Tartja a szavát Giorgia Meloni - Gazdasági intézkedések jönnek
ElemzésekEgyes élelmiszerek áfacsökkentéssel és az alapjövedelem szigorításával készíti el a jövő évi költségvetést a Giorgia Meloni vezette jobbközép kabinet. A tervben szerepel a magas rezsikiadások támogatása, adócsökkentés, a vállalkozások számára az egykulcsos adó bevezetése bizonyos összeghatárig, valamint a nagy vitákat kiváltó alapjövedelem feltételeinek szigorítása.
Közzétette a 2023-as költségvetési törvényjavaslatot a Giorgia Meloni vezette olasz kormány. A költségvetés a kampányban elhangzott ígéretek közül többet is teljesít, kérdés, az Európai Bizottságban mit szólnak a gazdasági növekedés fenntartását célzó kiadási tételekhez és adókönnyítési tervekhez.
A rezsikiadások támogatása a javaslat egyik legfontosabb része. Egy 21 milliárd eurós intézkedéscsomag a családoknak és a vállalkozásoknak nyújtana segítséget a drasztikusan megemelkedett rezsiköltségek jelentette terhek mérséklése érdekében.
Emellett eltörölnék több alapvető élelmiszer, azaz a kenyér, a tésztafélék illetve a tej áfakulcsát. A törvényjavaslat tartalmazza Giorgia Meloni másik fontos kampányígéretét:a személyjövedelemadó 3 százalékponttal csökkentését az alacsony jövedelemmel rendelkezők körében. A büdzsé két fő célja a növekedés megőrzése és a társadalmi igazságosság, a családok segítése Giorgia Meloni szerint - számol be az Ansa hírügynökség.
Az olasz GDP növekedése (év/év) 2012-2022
Komoly változást jelenthet, hogy amennyiben ebben a formájában elfogadják a jövő évi költségvetési törvényt, akkor az egyéni vállalkozások esetében egykulcsos adó kerül bevezetésre, ennek küszöbét pedig évi 85 ezer eurós bevételig emelnék.A javaslat alapján csökkentenék a sok vitát kiváltó alapjövedelem összegét, és szigorúbb feltételekhez kötnék annak igénybevételét, annak érdekében, hogy azok a munkakeresők, akik elutasítják a nekik felkínált állásajánlatokat, ne részesülhessenek ebben a támogatásban.
Olaszországban korábban az elitellenes, populista Öt Csillag Mozgalom volt az egyik támogatója az alapjövedelem bevezetésének, ami tulajdonképpen az álláskeresők és az alacsony jövedelműek számára járó juttatás, és egyik célja a munkaadók és a munkavállalók összekötése lett volna.
A másik kardinális kérdés a nyugdíjreform. Olaszországban van az egyik legalacsonyabb termékenységi ráta Európában, és itt a legmagasabb a medián életkor is, éppen ezért a nyugdíjazás kérdése hosszú ideje a politikai viták fókuszában áll.A tervek szerint lehetővé tennék a korkedvezményes nyugdíjt. Az új szabályozásra az úgynevezett ’’103-as kvóta’’ néven hivatkoznak. A 103-as szám a 62 év és a 41 év összegeként értelmezhető. Ez azt jelenti, hogy amennyiben véghez viszik a nyugdíjreformot, akkor a 62 életévüket betöltöttek nyugdíjba vonulhatnak, amennyiben legalább 41 éve fizetnek nyugdíj járulékot.
A felsorolt könnyítések és juttatások mellett a hárompárti kormányzat cáfolta a nemrég az egész európai sajtót bejáró hírt, miszerint 200 eurós támogatást kapnának azok a párok, akik templomban házasodnak össze. Eredetileg az egyik kormánypárt, a Liga tett javaslatot az említett 200 eurós támogatás bevezetésére. Később, vélhetően a felvetést ért támadások következtében már úgy nyilatkoztak, hogy a plusz juttatást minden házasságra kiterjesztenék.
Végül úgy tűnik, hogy az ötlet semmilyen formában nem valósul meg. Az új költségvetési törvényjavaslat közzétételekor ugyanis Giorgia Meloni úgy nyilatkozott, hogy az úgynevezett házassági bónusz nem képezi majd a csomag részét.
A törvényjavaslatot év végéig tervezik elfogadni, ám még azelőtt továbbítják Brüsszelbe jóváhagyásra.
Olaszországban az államadósság GDP-hez viszonyított aránya meghaladta a 150 százalékot az első félévben, így Brüsszelben nagyítóval nézik majd a törvényjavaslatot. Emellett a Helyreállítási Alapból arányaiban a legtöbb pénzt eddig Olaszország hívhatta le.
A Fitch Ratings októberi előrejelzése szerint alapesetbenaz olasz hiány jövőre 3,4 százalék körül alakulhat, az államadósság-ráta pedig 143,2 százalékra süllyedhet a gyors tavalyi és idei növekedés miatt.
