Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Sokkal több lesz a BMW debreceni gyára, mint összeszerelő üzem

Elemzések2018. aug. 3.Növekedés.hu

Íme, a következő nagy autóipari beruházás: gyárat épít Debrecen mellett a BMW, nem is kicsit. Ezzel a világszerte státusszimbólumnak számító mindhárom német típus gyártói leszünk, és noha van, aki szerint ez egyoldalú ipart eredményez, valójában hallatlan hajtóerő lehet a gazdaságnak.

A három presztízsmárka

Nemrég attól féltünk, hogy az amerikai elnök autóvámjai visszavethetik a magyarországi autóipari beruházásokat, ehhez képest röpke két hónap elteltével máris itt van egy minden korábbi várakozásnál nagyobb projekt. Eddig már itt volt az Audi és a Mercedes, és most csatlakozik hozzá a BMW is, ezzel a három német típus, amely nem csak, hogy a drágább kategóriába tartozik, de komoly presztízsértékkel is bír (Trump panaszkodott, hogy New Yorkban lépten-nyomon ezekbe a típusokba ütközik).

Harmadával többet termelünk

A gyár az első körben 150 ezer darab BMW típus gyártására lesz alkalmas ezer dolgozóval, de hangsúlyozták, hogy ez a későbbiekben bővíthető. Nos, drágább típusról lévén szó, a gyár árbevétele nem lesz kicsi: ezermilliárd forint körül lehet évente, és termelés túlnyomó része exportra megy. A tavaly 470 ezer darabos autógyártási kapacitásunk ezzel egyből 620 ezerre ugrik, mire a termelés előreláthatóan 2023-ban eléri ezt a szintet (közben a Mercedes is bővít, így a szám jóval nagyobb is lehet). Az új gyárban belsőégésű, elektromos és hibrid típusokat egyaránt készítenek majd, így nem kell attól félni, hogy a technikai fejlődés túllép a gyáron. A helyszín kiválasztásáról a cég azt nyilatkozta, hogy kitűnő az infrastruktúra (mégiscsak érdemes volt behálózni az országot autópályákkal), van megfelelő munkaerő (erre még visszatérünk), van megfelelő beszállítói hálózat, és ami a legfontosabb, ami miatt Miskolc városa elvesztette a beruházást: a repülőtér, miáltal az anyavállalttól igen rövid idő alatt elérhető lesz a gyár.

Az exportot hajtja

A beruházás egymilliárd euró értékű, és mint kiderült, hosszas tárgyalások előzték meg, 14 hónap alatt a BMW sok európai várost megvizsgált, mielőtt meghozta a döntést. Ezzel Magyarországon a negyedik személyautógyár épül, az esztergomi Suzuki, a győri Audi, és a kecskeméti Mercedes után, melyekkel jelentőségét tekintve egyenrangú az Audi győri motorgyára és a szentgotthárdi Opel-motorgyár. A Suzuki tavaly 175 ezer személyautót gyártott, az Audi 105,5 ezret, a Mercedes több mint 190 ezret, emellett az Audi közel 2 millió darab személygépkocsi-motort állított elő. Az új gyár jócskán megnöveli majd a hazai feldolgozóipari termelést. Az autóipar már eddig is a feldolgozóipar 30 százalékát adta, ez akár 35-40 százalékra is megnőhet, így az ipari termelés összesen 5-10 százalékkal bővülhet, ami ráadásul főleg az exportot fogja megnövelni, tovább növelve a külkereskedelmi és fizetési mérleg többletét, vagy ellensúlyozva a többlet esetleges csökkenését, amit a belföldi fogyasztás gyors növekedése idézhet elő.

Egész iparág

Gyakran hallani azt a véleményt, hogy nem is olyan jó iparág az autógyártás, mivel ezek főként összeszerelő üzemek, és az sem jó, ha túl nagy a súlya, mert ettől egyoldalú lesz a gazdaság. Nos, ezekkel az érvekkel nem értünk egyet, több okból. Ami az egyoldalúságot illeti, ott van Szlovákia példája, ahol szinte teljesen az autógyártásra épül a gazdaság, és ennek köszönhetően északi szomszédunk szépen meg is előzött minket gazdasági fejlettségben. Igaz, hogy önmagában az autógyártás kis hozzáadott értékű iparág, de egész más a helyzet, ha nagy a beszállítói hálózat, amire az összeszerelő üzem épül. Ebben az esetben egy egész régióra komoly húzóerőt gyakorol az adott üzem. A Mercedes esetében a hazai beszállítók aránya már eléri az 50 százalékot, vagyis nem csak összeszereljük, de a felét itthon is gyártjuk az autóknak. A BMW pedig jelezte, hogy már eddig is komoly beszállítói hálózata volt nálunk, így most erre fog épülni az új gyár. Az üzemekben közben egyre nagyobb szerepet kap a mérnöki-fejlesztési tevékenység is, így a gyártás egész folyamata részben ide kerül.

Az olcsó munkaerő a múlté

Emellett igen lényeges szempont, hogy egy ilyen komoly gyár (általában minden multi) megfizeti alkalmazottai tényleges bére után az összes járulékot. Korábban felmerülhetett az a kifogás, hogy mindezt alacsony fizetések mellett teszik, most viszont, a munkaerőhiány közepette, ez szóba sem kerülhet. Miután most már egy munkaerő-áramlási övezetben vagyunk Németországgal, a gyár leendő dolgozói akár a németországi gyárakba is elmehetnek (és el is mennek), ha nem kínálnak nekik eleget itthon. Feltehetően a BMW erre gondolt, amikor azt nyilatkozta, hogy van elég képzett munkaerő: még az is lehet, hogy megnézték, hány Debrecen környéki munkavállalójuk van különböző európai gyáraikban, és nekik tesznek olyan ajánlatot, amiért hajlandók hazajönni.

Itt lesznek a bérfelzárkózás után is

Ez különösen megnöveli a mostani beruházás jelentőségét: korábban lehetett azt mondani, hogy egy-egy cég azért települ ide, hogy az olcsó munkaerőre alapozva összeszerelő üzemeket létesítsen. Azonban aki most jön, már egész pontosan tisztában van azzal, hogy zajlik az erős bérfelzárkózás, és néhány éven belül, de az is lehet, hogy már most is a német bér felét kell fizetnie, és ha sokáig folytatódik ez a trend, akkor a német bér 70 százalékáig is eljuthat ez a szint. Az új beruházók tehát tudják, hogy mindenre számíthatnak, csak arra nem, hogy olcsó munkaerejű összeszerelő-országba érkeznek. Így míg néhány régebbi beruházó akár tovább is állhat (vélhetően nem az autóiparban), addig az újabbakra hosszú időn át számíthatunk, és külön előnyös, hogy az első beruházás után további bővítést terveznek. Az Audi és a Mercedes újabb bővítései, beruházásai is arra utalnak, hogy bevált nekik a magyarországi jelenlét.