Térképen mutatjuk, hogyan juthat azeri földgázhoz Magyarország

Az LNG önmagában nem megoldás

Európában évek óta vissza-vissza térő kérdés, hogy alternatív gázbeszerzési lehetőségeket kellene kialakítani az orosz helyett, hiszen az Oroszországból érkező importnak való túlzott kitettség kiszolgáltatottá tette az Európai Unió országait, különösen a közép-európai tagállamokat. Az LNG technológia megjelenése és az LNG terminálok megépülte némileg enyhített a helyzeten, de teljes megoldást nem jelentett. A cseppfolyós földgáz ugyanis drága, és a rendelkezésre állása sem olyan kiszámítható, mint a vezetéken érkező földgáznak. Alternatívaként természetesen régóta érkezik vezetéken is földgáz a norvég gázmezőkről,  vagy éppen Észak-Afrikából, de ezek önmagukban nem tudták kiváltani az orosz gázt.

Abban már hosszabb ideje konszenzus van, hogy a gázfüggőség csökkentésének az egyik lehetséges módját az azerbajdzsáni gázmezőkhöz való hozzáférés lehetővé tétele jelentené, de idáig az azeri nem váltotta ki az orosz földgázt. Ennek oka, hogy az orosz gáz alacsony ára miatt nem tartották megtérülőnek a szükséges beruházásokat az EU-ban, így esett kútba a NABUCO gázvezeték projektje is.

Fegyverként használták a földgázt

Idén február 24-én azonban minden megváltozott. Oroszország lerohanta Ukrajnát, a földgáz pedig mondhatni fegyverré vált az oroszok kezében Európa ellen. A földgáz ára elszabadult, az uniós szankciókra válaszul pedig Oroszország fokozatosan csökkentette Európa irányába a gázszállításokat. Először a Lengyelországba tartó Jamal vezeték állt le, majd a Németországba irányuló Északi-Áramlat 1 vezetéken szüntették meg a gáztranzitot. Így most már csupán két vezetéken érkezik orosz gáz Európába. A Testvériség vezetéken keresztül Szlovákiába, Csehországba és Ausztriába, míg a Balkáni Áramlaton keresztül Magyarországra. A kettő közül a Testvériség vezeték rendkívül kiszolgáltatott, mivel Ukrajnán keresztül fut be Szlovákiába, így a háború miatt kis túlzással bármikor megsérülhet. A Magyarországot ellátó vezeték ezzel szemben szerencsére biztonságos útvonalon keresztül fut és délen Szerbia felől érkezik hazánkba. Ennek köszönhetően pillanatnyilag teljesen biztosított hazánk gázellátása. Mindemellett hosszútávon Magyarország és a fentebb említett másik három ország számára is fontos lenne, hogy alternatív útvonalakon is földgázhoz juthassunk.

Magyarország esetében nagy segítséget jelent Krk-i LNG terminál, de az önmagában nem képes teljesen kielégíteni hazánk igényeit.

Valós megoldást a régióban az azeri és a román földgáz jelentene.

Román földgáz

A román földgáz esetében óriási előny, hogy közel van. Romániában most is jelentős mennyiségű földgázt termelnek ki, ami a román fogyasztás körülbelül 80 százalékát képes fedezni, a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmezők azonban ennél sokkal nagyobb potenciált hordoznak magunkban (nem azonos a sokkal kisebb, szintén fekete-tengeri Midia földgázmezővel, ahol idén megindult a kitermelés). Nem csupán a román igényeket lenne képes kielégíteni, de a régió földgáz ellátását is megkönnyítené. A Neptun Deep kitermelésének az elindulása azonban évek óta folyamatosan csúszik. A földgázmező kitermelési jogait erdetileg 50 százalékban az osztrák OMV, míg 50 százalékban az amerikai Exxon olajvállalat Bahama-szigeteken bejegyzett cége birtokolta. Az Exxon részesedését egy tavaly évvégi megállapodás alapján azonban kivásárolta a Romgaz román állami cég. Ezzel párhuzamosan a kitermelés jogi akadályai is elhárultak Romániában. Ennek ellenére így is messze van, hogy a Neptun Deep-ből származó földgázzal lehessen fűteni, mivel még számos beruházást kell megvalósítani és legkorábban 2026-ban indulhat meg a kitermelés.

