Tényleg egy atomháború küszöbén állhatunk?

„Ha kíváncsi vagy rá, hogy mostanság az ukránok miről beszélgetnek a közösségi oldalakon: arról, hogy miként készüljenek fel egy orosz atomtámadásra.” – írta meg egy helyi újságíró Olga Tokariuk.

Eddig csak elrettentésről volt szó

Mióta elkezdődött az ukrán konfliktus a Kreml folyamatosan az atomfegyverek bevetésével fenyegetőzik. Mindez aligha meglepő. Szükségük van a nukleáris háború belengetésére ahhoz, hogy a nyugat visszafogja Ukrajna támogatását. A terv pedig részint működik. Bár alig telik el egy hét úgy, hogy az USA ne jelentene be egy újabb több százmillió dolláros katonai csomagot, amellyel az ukrán erőket kisegítik,

arra azért Amerika és a többi nyugati ország is figyel, hogy a támogatást ne vigyék túlzásba.

Az USA alapesetben nem szívbajos, ha a katonáit idegen földön kell bevetnie. Elég csak ránézni az idei évre. A helyi kormányzat kérésére a haderejük Szomáliában bombázásokat hajtott végre. Az, hogy a légierejük nem teszi be a lábát Ukrajnába, annak az elsődleges oka az, hogy ezúttal az amerikai gépek megjelenése atomháborúhoz is vezethet.

Emiatt van, hogy a fegyverszállítmányoknál külön kikötik az ukránoknak, hogy csak a saját területüket lőhetik. Amerikai rakétákkal Oroszországot nem támadhatják.

Épp így részben a nukleáris háború réme miatt sem adja oda a NATO Kijevnek a legújabb katonai technológiáit.

Kezdenek sarokba szorulni

Az üres fenyegetésektől azonban eljuthatunk oda is, hogy Moszkva elkezdi valóban fontolóra venni az atomfegyverek használatát. 

Mióta a háború kitört szakértők egész hada próbálta felmérni, hogy mekkora az esély a nukleáris háborúra. De mindenki a sötétben tapogatózik.

Hisz azóta, hogy a világon több nagyhatalomnak is van atomfegyvere még senki nem merte harci körülmények között bevetni a nukleáris robbanófejeket.

Ám Keir A. Lieber katonai szakértő megállapításával a többség egyetért: ha Moszkva úgy látja, hogy a háború az orosz rendszer létét fenyegeti, akkor valószínűleg ki fogják lőni az atomot. Ha a súlyos vereség kilátásba kerül, akkor "megnyomhatják a gombot".

Emiatt a nukleáris háborúra egyre nagyobb az esély, mivel az oroszok nem állnak jól a háborúban.

Az, hogy a hadseregük képességeit felülbecsülték már akkor egyértelmű lett, amikor tavasszal ki kellett vonuljanak Kijev környékéről. Mostanra azonban nincs az az orosz propaganda, ami el tudná fedni a kudarcaikat. Hiába tagadták eleinte a szeptemberi ukrán ellentámadás sikereit, azután, hogy elkezdték mozgósítani a lakosságot, feketén-fehéren kiderült, hogy óriási bajban vannak.

A napokban már Putyin is elismerte, hogy a megszállt térségekben nem teljesen urai a helyzetnek. A katonai kudarcokról pedig az állami TV-ben is nyíltan beszélnek.

Kérdés, hogy mi történik akkor, ha a mozgósított orosz haderő felsül Ukrajnában? Putyin inkább bedobja a törülközőt, vagy egy taktikai atomcsapással megpróbálja megfordítani a háború menetét?

Sok más elemzővel együtt Robert Baer, ​​volt CIA ügynök úgy látja, hogy az utóbbi lehetőség minden nappal egyre esélyesebbé válik.

A mostani helyzetben különösen ijesztő, hogy Putyin képletesen szólva elkezdett egy csomó hidat felégetni maga mögött. A mozgósítással és azzal, hogy álnépszavazásokkal elindította négy kelet-ukrán régió becsatolását Oroszországba, olyan pozícióba lavírozta magát, ahonnan nehéz kikeveredni. "Felfedezetlen vizeken járunk" – mondja Dara Massicot az orosz hadsereget jól ismerő elemző.

A nukleáris háborútól Varsó is tart. Lengyelország arra kérte az Egyesült Államokat, hogy hozzanak nukleáris fegyvert a területükre. Ez a kérés minden bizonnyal szimbolikus: ezzel is el akarják rettenteni Putyint az atom használatától.

Félnek az oroszok az atomtól?

A jó hír, hogy úgy tűnik egyelőre nem jutottunk el abba a fázisba, ahol már tényleg bármelyik nap sor kerülhet az atom bevetésére.

A Wall Street Journal-nek amerikai tisztviselők azt mondták, hogy semmi jelét nem látják annak, hogy Oroszország a nukleáris fegyverek használatára készülne. Már pedig ebben a háborúban az amerikaiak roppant jól informáltnak bizonyultak. Washington már tavaly ősszel a készülő ukrán invázióról beszélt, pedig akkor még ez őrültségnek tűnt.

Bár az atomfegyverek bevetésének a stratégiai veszélye fenn áll, jelenleg nem láttunk semmi olyasmit, ami arra utalna, hogy ez a kockázat közeli vagy fokozott

idézi a Wall Street Journal az egyik amerikai illetékest. Putyint elrettentheti az atomháborútól, hogy akár csak a nagyvilág ő se tudja, hogy mi történne egy nukleáris támadás után. Lehetetlen felbecsülni, hogy a nyugat pontosan milyen választ adna.

A lehetőségek száma hosszú és attól is függhet, hogy hol landol az atom.

Nyilván más választ ad a világ, ha Moszkva egy taktikai nukleáris fegyvert dob le egy katonai célpontra és mást akkor, ha leradírozzák Kijevet a térképről.

Putyinnak nem csak a NATO-tól kell tartania. Ha megkockáztat egy atomháborút, akkor Peking támogatását is elvesztheti – mondta a BBC-nek Heather Williams, a King's College London szakértője.

Nem véletlen, hogy Putyin előbb nyúlt a roppant népszerűtlen mozgósítás eszközéhez, mint az atomhoz. Úgy tűnik, hogy nem őrült meg és ő is tudja, hogy a nukleáris fegyverek bevetésének kiszámíthatatlan következményei lehetnek.