Sorra nőnek ki a földből az új gyárak – Valóban beruházási boom zajlik az országban?

A nehéz nemzetközi gazdasági helyzet ellenére a tavalyi évben, követve a korábbi évek trendjeit ismét beruházási rekord dőlt Magyarországon. Összesen 2541 milliárd forint értékű új befektetés érkezett az országba. Ez közel 34 százalékos növekedést jelent az előző évi értékhez képest. Ha nem csupán az új, hanem a már korábban megindult, folyamatban lévő projekteket is beleszámítva, az összes beruházás teljesítményértékét nézzük folyóáron, akkor is kedvező képet kapunk. Bár a 2022-es év egészére nézve még nem állnak rendelkezésünkre az adatok, annyit azonban már most láthatunk, hogy az első, a második és a harmadik negyedévben is felülmúlta a beruházások teljesítményértéke az előző év azonos időszakának az értékeit.

Érdekes adat, hogy tavaly az új beruházások 48 százaléka keleti országokból érkezett, a nyugati befektetések 42 százalékot tettek ki, míg a hazai befektetések 10 százalékát adták az új beruházásoknak. A keletről érkező befektetések túlnyomó része Dél-Koreából származott.

Mivel a beruházások kiemelt jelentőséggel bírnak a gazdaság növekedésének a fenntartása szempontjából. Megnéztük, hogy alakultak a beruházások az elmúlt években.

A 2013 előtti időszakot stagnálás, csökkenés jellemezte

A kétezres években folyóáron számítva nagyságrendileg elmaradt a beruházások teljesítményértéke a 2010-es évek második felének a teljesítményéhez képest. A 2005 és 2013 közötti időszakban a beruházások értéke érdemben nem tudott növekedni, sőt csökkenést mutatott. Bár a 2005-ös évben az uniós csatlakozást követően hirtelen jelentősebben, 6 százalékkal nőtt a beruházások volumene, a rákövetkező években 2007 kivételével minden évben csökkent a beruházások értéke. Mindez annak köszönhető, hogy kevés új beruházás érkezett az országban.

A 2008-as pénzügyi válság minden bizonnyal rányomta a bélyeget a haza beruházási ráta alakulására, hiszen ekkoriban még túlnyomó részben Európából érkeztek a beruházások hazánkba, a válság pedig mind a hazai, mind az európai beruházási kedvet visszavetette.

Beruházási boom a 2010-es évek második felében

A beruházási ráta növekedése 2013 után tudott megindulni. Abban az évben már 6 százalékos növekedést értek el a beruházások az országban, míg 2014-ben már több mint 19 százalékos bővülést láthattunk. A 2013 és 2020 közötti időszakban egyedül 2016-ban nem nőtt a beruházások volumene.

A 2016-os visszaesés oka részben biztosan a 2014-2016-os orosz pénzügyi válságra vezethető vissza. Ma különösen aktuálisnak tűnhet ez, hiszen az akkori válságot az Oroszország ellen a Krím és a Donbassz lerohanása miatt kivetett gazdasági szankciók okozták. Ez a kisebb válság ideiglenesen a globális pénz- és tőkepiaci folyamatokat negatívan befolyásolta, ami miatt 2015-ben hazánkba is kevesebb új befektetés érkezett, ez pedig 2016-ben, az előző évben kifutó projektek miatt a beruházások volumenének a csökkenését okozta. Érdemes kiemelni, hogy már ebben az évben megugrott az új beruházások értéke, amely innentől a koronavírus járvány kitöréséig növekvő pályán maradt.

Adatok forrása: KSH

A Covid-19 2020-ban ismét megtörte a világgazdaságot, fontos azonban kiemelni, hogy a hazai beruházások volumene csupán kevesebb, mint 2 százalékkal esett vissza 2020-ban, majd 2021-ben újból jelentősen nőni tudott és mint látható 2022-ben is növekedési pályán maradt úgy, hogy közben újabb gazdasági válság kezdett kibontakozni az elszálló energiaárak és a magas infláció következtében.

