Sokkal több oltóanyagra lenne szükség – Hogyhogy a legnagyobb gyártóknak mégsincs saját vakcinája?

Mint egy elszabadult elefánt a porcelánboltban, a koronavírus lassan egy éve megfékezhetetlenül rombol. Múlt tavasz óta komplett iparágak mentek tönkre vagy változtak meg gyökerestül. Ez alól pedig a vakcina-gyártás sem kivétel. Mielőtt a pandémia beindult négy nagy szereplő volt ebben az ágazatban.

A francia Sanofi, az amerikai Merck, a brit GlaxoSmithKline (GSK) és a Pfizer. A piacvezetők közül azonban egyelőre csak az utóbbi tudott előállni saját, engedélyezett COVID-elleni oltóanyaggal. Az összes többi szereplő lemaradt a versenyben.

Annyira, hogy idén lehet, hogy még a Johnson & Johnson is le fogja őket pipálni a vakcina-értékesítések terén.

Okkal merül fel a kérdés, hogy mégis mi történt? Mikor tavaly év elején kezdett egyértelművé válni, hogy a COVID-19 akár az egész világot térdre kényszerítheti, még úgy tűnt, hogy az optimista becslések szerint is rengeteget kell várni a vakcinára. Alsó hangon is egy-másfél évet. Az évi 48 milliárd dolláros forgalommal dolgozó Merck vezérigazgatója Ken Frazier úgy gondolta, hogy még ez a becslés is „túl agresszív”.

A legtöbb óriásvállalat ebben a helyzetben a jól bejáratott úton akart haladni.

Úgy akarták kifejleszteni a vakcinát, ahogy azt már hosszú évek óta teszik. A Merck például egy korábbi ebola oltásra alapozva kezdett bele a munkába. Nem nyitottak időben az innovatív technológiák felé, ami lelassította a munkájukat. Közben a Pfizer/BioNTech és a Moderna újraírta a szabályokat az újtípusú mRNS vakcinákkal. Mindez sokakat meglepett az iparágban hisz ilyen oltóanyag még sose kapta meg az összes szükséges engedélyt. Egy merőben újszerű eljárásról van szó. Ahogy mi is részletesen megírtuk: az mRNS vakcina csak a fehérje előállításához szükséges információkat tartalmazó molekulát juttatja a szervezetbe. Az immunrendszernek oly fontos vírusfehérje elkészítését a szervezetre bízza.

A nagy gyártók a járatlan utat nem akarták lecserélni a járatlanért. A Sanofi ugyan elindított egy mRNS vakcina fejlesztést, de a partnerük a Translate Bio az embereken is kipróbálható vakcinával nem tudott időben előállni. 

A Financial Times elemzése szerint előfordulhat, hogy a vezető cégek azért sem kezdték el gőzerővel fejleszteni a saját oltásukat, mert az elmúlt évtizedek nagy járványai, mint a SARS vagy a MERS még azelőtt véget értek, hogy az első vakcinák elkészültek volna.

Ráadásul a nagy gyógyszergyártók, akik nem csak oltóanyagokkal foglalkoznak többször megégették már magukat különféle vakcina-fejlesztésekkel.

A Sanofi például évtizedeket töltött egy dengue-lázt kezelő oltás kidolgozásával, de végül óriási botrány lett belőle, mikor kiderült, hogy bizonyos esetekben a készítményük súlyosbítja a tüneteket.

A GSK ugyan elmondhatja, hogy ők fejlesztették ki az első malária vakcinát, viszont ez 30 évükbe került. A Merck ebola vakcinája pedig ugyan humanitárius szenzáció volt, viszont sok pénzt nem kerestek rajta. A vakcina-gyártás még egy évvel ezelőtt se számított igazán vonzó területnek a gyógyszeriparban.

A három nagy vakcinagyártó kudarca, vagyishogy nem vették elég komolyan a válságot, és nem reagáltak rá teljes erőbedobással, azt jelzi, hogy az iparág üzleti modelljével is problémák voltak.

idézi a Financial Times a Public Citizen érdekképviseleti csoport egyik kutatóját Zain Rizvi-t.