Térképen mutatjuk, hol fogy a legkevésbé a magyar – Van olyan régió, ahol nő a lakosságszám

Budapest határában vannak falvak, amelyekben az új házak úgy nőnek ki a földből, mint gombák az eső után. Jó példa erre Budajenő: az 1990-es évek elején kevesebb mint 800 ember lakott a községben, ma már viszont 2500-nál is nagyobb a lakosok száma.

Hasonló statisztikákból Pest vármegyében tele a padlás: az utóbbi 24 évben ugyanis a lakónépesség nagysága 1,07 millióról 1,33 millióra nőtt, ami főleg annak köszönhető, hogy rengetegen költöztek más vidéki régiókból és Budapestről a főváros közeli településekbe. A víz- és úthálózat vagy a szennyvízkapacitás nincs is felkészülve a folyamatos ember-rohamra. Ezért is fordulhat elő, hogy nyaranta, amikor beüt a nagy meleg a vízhiány az elsők között az agglomerációs településekre csap le.

Pest vármegye helyzete azonban egészen sajátos: itthon ugyanis minden más régióban fogy a lakosság.

A születésszámok esése egész Európában problémát jelent. Az Eurostat számításai szerint Nyugat-Európában hiába javítja a számokat a bevándorlás, 2026-tól fogva már az egész EU lakossága zsugorodni fog. A becslésük alapján 453 millióról az évszázad végére 419 millióra esik a populáció nagysága a kontinensen.

Hajdú-Biharba is sokan költöznek

Ami a hazai helyzetet illeti, a KSH Helyzetképéből kiderül, hogy tavaly a természetes fogyás az alacsony születési és az átlagosnál magasabb halálozási ráták következtében Békés, Zala és Somogy vármegyében volt a legnagyobb, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig a legkisebb mértékű, utóbbiak esetében az országosnál fiatalabb korösszetételnek köszönhetően.

A természetes fogyás ellenére a belföldi és a nemzetközi vándorlási többletből adódóan Pest vármegyét megint népességnövekedés, Budapestet kismértékű népességcsökkenés jellemezte.

Az ezer lakosra jutó tényleges szaporodás, fogyás vármegyénként, 2024⁺

Forrás: KSH Helyzetkép

A budapestihez hasonló mértékű volt a népesség csökkenése Hajdú-Bihar vármegyében, ahol a nagymértékű belföldi elvándorlást egy erőteljes nemzetközi vándorlási többlet ellensúlyozta.

Forrás: KSH Helyzetkép

A jelenleg rendelkezésre álló, 2023-ra vonatkozó nemzetközi adatok alapján az Európai Unió 22 tagállamában csökkent, és csak Máltán, Portugáliában, Bulgáriában, Cipruson, valamint Írországban nőtt a születések száma az egy évvel korábbihoz képest. Csehországban, Lengyelországban és Romániában 10% feletti volt a születésszám visszaesése. Magyarországon 2023-ban az előző évinél 2,2%-kal kevesebb gyermek született, ez az uniós átlagnál (5,5%) kedvezőbb érték.

Hogy mindez hova fog vezetni, arra már van többféle baljóslatú előrejelzés is. A KSH oldalán például található egy interaktív grafikon, ahol meg lehet nézni, hogy 2070-ig az egyes esztendőkben miként fog felépülni nemek és korosztályok szerint a magyar társadalom. Eszerint 45 év múlva 7,5 millió ember fog itt lakni. A legnépesebb korcsoportot a 61 évesek adják majd, akik még 2008-ben születtek. Ugyanebben az esztendőben Horvátország lakossága más számítások szerint már csak 2,7 millió lesz, Szlovéniában pedig kevesebb, mint 1,8 millióan fognak lakni.