Kedvező adókörnyezet és hitelprogram segítette a bővülést

A fenti tendenciák figyelembevételével érdemes megvizsgálni, miért indult 2013-tól jelentősebb növekedésnek a beruházások volumene hazánkban. A beruházási rátát 2008-tól egyértelműen a válság hatásai vetették vissza, annak növekedését 2013-tól azonban nem csupán a válságból való kilábalás, hozta el. Fontos tényező volt a keresleti kilátások javulása, de ezen túl a társasági adó egykulcsossá tétele is élénkítette a beruházásokat. Épp 2013-tól egységesen 10 százalékossá vált a társasági adó hazánkban, ami világszinten is rendkívül kedvezőnek számított. A kedvező adókörnyezet párosítva a viszonylag alacsony munkabér költségekkel, a képzett munkaerő és a fejlett infrastruktúra meglétével hirtelen rendkívül vonzóvá tette Magyarországot a beruházó cégek szemében. Később a társasági adót 9 százalékra mérsékelték, ami még jobb feltételeket teremtett a hazánkban letelepedni vágyó cégeknek. Szintén fontos kiemelni, hogy a Növekedési Hitelprogram (NHP) első fázisa is épp 2013-ban kezdte el éreztetni a pozitív hatásait a befektetési kedvre.

A 2013-at követő időszak a beruházások ösztönzéséről szólt. Ennek érdekében többek közt komoly támogatásokat kaptak a beruházók, az alacsony kamatkörnyezet segítette a hitelezést, a nagyobb városokban ipari parkokat hoztak létre megfelelő közműhálózattal, valamint dinamikusan fejleszteni kezdték az ország közlekedési infrastruktúráját. Utóbbival kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy rendkívüli fontossággal bírnak a külföldi beruházók szempontjából. A magyar autópálya és gyorsforgalmi hálózat Ausztriát leszámítva az összes környező országénál fejlettebb hazánkban. Ez komoly versenyelőny lehet, amikor egy multinacionális cég helyszínt keres az új üzeme számára a régióban.

Mindez együttesen a beruházási ütem jelentős gyorsulását hozta magával. Míg 2011-ben 4 ezer 299 milliárd 482 millió forint, 2012-ben csak 4 ezer 167 milliárd 689 millió forint; 2013-ban már 4 ezer 510 milliárd 23 millió forint; 2015-ben 6 ezer 27 milliárd 635 millió forint; 2021-ben pedig 12 ezer 526 milliárd 20 millió forint volt a beruházások teljesítményértéke az összes nemzetgazdasági ágban együttvéve. Ebből látható, hogy a korábbi évek stagnálását – lassú csökkenését követően a 2010-es évek derekától folyamatosan gyorsuló ütemben nőtt a beruházások értéke. A 2011 és 2021 között eltelt 10 év alatt közel háromszoros növekedés történt.

Adatok forrása: KSH

Fontos megjegyezni, hogy a vizsgált időszak alatt jelentősen nőttek az építőanyagárak (amelyek egy-egy beruházást drágítottak), illetve a pénzromlás sem volt elhanyagolható, valamint a forint-euró árfolyam is romlott. Így a beruházások értékének nominális növekedéséhez ezek a hatások is hozzájárultak, de ezek együttesen csak egy kis részét tették ki a növekménynek. A beruházási árindex 2011 és 2021 között valamivel több, mint 48 százalékkal nőtt, a pénzromlás mértéke pedig 23,7 százalék volt 2011 és 2021 között. A forint árfolyama 30 százalékkal romlott az euróhoz képest, de ez csak részlegesen és főképp átvitten hat a beruházásokra. Ha ezeket a hatásokat összevetjük a beruházások teljesítményértékének közel 200 százalékos növekedésével, akkor egyértelmű, hogy valós növekedésről volt szó ebben a 10 éves időszakban.

Rendkívül nagy ütemben nőtt az évi új beruházások értéke is. Míg 2014-ben 513 milliárd forintnyi új beruházás indult, 2022-ben már 2541 milliárd forintot tettek ki az új beruházások folyóáron. Ez közel négyszeres növekedést jelent.

Adatok forrása: KSH

Az európai élvonalban a magyar beruházási ráta

Jól mutatja a beruházások nemzetgazdasági jelentőségét, illetve, a beruházások növekedésének a dinamizmusát, hogy a beruházási ráta, azaz a beruházások GDP-hez viszonyított aránya is jelentősen nőtt. 2021-ben 27 százalékot tett ki, ami az EU-ban a második legmagasabb volt Észtország után. Az uniós átlag ekkor 22 százalékon alakult. Ugyanez az érték öt évvel korábban, 2016-ban csupán 19,5 százalék volt. Összetételét tekintve évről évre a vállalati beruházások tették ki a közel két harmadát a beruházási rátának. A lakossági és az állami beruházások hasonló súllyal szerepelnek a beruházási rátában az utóbbi években. Utóbbi korábban nem így volt, viszont 2020-ban és 2021-ben nőtt a lakossági beruházások jelentősége.

