Teljes a káosz Macron miatt, egész Európa hevesen reagál a bizonytalanságra
ElemzésekA francia és az európai piacok hétfőn bezuhantak, miután Emmanuel Macron elnök sokkolóan döntött az előrehozott parlamenti választások kiírásáról, mert a centrista szövetségét legyőzte Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma az európai parlamenti választásokon.
A francia részvények és kötvények eladása az egész Európára kiterjedő indexek csökkenését vonta maga után, mivel a befektetők a politikai instabilitásra és a szélsőjobboldali kormány megalakulásának lehetőségére reagáltak.
A Cac 40 részvényindexe 2 százalékkal esett, és február óta a legalacsonyabb szintre esett, különösen a bankok és a közműszolgáltatók szenvedték el a veszteséget - írja a Financial Times.
Ezzel az eredménnyel csak hajszál híján kerülte el a megalázó harmadik helyet a balközép mögött, amely a szavazatok 13,9 százalékát szerezte meg.
A befektetők francia államkötvényt adtak el, az irányadó 10 éves kötvény hozama, amely az árfolyammal ellentétesen mozog, 0,09 százalékponttal 3,20 százalékra emelkedett.
A franciaországi parlamenti választások első fordulóját alig három hét múlva, június 30-án tartják, a második fordulóra július 7-én kerül sor.A feloszlatás rendkívüli kockázatot jelent Macron számára, aki már elvesztette parlamenti többségét, miután két évvel ezelőtt megnyerte második elnöki ciklusát.Szövetségét szétzúzhatják, ami arra kényszerítené, hogy egy másik pártból, például a jobbközép Les Republicains vagy akár a szélsőjobboldali RN pártból nevezzen ki miniszterelnököt, egy úgynevezett „kohabitáció” keretében.
Egy ilyen forgatókönyv esetén Macron a hátralévő három évben kevés hatalommal rendelkezne a belügyek felett. Macron azt mondta, hogy szerinte a szavazásra azért van szükség, hogy lecsillapodjanak a francia parlamentben zajló heves viták, és tisztázódjon az ország iránya.
Az Élysée tisztségviselői szerint már egy ideje fontolgatta, hogy a parlamentben kialakult patthelyzetet orvosolja. François Bayrou centrista politikus, akinek pártja szövetségben áll Macronnal, azt mondta, hogy az elnök célja, hogy „véget vessen a politikai patthelyzetnek” - írja a lap.
A Le Pen vezette RN az 577 képviselői helyből 88-at szerzett a nemzetgyűlésben, ezzel a legnagyobb ellenzéki párt. Macron centrista szövetségének 249 képviselője van, így kénytelen volt más pártokkal alkut kötni, hogy előmozdítsa programját.
Franciaországban az V. Köztársaság 1958-as megalakulása óta korábban háromszor volt politikai együttélés - amikor az elnöknek egy ellenzéki párt miniszterelnökével és kormányával kell megosztania a hatalmat.
Az RN nagyarányú győzelme mellett a vasárnapi európai parlamenti választásokon egy másik szélsőjobboldali párt, a Reconquête a becslések szerint a szavazatok 5,3 százalékát szerezte meg.
A győzelmi különbözet hatalmas lendületet adhat Le Pen azon törekvésének, hogy 2027-ben Macron utódja legyen az elnöki székben. Az előrehozott választások kiírásáról szóló döntést az elnökhöz közel álló személyek úgy mutatták be, mint egy nagyszabású kísérletet arra, hogy meghiúsítsák Le Pen előretörését.
A vereség azután következett be, hogy Macron azzal érvelt, hogy az EU jövője forog kockán Oroszország Ukrajna elleni agressziója, az USA-val és Kínával folytatott gazdasági verseny, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem szükségessége miatt - mind olyan témák, amelyekről azt mondta, hogy a szélsőjobboldalban nem lehet megbízni.
Az üzenet azonban nem hatotta meg a francia választókat, akik az európai választásokat hagyományosan a hivatalban lévő elnök elleni tiltakozó szavazatként használják.
A szavazási becslések szerint a karizmatikus 28 éves pártelnök, Jordan Bardella által vezetett RN listája majdnem annyi szavazatot szerzett, mint Macron szövetsége, amelyet egy kevéssé ismert képviselő, Valerie Hayer vezet, valamint a hagyományos jobbközép és balközép pártok együttesen. Az eredmények az RN növekvő népszerűségét mutatják 2019 óta, amikor a legutóbbi európai parlamenti választásokon a szavazatok 23,3 százalékát szerezte meg, és csak kevéssel előzte meg Macron listáját, amely 22,4 százalékot szerzett - hangsúlyozza a Financial Times.