Szépen hízik a hadiipar az orosz-ukrán háborún

Megváltozott a nemzetközi környezet

Európában a Szovjetunió szétesése után folyamatosan csökkenni kezdtek a katonai kiadások. A legtöbb nyugati ország úgy vélte elegendő a NATO tagság az önvédelem biztosításához és nem gondolkoztak komoly fejlesztésekben. A nehézfegyverzetet, a harckocsikat, a tüzérséget rendszerint háttérbe szorították. A katonai beszerzések gyakran csak a meglévő képességek fenntartására szolgáltak, vagy még arra sem. Ha valamilyen fejlesztés történt az leginkább a különböző missziókban való hatékony részvételt segítette, így például az MRAP-k piaca pörgött, de sok más képességre kevesebbet fordítottak. Nem gondolkoztak az államok abban, hogy hagyományos, konvencionális háborúban is meg kell tudniuk védeni magukat. Az elmúlt években azonban nagyot változott a világ, a február 24-e óta eltelt utóbbi pár hónap eseményei pedig gyökeresen megváltoztatták az országok hozzáállását a saját haderejükhöz. 

Rengeteg fegyvert szállítanak Ukrajnának

Nemrég az EU bejelentette, hogy 450 millió euró értékben vásárol és szállít fegyvereket Ukrajnának, míg az USA csak az idén 350 millió dolláros katonai segélyt ígért a több mint 90 tonna katonai szállítmányon és 650 millió dolláron felül. Az USA és a NATO például 17 000 páncéltörő fegyvert és 2000 Stinger légvédelmi rakétát küldött Ukrajnába - írja a brit The Conversation. 

Az utóbbi időben már nehézfegyverek szállítása is az asztalra került. Az Egyesült Államokból eddig modern M777-es vontatott tarackokat kapott Ukrajna, de szó van rakétatüzérségi eszközök szállításáról is. Franciaország is küldött Caesar önjáró lövegeket az ukránok számára, Németország pedig Pzh 2000-eseket ígért nekik.

Emellett a nemzetközi koalíció, köztük az Egyesült Királyság, Ausztrália, Törökország és Kanada is készségesen segíti az ukrán ellenállást fegyverekkel.

Emelkednek a fegyvergyártók részvényei

Ha csak ezeket az Ukrajnának szánt szállítmányokat nézzük, már akkor is nagy bevételt jelent a világ nagy fegyvergyártóinak ez a háború. A Stinger rakétákat gyártó Raytheon részvényei az invázió óta 16, a Lockheed Martiné pedig 3 százalékkal erősödtek, miközben az S&P alig egy százalékot gyarapodott. A két cég közösen állítja elő a Javelin páncéltörő rakétákat. (Mivel a háborúban jól szerepelt a Javelin és a Stinger így várhatóan sok ország rendel majd ilyen fegyvereket, így a jövőben is lehet számítani a megrendelések számának az emelkedésére, ez a várakozás is felfelé hajthatja a gyártók részvényeit.)

A vezető nyugati fegyvergyártó vállalatok már a konfliktus kitörése előtt a  arról tájékoztatták a befektetőket, hogy várhatóan növelni fogják profitjukat. Gregory J. Hayes, az amerikai Raytheon védelmi óriásvállalat vezérigazgatója egy január 25-i beszélgetésen kijelentette:

A kelet-európai és a dél-kínai-tengeri feszültségek pozitívan hatnak a védelmi kiadásokra. Szóval teljes mértékben arra számítok, hogy ebből némi hasznot fogunk látni.

A várakozások szerint már akkor is a globális védelmi ipar hát százalékos növekedésével számoltak. 

Fegyverkezik Európa

Nem csupán a háborúba szánt fegyverek beszerzése jelent azonban plusz bevételt a hadiipari cégek számára. Az is a fegyvergyártók malmára hajtja a vizet, hogy egyrészt közvetlenül szállítanak fegyvereket a harcoló feleknek és az őket fegyverekkel támogató országoknak, ugyanakkor extra kereslet mutatkozik termékeik iránt az olyan országok részéről, mint Németország és Dánia, ahol a védelmi kiadásaik növeléséről döntöttek. A háború ugyanis megváltoztatta sok ország hozzáállását a haderőfejlesztés fontosságával kapcsolatban. Európában már 2014-'15 óta érzékelhető egyfajta fegyverkezési hullám, a V4 tagállamai, köztük hazánk például egyaránt masszív haderőfejlesztésbe kezdtek, de Románia, vagy éppen Horvátország is komoly fejlesztésekben gondolkozik, sőt a NATO-n kívüli Szerbia is jelentős pénzeket fordít a hadserege megerősítésére. Most azonban ez a folyamat felgyorsult és olyan országok is a fejlesztések mellett döntöttek, akiknél eddig rendszerint háttérbe szorult még a védelmi képességek fenntartása is. Tipikusan ilyen Németország, ahol a gazdasági nagyhatalomhoz méltatlan, kissé legatyásodott német hadsereget, a Bundeswehr-t az EU legnagyobb konvencionális hadseregévé szeretnék tenni.