Egyre nagyobb a Távol-Kelet súlya

A beruházások vizsgálatakor fontos kitérni a nagyberuházások származási helyére is. Egészen 2017-ig jellemzően nyugati országokból, illetve belföldről és néhány egyéb országból származott a beruházások nagy része. A kelet-ázsiai országok részesedése többnyire csupán 10 százalék körüli volt. Ez 2018-tól a keleti nyitásnak köszönhetően gyökeresen megváltozott. A 2018-as évben a nagyberuházásoknak a 31 százaléka, 2020-ban pedig a 46 százaléka már a távol-keletről érkezett. Ez az arány azóta tovább javult és mint látható, 2022 már az összes új beruházás 48 százaléka a keleti országokból származott.

Utóbbi a hazai beruházások ellenálló képessége, a beruházási szint fenntartása szempontjából igazán fontos. Egyrészt minél több irányból érkeznek a beruházások az országba, annál dinamikusabban nőhet azok értéke, másrészt a beruházások származási országainak a differenciálódása csökkenti annak a kockázatát, hogy egy esetleges európai válság teljesen lenullázza a hazai beruházásokat.

Élen jár a feldolgozóipar

A beruházások teljesítményértékét nemzetgazdasági ágak szerint bontva a feldolgozóipar jelentősége a legnagyobb (ebbe tartozik a közúti járműgyártás), ezt követik az ingatlanügyletek, majd harmadik helyen a szállítmányozás, raktározás áll. Negyedik helyen a kereskedelem és gépjármű javítás szerepel. 2021-ben ötödik helyen a közigazgatással, védelemmel és kötelező társadalombiztosítással kapcsolatos beruházások végeztek. Utóbbi kategória nyilvánvalóan nem a reálgazdaság része, de rendkívül fontos. Hatodik helyre, épphogy lemaradva a top 5-ből a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat nemzetgazdasági ágazat beruházásai fértek fel.

Mindez azt mutatja, hogy legjelentősebb részben az ipar területén zajlanak beruházások Magyarországon. Ezt alátámasztja, hogy az elmúlt években hazánkba érkező top beruházások szinte kivétel nélkül az ipar területén történtek.

Aránytalan a beruházások területi megoszlása

A nemzetgazdasági ágak szerinti tagolás mellett érdemes vizsgálni a beruházások területi eloszlását is. Sajnos hasonló kép rajzolódik ki, mint szinte minden gazdasági mutató esetében. Budapest túlsúlya rendkívüli az egy lakosra jutó beruházások terén. Utóbbi mutatóról már rendelkezésünkre állnak 2022 első három negyedévének az adatai. A vizsgált időszakban az egy lakosra jutó beruházások értékének országos átlaga 806 ezer forint volt. Budapesten ezzel szemben több mint 1 millió 134 ezer forinton, tehát messze átlag felett alakult ez az érték. A fejlesztési források 47%-át a budapesti székhelyű gazdasági szervezetek kötötték le. Az egy főre eső beruházások értéke az országos átlagot vidéken egyedül Komárom-Esztergom vármegyében érte el, illetve Pest vármegyében alulról megközelítette azt. Minden más vármegyében jóval az országos átlag alatt alakult ez az érték. Utolsó helyen Nógrád vármegye áll, ahol a beruházások egy főre eső értéke mindössze 261 ezer forint volt.

Adatok forrása: KSH

Az érintett időszakban egyébként a fővárosban és 12 vármegyében nőtt a beruházások volumene. A legnagyobb mértékű, 29 százalékos bővülés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében történt a feldolgozóipari fejlesztések hatására. A legnagyobb visszaesés Zala (15 százalékos) és Bács-Kiskun (14 százalékos) vármegyékben következett be, mindkettőben szerepet játszott a magas bázishatás.

Sikeres volt a beruházások ösztönzése

Összességében a magyarországi beruházásokról elmondható, hogy rendkívüli módon nőtt azok értéke az elmúlt 10 évben, folyamatosan nőtt az új beruházások értéke és emelkedett a beruházások aránya a GDP-hez viszonyítva. Pozitív tendencia, hogy egyre több országból érkeznek a beruházások hazánkba és nagyrészt a vállalati szféra beruházásai mozgatják a bővülést. Mindez azt mutatja a 2013 utáni időszak beruházásösztönző politikája egyértelműen sikeresnek mondható. Problémaként egyedül a beruházások területi megoszlását lehet azonosítani. Hosszútávon az ország vidéki területeinek felzárkózása szempontjából fontos volna, ha az egy főre eső beruházások értéke a fővároson kívül is közelítené az országos átlagot.