Szennyvíziszapból gyártana műtrágyát Szerbiában egy magyar cég 

Elemzések2021. nov. 8.Kovács Dániel

A szennyvíztisztító telepeken felhalmozódó szennyvíziszapot készül újrahasznosítani a miskolci székhelyű Openware-SBS Kutatás-fejlesztési Beruházó és Üzemeltető Kft. A hulladékanyagból speciális eljárással bioműtrágyát állítanának elő, a cég első üzeme a tervek szerint jövőre kezd működni, Szerbiában.

Több szempontból is rendhagyó cég következik a HEPA tavaly elindított külpiaci növekedési támogatási program győzteseit bemutató sorozatunkban. Rendhagyó, hiszen ezek a történetek többnyire ott kezdődnek, amikor a vállalatok már meghódították a magyar piacot, és akkorára nőttek, hogy temérdek tapasztalattal a hátuk mögött elérkezettnek látták az időt a külföldi terjeszkedésre.

Ezzel szemben a miskolci székhelyű Openware-SBS Kutatás-fejlesztési Beruházó és Üzemeltető Kft. konzorciumi partnerével Szerbiában felépülő üzeme, amely szennyvíziszap feldolgozásával állít elő bio-szenet (bioműtrágyát), a cég első nagy dobása, amellyel teljes egészében kihagyja a hazai fejlődési szakaszt, és egyből külföldön indít.

De rendhagyó maga a profil is, szennyvíziszap-feldolgozás ma még gyerekcipőkben jár Magyarországon, az a technológia pedig, amit a kutató-fejlesztő cég összeállított, régiós viszonylatban is egyedi.

Pedig ebben a területben hatalmas potenciál van. Szennyvíz ugyanis egyre nagyobb mennyiségben keletkezik világszerte, és szerencsére egyre nagyobb az a mennyiség is, amelyet ebből összegyűjtenek és megtisztítanak. Csakhogy ennek keletkezik egy mellékterméke, a szennyvíziszap.

Ez a hulladékanyag akár hasznos is lehet, de csak abban az esetben, ha szakszerű eljárással mezőgazdasági felhasználásra alkalmas végtermékké alakítják, amely segíti a talaj szervesanyag, és tápanyag-utánpótlását.

A stabilizált szennyvíziszappal a szennyvíztisztító telepeken nem tudnak mit kezdeni, itt jövünk mi a képbe - mondja a Növekedés.hu-nak Szalay Zoltán, az Openware-SBS kft. ügyvezetője. 

Fejlesztésük lényege, hogy a szennyvíziszap előkészítését végző présrendszert zárt rendszerben, csigás konvejorral kötik össze a reaktorral, amely a karbonizálást, azaz a hőbontást végzi.

Ami a folyamat végén keletkezik, az annyira új, hogy még a nevéről is folynak a viták. Nevezik bio-szénnek, bio műtrágyának, vagy agroszénnek, mivel alakja és színe a faszénre hasonlít. Ezt pellet formájában, vagy granulátumként tudják a mezőgazdászok felhasználni, így akár a hagyományos műtrágyához használt szórógépeken is ki tudják juttatni a földekre - mutatja be az eljárást Szalay Zoltán. 

Az ügyvezető úgy látja, hogy most minden együtt áll ahhoz, hogy ez a technológia az előtérbe kerüljön, mivel környezetbarát, amely manapság jó hívószó, emellett a gázhiány miatt akadozik a műtrágyagyártás, az árak is emelkedtek, ami kihat az élelmiszerárakra is.

Ezzel szemben a bio-szén előállításának alapanyaga az a szennyvíziszap, amelyet ingyen is odaadnak a tisztítótelepek, mivel örülnek, hogy megszabadulnak tőle, ráadásul egyhamar hiány sem lesz belőle. 

Miért pont Szerbia?

Arra a kérdésünkre, hogy miért éppen Szerbiában építik fel az első feldolgozót, az ügyvezető számos okot felsorol. Egyrészt úgy látják, hogy Magyarországon a hulladékgazdálkodás már kialakult érdekkörök kezében van, itt nehéz lett volna új szereplőként megjelenni.

