése várható.

Másrészről a béremelkedés miatt egyre nagyobb a vállalati profit marzsokon a nyomás, következésképpen kénytelenek árakat emelni a vállalatok. Emellett a robosztus lakossági fogyasztás szintén az infláció emelkedésének irányába hat. Egy esetlegesen magasabb inflációs pálya esetén a jegybanknak szigorítania kellene a monetáris kondíciókon, amely kamatkörnyezet megemelkedésével és ezáltal növekedési áldozattal járhatna.

Mindazonáltal az MNB aktuális előrejelzései alapján jelenleg nincs szükség a monetáris kondíciók nagyobb mértékű szigorítására, miután az év második felétől a gyengébb külső konjunktúra az alacsonyabb importált inflációs hatáson keresztül visszafogja a hazai inflációs mutatót, mely középtávon a 3 százalékos jegybanki cél közelében alakulhat.

Nemzetközi kockázatok

A legnagyobb mértékben az alábbi külső tényezők fékezhetnék a magyar gazdaságot:

• a kereskedelmi háború esetleges elmélyülése az Egyesült Államok és Kína között
• tovább lassuló globális növekedés
• a támogató kormányzati intézkedések hatásainak kifutása az Egyesült Államokban
• magasabb hektikusság a globális pénz- és tőkepiacokon
• a nemzetközi hozamkörnyezet esetleges megemelkedése és a dollár további felértékelődése
• további feszültségek az európai – főleg német - autóiparban
• az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi tárgyalások alakulása
• európai politikai kockázatok, különös tekintettel Olaszországra, Spanyolországra és Franciaországra.
• rendezetlen Brexit
• geopolitikai kockázatok felerősödése a Közel-Keleten, Ukrajnában, Észak-Koreában, Venezuelában vagy a Dél-kínai tengeren.