Drágulás jön a fegyverpiacon, elviheti a haderőfejlesztésre szánt pénzeket

Erős gazdaság – gyenge hadsereg

Németország az Európai Unió legnépesebb tagállama, valamint a területe alapján is a negyedik legnagyobb ország az EU-ban. Gazdasági erejét tekintve a Német Szövetségi Köztársaság az egész kontinens éllovasa. Habár feltételezni lehetne, hogy egy ilyen nagy és gazdaságilag erős ország komoly katonai potenciállal bír, Németország esetében ez egyáltalán nem állja meg a helyét. Szokás mondani, hogy egyszerre gazdasági óriás és katonai törpe. Ez pedig kis túlzással igaz is.

Egy-egy haderő pontos eszközállományát és méretét civilként szinte lehetetlen teljesen pontosan felmérni, mert ezek nem azok az adatok, amelyeket havonta közöl az adott ország statisztikai hivatala, de a valósághoz vélhetően közelítő adatok rendszerint fellelhetők az interneten. Németország hadseregének mérete és felszereltsége már az így megtalálható adatok alapján is csekélynek tűnik ahhoz képest, amit egy ilyen gazdasági potenciállal bíró országtól elvárhatnánk, azonban a német hadseregben rosszabb a helyzet, mint amit a nyers számok mutatnak. Számos olyan fegyverrendszerük van ugyanis, ami papíron bár létezik, de nincs bevethető állapotban, vagy legalábbis közel sem felel meg a kor színvonalának és a német hadsereg elvárásainak.

Hadrafoghatatlan eszközpark

A fenti táblázatban látható számok alapján annyira nem is tűnhet rossznak a helyzet, habár már ez alapján sem mérhető mondjuk a francia haderőhöz a német Bundeswehr, sőt a jóval kisebb Lengyelország katonai ereje is legalább ekkora, és ha beérkeznek a lengyel haderőfejlesztés során rendelt eszközök akkor nagyobb is. A valódi probléma viszont az, hogy ezek az eszközök csak papíron erősítik Németország haderejét és a valóságban jelentős részük hadrafoghatatlan.

A Eurofighter vadászgépek közül például jó ha 40-50 darab repülőképes, a Tiger helikopterek közül pedig csupán 10-15 darab hadrafogható.

Gond van az új beszerzésekkel is. Működésképtelen gyári hibás fregattok és selejtes Puma harcjárművek rombolják a Bundeswehr renoméját. A Pumák nagyrésze még NATO engedéllyel sem rendelkezik. Arról, hogyan került ilyen helyzetbe a német véderő, a növekedés.hu itt írt bővebben.

Évtizedek óta nem látott fejlesztési tervek

Ehhez a helyzethez képest történelmi léptékű fordulatot jelentett, amikor az Ukrajnában kitört háború hatására bejelentett egy 100 milliárd eurós haderőfejlesztési programot a német szövetségi kormány.

Úgy tűnt a hidegháború óta nem látott változás jöhet a német politikában és Németország újra elindulhat egy olyan úton, amelynek a végén potens katonai hatalommá vállhat. (Nem mindenki támogatja egyébként a német belpolitikában a haderőreformot.)

Gyorsan emelkedik a fegyverrendszerek ára

A nagyívű haderőfejlesztési elképzelések azonban könnyen kútba eshetnek. A jelenlegi helyzetben ugyanis könnyen lehet, hogy a hatalmas összegnek tűnő rendkívüli 100 milliárd euró nem sokra lesz elég.

A Soldat und Technik, német haditechnikai portál nemrég épp arról közölt elemzést, hogy ennek az összegnek a vásárlóereje jelentősen lecsökkenhet a mostani helyzetben, ráadásul Németország Ukrajna felfegyverzésében való szerepvállalása is tovább rontja a német haderő amúgy sem túl rózsás helyzetét.