Ezután várhatóan nagyságrendileg évi 10 milliárd köbmétert lehet kitermelni a Neptun Deepből. Románia földgázfogyasztása 12 milliárd köbméter körül van, a szárazföldi földgáz kitermelése pedig 9 milliárd körüli, valamint a Midea földgázmezőből is ki tudnak termelni most már valamivel több mint 1 milliárd köbmétert évente. A szárazföldi kitermelés azonban fokozatosan csökken Romániában, a mezők apadása miatt. Ez azt jelenti, hogy 2028-ban már csak 5,9 milliárd köbméter lesz az éves román szárazföldi földgáz kitermelés. Így ha addig nem nő érdemben a román fogyasztás, akkor évi 4-6 milliárd köbmétert tud majd exportálni Románia ha megkezdi a Neptun Deep kitermelését. Ez a mennyiség már érdemben enyhítené a térség gázkitettségét, ráadásul további fekete-tengeri gázmezők bevonásával tovább növelhető lenne az export mennyisége. A problémát azonban az jelenti, hogy ez a mennyiség leghamarabb 3-4 év múlva jelenhet meg a piacon, ami belátható időtáv, de pillanatnyilag nem enyhíti az akkut problémákat.

A Déli gázfolyosó, a BRUA vezeték, illetve a Neptun Deep és a Shah Deniz 2 földgázmezők

Déli gázfolyosó

A másik alternatívát az azeri gáz jelenti. A kaukázusi ország rendkívül gazdag földgázban. A Kaszpi-tengeren található Shah Deniz 2 földgázmezőből olyan mennyiséget tud Azerbajdzsán kitermelni, ami valóban csökkenthetné Európa gondjait. A problémát a gáz Európába juttatása jelenti, a helyzet azonban nem reménytelen. Bár a NABUCO soha nem készült el, de időközben kiépült egy elég jelentős gázszállító kapacitás, ez pedig a Déli gázfolyosó, ami az Európai Bizottság kezdeményezésére épült ki és három elemből áll. Az első szakasz a Dél-Kaukázusi gázvezeték (SCPX), ez Azerbajdzsánon és Grúzián át vezet Törökországig, elkerülve Örményországot. Törökországon a Transzanatóliai gázvezetéken (TANAP) jut keresztül az értékes energiahordozó. Az óriási kapacitású vezetéken évi 6-8 milliárd köbméter földgázt szállítanak Törökországba és 10 milliárd köbméter Európába. Ennek egy része a Transzadriai vezetéken (TAP) Görögországon és Albánián keresztül Olaszországba jut. A BRUA gázvezetéken át azonban Bulgárián és Románián keresztül Magyarországra, Ausztriába és Szlovákiába is eljuthat az azeri földgáz. A jó hír, hogy az infrastruktúra ehhez többnyire már elkészült. Jelenlegi állás szerint hazánk irányába akár már jövőre elindulhat az azeri földgáz tranzitja. Problémát egyedül az jelenthet, hogy a BRUA kapacitása viszonylag szűk, az orosz gáz teljes kiváltásához pedig az egész Déli gázfolyosó kapacitása kevés lehet. A jövőben épp ezért bővíteni szeretnék a TANAP gázvezeték kapacitását évi 20 milliárd köbméterre.

Összességében azonban az azerbajdzsáni földgázban komoly potenciál rejlik, ha pedig jövőre valóban kaszpi-tengeri gáz érkezhetne Magyarországra az óriási segítséget jelentene már rövid távon. Hosszabb időtávon amennyiben megvalósulnának a román tervek és a Déli gázfolyosó kapacitásbővítése, akkor minimalizálódna, vagy teljesen megszűnne a régiónk orosz gázfüggése.