Soha nem esett még ekkorát a magyar GDP, de vannak jelei a gyors kilábalásnak
ElemzésekA 2008-2009-es válság idején sem esett ekkorát egyetlen negyedév alatt a magyar GDP, amely 13,5 százalékkal zsugorodott a második negyedévben. Az Eurostat friss adatai szerint ez az osztrák visszaesés mértékével egyezik, de sokkal rosszabb a V4 többi országában és Romániában mért visszaesésnél. Az ipari termelés és a kiskereskedelem júniusi adatai azonban viszonylag gyorsabb visszapattanást jeleznek.
Egész Európában nem volt még ilyen rövid idő alatt ilyen gyors gazdasági visszaesés, mint az idei második negyedévben. Az Eurostat friss adatai szerint az Unió egésze éves összehasonlításban 14,1, míg az euróövezet 15 százalékos GDP-esést mutatott az előző negyedévben,
a legmélyebb zuhanást - éves összehasonlításban 19-22 százalékot - Spanyoloroszág, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia mutatta.
Utóbbinál 21 százalékot meghaladó zuhanást mértek, ami a szigetország történelmében a valaha mért legrosszabb adat, és elsősorban az időben későbbi lezárásokkal magyarázható.
Ami a magyar adatokat illeti, az elemzői várakozásokhoz képest sokkal nagyobb mértékben, 13,5 százalékkal csökkent a magyar GDP idén a második félévben, így az első féléves visszaesés 6,1 százalékos volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Az első negyedévben még 2,2 százalékos növekedést mértek, melynek fő hajtóereje az ipari termelés és a háztartások fogyasztása volt, igaz, az előző negyedévhez képest már ekkor minimális, 0,4 százalékos csökkenés volt.
Hogy állunk régiós összehasonlításban?
A magyar adat ugyan kicsit jobb az uniós átlagnál, de régiós összehasonlításban a lengyel 7,9 százalékos és a csehországi 10,7 százalékos visszaesésnél jóval mélyebb, sőt, Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában és a balti államokban is kicsit enyhébb volt a gazdasági teljesítmény csökkenése.
A GDP visszaesése 2020. második negyedévben az előző év hasonló időszakával egybevetve (forrás: Eurostat)
A legfontosabb exportpiacunknak számító Németországban 11,7 százalékos csökkenést regisztráltak, a skandináv országokban pedig ennél kisebb mértékű, 8-9 százalékos volt a visszaesés mértéke. A járványkezelés szempontjából különutasnak számító svédeknél például 8,3 százalékkal volt kisebb a GDP, miközben az első negyedévben még kis mértékű növekedésre is sor került.
Milyen gyors lehet a visszapattanás?
A hazai elemzők júliusban már öt százalék körüli éves GDP csökkenésre számítottak, ami azt jelentené, hogy
a tavalyi évben elért öt százalék körüli növekedés idén "lenullázódik", és amennyiben jövőre 4-5 százalékos emelkedésre kerülhet sor, úgy viszonylag hamar, egy V-alakú válsággal juthatnánk túl a koronavírus okozta visszaesésen.
Ez azonban még sok tényezőtől függ, elsősorban attól, hogy lesz-e második hullám, bár olyan mértékű lezárásra, mint amire áprilisban és májusban került sor, már nem számítanak elemzők sem itthon, sem Európában.
A kilábalás tehát az esetleges újabb korlátozásoktól, a beszállítói láncok működésétől, a logisztikai szektor magára találásától, a belső fogyasztás gyorsulásától, és az állami megrendelések növekedésétől is erősen függ.
Az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom júniusi adatai mindenesetre viszonylag gyors visszarendeződést mutatnak itthon, júniusban ugyanis már 17,1 százalékkal nőtt az ipari termelés májushoz képest, ami az Eurostat friss adatai szerint uniós összehasonlításban is jó adatnak számít, az uniós átlag ugyanis 9,3 százalék volt.
Az ipari termelés alakulása az EU-ban (Forrás: Eurostat)
A KSH adatai szerint a feldolgozóipari ágazatokban az új megrendelések összege 15,7 százakékkal nagyobb volt a 2019. júniusinál. Az új belföldi rendelések 6,1 százalékkal csökkentek, ugyanakkor az új exportrendelések 19,6 százalékkal nőttek. Az összes rendelés június végén 0,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
(Forrás: KSH)
Júniusban már minimálisan emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalma Magyarországon.
A kiskereskedelmi üzletek ugyanis idén júniusban már járványügyi korlátozások nélkül lehettek nyitva az egész országban, így forgalmuk volumene kis mértékben, 0,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva.
(Forrás: KSH)
A nagyobb alágazatok közül a legnagyobb mértékben az üzemanyag-kiskereskedelem esett vissza az utazások visszafogása miatt. Az iparcikkek és számítástechnikai termékek iránt ugyanakkor nagyobb volt a kereslet, a ruha és cipő üzletek azonban 15 százalékot estek vissza. A kiskereskedelem alakulásáról itt olvashat bővebben.
A beruházások szempontjából viszont nem várható nagyon gyors visszarendeződés, erre utal legalábbi, hogy a magyar vállalatok inkább kivárnak és készpénzt tartalékolnak, sőt, már az első negyedévben is 1,8 százalékos volt a mérséklődés. A beruházások várható alakulásáról ebben az elemzésünkben írtunk bővebben.
A hitelvisszafizetési moratórium lejárta után elemzők szerint nehezebb idők jöhetnek főleg a mikro és kisvállalkozások jelentős részénél, a várható veszteségekre a bankok mindenesetre nagyobb céltartalékok képzésével készülnek már az első negyedévtől kezdve.