Mint írják, a probléma elsősorban abból fakad, hogy a fenti 100 milliárd eurós összeget valójában még a háború kitörése előtt hónapokkal határozták meg, így nem tudtak kalkulálni azzal, hogy a nemzetközi fegyverpiacon jelentősen megváltozik a helyzet.

A védelmi felszerelések, fegyverrendszerek inflációs rátája ugyanis jelentősen magasabb a fogyasztási cikkek Németországban mért inflációjánál (2022. márciusában a német inflációs ráta 7,3 százalék volt; forrás: Destatis).  Ennek több oka is van. Az egyik, hogy a fegyvergyártás rendkívül energiaigényes iparág, és különlegesen magas nyersanyag igénye van. Az energiaárak és a nyersanyag árak pedig már a háború előtt is emelkedő pályán álltak, de a háború és az Oroszország ellen kivetett szankciók hatására ezeknek a költségei mostanra teljesen elszálltak. Tovább rontja a helyzetet, hogy gyakorlatilag nincs olyan nyugati ország, amelyik nem kezdett masszív fegyvervásárlásba. Az európai kontinensen évtizedek óta nem látott fegyverkezési hullám söpört most végig. Ez felhajtotta az árakat és jelentősen megnövelte a várakozási időt egy-egy fegyverbeszerzés esetében. A hadiipari kapacitások ugyanis végesek és azok bővítése nem megy egyik pillanatról a másikra. Ráadásul a hadiipari vállalatok nem bővítik üres ígéretekre alapozva a gyártási kapacitásaikat. Németországgal, mint vásárlóval az elmúlt években sok problémája volt a hadiipari beszállítóknak, így azok bizalmatlanok és komoly biztosítékokat várnak el a bővítésekért cserébe – írja a német portál.

Nincs miből segítséget küldeni

Egy másik tényezővel sem számoltak emellett a 100 milliárdos keret meghatározásakor. Ez a tényező pedig az, hogy Németország jelenleg fegyvereket szállít az ukrán hadseregnek. Az eleve leharcolt Bundeswehr-nek ugyanis nem nagyon volt olyan felesleg felszerelése, amit gond nélkül odaadhatott volna az ukránoknak. Ennek ellenére Németország eddig nagy számban küldött vállról indítható páncéltörő és légvédelmi rakétákat (FIM-92 Stinger és 9K32 Strela-2) Ukrajnának, most pedig modern Panzerhaubitze 2000-es önjáró lövegek küldéséről is döntöttek. A 100 milliárdos keretből így most ezeket az eszközöket is pótolni kell és nem lehet tudni, hogy milyen fegyverszállítmányokat küld még a továbbiakban Németország a háború sújtotta országnak. Ukrajna például már gyalogsági harcjárműveket is kért a németektől.

Sokat mondó a Bundeswehr helyzetéről, hogy Németország már úgy tervez segíteni Ukrajnának, hogy a német hadiipari cégektől vásárol fegyvereket, amiket tovább küld az oroszok ellen küzdő ukránoknak, mert nincs olyan saját eszköze amit oda tudna adni.

Bővíteni kellene a keretet

Ha mindezt összevetjük azzal, hogy a német haderőnek milyen hiányosságai vannak, például kis túlzással a teljes légierőt újra kéne építeni, akkor könnyen lehet, hogy a 100 milliárd euró nem lesz elég a Bundeswehr talpra állítására. A Soldat und Technik elemzője egyenesen úgy véli, ha a német szövetségi kormány nem emeli meg a keretet, akkor azt nagyrészt elviszi az infláció és nem történik meg a várva várt fordulat, Németország pedig továbbra sem lesz képes betölteni azt a szerepet a NATO-ban, amit elvárnak tőle.

A keret bővítéséről való döntéssel és a beszerzések elindításával pedig sietni kell, mert a helyzet jelenleg csak egyre romlik. A fegyvergyártók kapacitásait ugyanis folyamatosan újabb és újabb megrendelések kötik le.