Senki ne lepődjön meg, ha egyre több drónt lát repülni a mezőgazdasági földek felett
ElemzésekÁttörés következhet be 2023-tól a drónok mezőgazdasági alkalmazásában, mivel elhárulhatnak az akadályok szántóföldi növényvédelmi felhasználásuk elől, így a drónos permetezés legális tevékenységgé válhat. A várakozások szerint a jövő korszerű agrárvállalkozásai Magyarországon sem működhetnek a dróntechnológia megismerése és rendszeres használata nélkül.
Az elmúlt egy évben jelentősen
felgyorsultak és gőzerővel folynak azok az előkészületek, amelyek lehetővé teszik a pilóta nélküli légi járművek (drónok) rendszeres mezőgazdasági felhasználását.
Drónok a szántóföldi növényállományok feltérképezésére – így a különböző földi termeléstechnológiai beavatkozások pontosabb tervezésére – is jól alkalmazhatók, de sokan az igazi mezőgazdasági áttörést abban látnák, ha a dróntechnológiát a növényvédelemben (a növénykultúrák permetezésénél) is használni lehetne.
A drónos növényvédelem egyértelmű előnye, hogy
a kezeléseket olyan helyzetekben is el lehet végezni, amikor a földi gépek nem tudnak közlekedni.
Így például a drónos permetezés jó megoldás lehet nedves, felázott szántőföldeken, vagy nehezen megközelíthető – túlságosan nagy lejtésszögű – terepviszonyok között is, amelyek főként a szőlőültetvényeknél fordulhatnak elő.
A növényvédelmi kezelések akkor igazán hatékonyak,
ha a beavatkozások a megfelelő időben végezhetők el, ezért az esetek zömében a gyorsaság döntőnek bizonyulhat.
Emellett drónokkal a földi mezőgazdasági gépek taposási kárait is ki lehet küszöbölni, amelyek esetenként számottevőek – akár 5-10 százalékosak is - lehetnek, vagyis a gazdálkodóknak komoly veszteségeket okoznak.
A dróntechnológia számára további előnyt jelenthet, hogy
alkalmazásával a növényvédő szerek célzottabban és pontosabban juttathatók ki, így kevesebb vegyszerre lehet szükség, és ez a növényvédelmi költségeket is csökkentheti.
Itt is fennáll ugyanakkor a felhasznált szerek elsodródásának – vagyis környezetszennyező kijuttatásának - veszélye, illetve fokozott kockázatot okozhat az is, hogy a drónok szakszerűtlen használata az üzemeltetők vagy a műveletekben nem résztvevők testi épségét is veszélyeztetheti.
Az új technika Magyarországon is vonzó volt az innovációra nyitott gazdálkodók körében, ezért a drónok alkalmazása már az elmúlt években megkezdődött a hazai mezőgazdaságban. Mivel azonban nem volt megfelelő jogszabályi környezet,
a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2019-ben megtiltotta a permetező drónok használatát, és később is csak úgynevezett kísérleti engedélyeket adott ki.
Így a szántóföldi növénytermelésben drónos permetezés ma sem hajtható végre, így aki a drónokat mégis felhasználja, illegális tevékenységet hajt végre.
Időközben az Európai Bizottság egyértelműsítette az unión belül a drónok használatát, és ezek az előírások beépültek a magyar jogrendbe is.
A leglényegesebb szempont, hogy a drónokra a hagyományos légijárműveket érintő összes jogszabály vonatkozik,
emellett pedig permetezési beavatkozásoknál a növényvédelmi előírásokat is be kell tartani.
Mára tisztázódott az is, hogy
a használóknak minden drónjukra külön felelősségbiztosítást kell kötniük, és ma már az ilyen típusú biztosítási termékek el is érhetők a piacon.
A Nébih pedig meghatározta azokat a műveleti kategóriákat, amelyek a drónhasználat különböző típusait jelölik ki a hazai mezőgazdasági területeken.
Ennek értelmében a drónos mezőgazdasági területfelmérések az úgynevezett nyílt műveletek közé tartoznak, amelyek maximum 25 kilogrammos drónokkal végezhetők legfeljebb 120 méter magasan és vizuális látótávolságon belül.
Az összetettebb speciális műveleteknél - ahová a drónos permetezés is sorolható - viszont nincs súly és magassági korlát,
illetve a drónokat látástávolságon kívül is lehet működtetni, de maximális hosszúságuk bármely ponton mérve maximum 3 méter lehet.
Szigorú megkötés az is, hogy a drónok vezetéséhez kompetencia tanúsítványra – tulajdonképpen jogosítványra – van szükség, illetve az üzembentartókat és a drónokat a légügyi hatóságnál egyaránt regisztráltatni kell.
Ezenkívül permetezésnél saját földekre helyrajzi szám szerint műveleti engedélyt is kell szerezni,
amelyet magánszemélyek is igényelhetnek legfeljebb kétéves - de megújítható -időtartamra. Aki viszont drónos szolgáltatásokat akar végezni (vagyis nem saját célra használná az eszközöket),
határozatlan időre szóló üzembentartói tanúsítványt (úgynevezett LUC-engedélyt) kell váltania,
amelyet csak jogi személyek kaphatnak meg.