Szerbia, ezen belül is a Vajdaság mellett az is szólt, hogy ott kiemelkedően jó mezőgazdasági területek vannak, azaz bőven van igény az agroszénre. Ráadásul Szerbiában az Európai Uniós felzárkóztatási támogatások felhasználásával éppen most zajlik a települések csatornázása és a szennyvíztisztító üzemek kiépítése, ami jó lehetőség arra, hogy a jövőben a közelükbe telepítsék a szennyvíziszap feldolgozóit.

- A mostani egy pilot program lesz, bemutatjuk, mire vagyunk képesek, és ha a tervezett üzem beindítása a tervek szerint megvalósul, szeretnénk a technológiát továbbértékesíteni - avat be Szalay Zoltán.

Az első üzem Szabadka és Magyarkanizsa között, Orom és Völgyes települések határában épül fel, alig negyven kilométerre a határtól. A teljes beruházás nagyjából kétmilliárd forintot emészt fel, a sikeresen megpályázott külpiaci növekedési támogatásnak köszönhetően ennek a hatvan százalékát a HEPA állja. 

- A pályázati feltételek között szerepelt, hogy a nyertes pályázóknak három év áll a rendelkezésükre a megvalósításhoz, de mi szeretnénk, ha már jövőre munkába tudna állni az üzem.

A földterület már rendelkezésre áll, most zajlik a tervezés és az engedélyeztetés, közben pedig a környék szennyvíztisztítóival elkezdtük a megállapodások kidolgozását- mondja az ügyvezető, aki szerint már tíz-tizenöt év alatt megtérülhet a befektetett pénz, sőt, ha ilyen ütemben drágul a műtrágya, akkor akár előbb is. Műtrágyázni ugyanis kell, főleg a nagy, monokultúrás területeken megkerülhetetlen a nitrogén, kálium és foszfor mesterséges visszapótlása, márpedig az Openware SBS agroszene ezt biztosítani tudja.

Nincs konkurencia

Szalay Zoltán úgy látja, szennyvíziszap feldolgozás szempontjából Szerbia egy abszolút szűz terület, itt egyenlőre biztosan nem lesz konkurenciaharc. Az ammónium-nitrát alapú hagyományos műtrágya értékesítése az más tészta, a nagy műtrágyagyártók a Vajdaságban is jelen vannak, akárcsak Magyarországon vagy az egész Balkánon. Attól Szalay mégsem tart, hogy az eladásokkal falakba ütköznének.

Még folynak az előzetes piackutatások, de máris találtunk olyan helyi értékesítő partnert, aki ebben segíteni tud, ha beindul a gyártás. A szennyvíziszapból gyártott  agroműtrágya mellett szól az is, hogy klasszisokkal olcsóbb, hiszen az alapanyag beszerzés lényegesen olcsóbb mint az hagyományos műtrágya esetében. A bioműtrágyát olcsóbban tudjuk adni, mint a hagyományos gyártók - foglalja össze az ügyvezető.

Csak az első kapavágásokat lesz nehéz megtenni, azaz megmutatni a gazdáknak, hogy ezzel a termékkel is eredményesen tudnak dolgozni. Első körben ezért azokat a gazdákat célozzák majd meg, akiktől nem áll messze a környezettudatos hozzáállás, és szívesen kipróbálnak egy újrahasznosított anyagot, akár úgy is, hogy először a parcelláik egy kis részén kísérletezzenek vele, vagy éppen vegyesen keverik be a granulátumot a korábban használt műtrágyával. 

Óriási piaca van

Mivel a szennyvíz szervesanyag tartalma részben olyan szintetikus anyagokból származik, mint a mosó- és tisztítószerek, gyógyszerek, antibiotikumok és hormontartalmú vegyszerek, illatosítók és egyéb adalékanyagok,

ezért a szennyvíziszap hasznosítás során folyamatosan ellenőrizni kell az alapanyag és a végtermék összetételét is, mivel a mezőgazdasági felhasználásra használt szerek összetételét szigorú feltételek határozzák meg.

Az Openware ezért az üzem mellett egy laboratóriumot is létesít, ahol mind a beérkező anyagokat, mind az értékesítésre szánt agroszenet folyamatosan tudja ellenőrizni. Ám ezzel együtt is megéri belevágni, Szalay Zoltán rámutat, hogy úgy a hagyományos műtrágya és a bio-szén gyártásban-forgalmazásában is óriási lehetőségek vannak, ez Euróban számolva is egy több százmilliárdos piac.