A nagyhatalmak keresnek rajta

• És hogy végül ezen a helyzeten mely országok keresnek a legtöbbet?! A nemzetközi fegyverüzlet éllovasai a nagyhatalmak, így a most keletkező extra bevételek jelentős része is náluk fog lecsapodni.
• 2016-20 között az Egyesült Államok a összes fegyvereladás 37 százalékával világelső
• Oroszország 20 százalékkal második
• Franciaország (8 százalék) a harmadik,
• Németország (6 százalék) a negyedik
• és végül ötödikként Kína (5 százalék) következik.

Persze rajtuk kívül sok országban van még komoly hadiipar, most ezek az országok is új lehetőségekhez juthatnak. Feltörekvőként ki kell emelni Törökországot. A drónjaikra például már most óriási a kereslet, de nem kizárt hogy más török fegyverrendszerek is népszerűek lehetnek a nemzetközi piacon.

Magyarország is jól járhat

A fegyveripar fellendülésével egyébként hazánk is jól járhat. Az elmúlt években a nulláról rendkívül gyors ütemben egész komoly hadiipart építettek ki itthon a haderőfejlesztéssel párhuzamosan. Mivel a magyar fegyveripart komoly nemzetközi partnerekkel (Rheinmetall, Airbus, Nurol Makina, Unique Alpine AG, stb.) karöltve hozta létre a magyar állam, így versenyképes, a piacon ismert - keresett termékeket fognak gyártani és fejleszteni itthon. Emellett a Hirtenberger megvásárlása és az Aero Vodochody magyar kézbe kerülése is jó befektetésnek bizonyulhat a jelenlegi helyzetben. Mindez komoly bevételeket generálhat Magyarország számára.

Csökkentek az orosz fegyvereladások

Ami Oroszországot illeti, a 2014 óta tartó nyugati szankciókra adott válaszként saját hadiiparát fejlesztette. A kormány masszív importhelyettesítő programot indított, hogy csökkentse a külföldi fegyverektől és szakértelemtől való függőségét, valamint hogy növelje a külföldi eladásokat.

A második legnagyobb fegyverexportőrként Oroszország számos nemzetközi ügyfelet bonyolított. Fegyverexportja ugyanakkor 2016-2020 között 22 százalékkal csökkent, ami leginkább az Indiába irányuló eladások 53 százalékos csökkenésének tudható be. Ugyanakkor drasztikusan növelte az olyan országokba irányuló eladásait, mint Kína, Algéria és Egyiptom.

Meg akarják roppantani az orosz gazdaságot

Ahhoz ugyanakkor, hogy véget vessenek a háborúnak, a katonai agressziót finanszírozó orosz gazdaság meggyengítésére van szükség. Joe Biden amerikai elnök nemrégiben bejelentette, az USA közvetlenül fogja szankcionálni az orosz védelmi ipart, megnehezítve számukra a nyersanyagok beszerzését és a termékeik nemzetközi értékesítését, hogy ne tudjanak újabb katonai felszerelésekbe fektetni.

Lehetőség a nyugati cégeknek

Ez a lépés egyben kereskedelmi lehetőséget teremthet a nyugati vállalkozók számára, és egyúttal arra is, hogy az amerikai és európai vállalatok további versenyelőnyre tegyenek szert. Mindez együttesen a globális fegyverkezési verseny erősödését eredményezheti, ami pedig még nagyobb üzleti ösztönzést teremthet az új konfliktusok kirobbanásához.

Meg kell regulázni a fegyvergyártókat

Fontos feladat ezért a háború befejeződését követően megvizsgálni, hogy miként lehetne korlátozni a hadiipar hatalmát és befolyását. Ez magában foglalhatna olyan nemzetközi megállapodásokat, amelyek korlátozzák bizonyos fegyverek értékesítését, többoldalú támogatást azoknak az országoknak, amelyek elkötelezik magukat védelmi iparuk csökkentése mellett, valamint szankciókat az olyan fegyvergyártó cégek ellen, amelyek a jelek szerint a katonai kiadások növeléséért lobbiznak. Mindez végeredményben a katonai képességek további fejlesztését megkérdőjelező mozgalmak támogatását jelentené.