Szakmai berkekben áttörésként értékelik, hogy a korábbi szabályozási lépések után
az idén megjelent az Agrárminisztérium rendeletmódosítása arról, ki, mikor és hogyan használhat permetező drónokat.
Az előírások szerint a vezetésre az válik jogosulttá,
aki bekerül a Nébih-nél vezetett drónpilóta-névsorba.
Ennek pedig alapfeltétele, hogy pilóta nélküli légijármű irányításáról szóló igazolványt szerezzen, illetve – a permetezéshez – növényvédelmi drónpilóta alapképzésen is részt vegyen.
A növényvédelmi drónpilótaképzésre az idén már több mint tíz nyilvántartásba vett intézménynél nyílt lehetőség, és az ismeretekről a közelmúltig nyolc akkreditált vizsgaközpontban lehetett beszámolni,
így a sikeres vizsgát tettek száma ma már nemhivatalos adatok szerint „százas nagyságrendet” tehet ki.
A pilóta nélküli légijárműigazolvány megszerzésére irányuló speciális képzéshez ugyanakkor
a hatóságok most várják a képzőszervezetek jelentkezését, ezért az oktatás várhatóan 2023 elején kezdődhet meg,
vagyis az első igazolványok kiadására, illetve az első hivatalos drónpilóták nébihes bejegyzésére is csak a jövő évben kerülhet sor.
Korábban sok gazdálkodónál okozott csalódást, hogy
olyan eszközöket próbálhattak ki, amelyek előzetesen nem estek át minősítésen.
Ezért az ilyen drónok nem válthatták be azokat a – nagyrészt el is túlzott - reményeket, hogy „feleannyi inputköltséggel dupla hasznot” lehet elérni. A mai szabályozás viszont már előírja, hogy
csak olyan drónokat lehet használni, amelyek megfelelő típusminősítést kaptak,
és a tapasztalatok szerint a Magyarországon forgalomban lévő drónok nagy része ezt a minősítést már meg is szerezte.
A drónhasználattal kapcsolatban továbbra is nagy gond azonban, hogy
hiányoznak azok a növényvédő szerek, amelyeket ezekkel az eszközökkel ki lehet permetezni.
Csak olyan szerek alkalmazhatók ugyanis, amelyek engedélyezési okiratában a drónos kijuttatás szerepel. Ilyen engedélyek pedig akkor állíthatók ki,
ha előbb lefolytatják az előírt, egy-két évig tartó kísérleti vizsgálatokat.
A Nébih felügyelet mellett viszont ma már több minősített kísérlet is zajlik, így a jövő évi mezőgazdasági termelési szezon kezdetére várhatóan már lesznek olyan engedélyezett növényvédő szerek, amelyek megfelelnek a drónos permetezés kritériumainak is.
A dróntechnológiát általában hatékonyabbnak, költségcsökkentőbbnek és gyorsabbnak tartják a hagyományos növényvédelmi eljárásoknál, de
a tényleges előnyökkel kapcsolatban megoszlanak a szakmai vélemények.
Egyes számítások azt mutatják, hogy a drónos permetezés egy hektárra vetített önköltsége kezelésenként 1,5-2 ezer forintot tehet ki, míg a földi gépek használatakor ez 4-5 ezer forintos kiadást jelenthet, és
ilyenkor a gazdálkodóknak a már említett taposási károkkal is számolniuk kell,
ezért a költségek – a tényleges károktól és a növénykultúra értékétől függően - kezelésenként akár 15-20 ezer forintra is nőhetnek.
A drónok használata tehát a termelőknek növényvédelmi megtakarítást hozhat,
de mindjárt más lehet a helyzet, ha valaki a drónos permetezést szolgáltatásként akarná igénybe venni.
Itt az egyelőre nem legális ajánlatokban 6-12 ezer forintos kezelésenkénti árak szerepelnek, amelyek nagyjából megegyeznek a hagyományosan alkalmazott, úgynevezett hidastraktorok árszabásával.
Az ár- és költségviszonyok döntőek lehetnek abból a szempontból is, hogy egy-egy drónberuházás miként térülhet meg.
A beszerzési árak funkciótól és típustól függően eltérőek lehetnek, de a permetező drónoknál egy-egy eszköz ára elérheti az 5-10 millió forintot is.
Ez azonban még így is nagyságrendekkel marad el a mezőgazdasági munkagépek horribilis piaci áraitól akkor is, ha a nagyobb gazdaságokban több drón működtetésére lenne szükség.
A kezdeti nehézségek és bizonytalanságok ellenére a mezőgazdasági szereplők biztosra veszik, hogy a drónok az egyre inkább terjedő precíziós gazdálkodás kihagyhatatlan eszközei lesznek.
Egyelőre nem várható, hogy teljes mértékben kiszorítják a megszokott földi technológiákat,
de egyes növényvédelmi beavatkozásoknál már a közeljövőben tényleges létjogosultságot kaphatnak. Így nálunk is arra lehet számítani, hogy egyre több modern agrárvállalkozás használ majd rendszeresen drónokat.
