Sok területet foglaltak vissza az ukránok, térképen mutatjuk a háború állását

Ukrajna területének közel 15 százalékának az annektálásáról döntött Oroszország a megszállt ukrán megyékben lezajlott kérdéses tisztaságú népszavazások után. Ez azt jelenti, hogy egy megközelítőleg magyarországnyi méretű területet hasít ki és kebelez be Oroszország Ukrajnából.

Az oroszok 4 ukrán régiót tartanak jelenleg megszállás alatt.

Luhanszki terület

Ezek közül egyedül a Luhanszki terület van teljes egészében az oroszok kezén. Az oroszok talán egyetlen igazán sikeres hadművelete volt a háború során a Luhanszki terület megszállása. Az ukrán megye egy részét már a háború előtt is a Luhanszki Népköztársaság nevű szakadár köztársaság uralta. Ebben az ukrán régióban az oroszok állítása szerint a népszavazás során az urnákhoz járuló polgárok 98,42 százaléka az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazott.

Donyecki terület

A Donyecki területnek pillanatnyilag alig több mint a fele áll az oroszok ellenőrzése alatt. Ennek egy része már a háborút megelőzően is a másik szakadár köztársaság a Donyecki Népköztársaság kezén volt. A régió székhelye Donyeck település és a régió nagy kikötővárosa Mariupol szintén orosz kézen van. Jelenleg a régió ukrán kézen lévő területére két nagyváros Kramatorszk és Szlavjanszk esik. Oroszország nyár közepe óta próbálkozik a Donyecki terület ukrán fennhatóság alatt álló részének az elfoglalásával, azonban eddig csupán nagyon minimális sikereket sikerült elérniük, az ukránok sikeresen tartják az állásaikat, sőt néhol még vissza is vettek korábban megszállt területeket. A Donyecki területen a népszavazáson résztvevő lakosság 99,23 százaléka az Oroszországgal való egyesülés mellett tette le a voksát az orosz propaganda szerint.

Zaporizzsjai terület

A Zaporizzsjai területnek megközelítőleg a kétharmadát birtokolja Oroszország. A régió központját Zaporizzsja városát nem sikerült elfoglalniuk, sőt meg se tudták közelíteni egyelőre a települést.

Mindemellett folyamatosan lőnek ki rakétákat Zaporizzsjára. Jelenleg a régió megszállt területeinek a közigazgatási központjaként Melitopol működik.

Melitopol a terület második legjelentősebb települése, az oroszok még a háború korai szakaszában elfoglalták. Melitopol téréségében hónapok óta ukrán partizán tevékenység nehezíti az oroszok helyzetét. Az orosz hatóságok a hírek alapján elég brutális eszközökkel próbálták meg elfojtani az ukrán partizán mozgalmat. A referendum során a szavazók 93,11 százaléka kíván Oroszország részévé válni, ha adhatunk hitelt az orosz ellenőrzés alatt álló választási hatóság szavainak.

Herszoni terület

A Herszoni területnek több mint a háromnegyedét megszállta az orosz haderő. A régió központja Herszon városa is orosz kézen van. Herszon az első nagyváros amit a háború során elfoglalt Oroszország. A régió területén szintén aktívan tevékenykednek az ukrán partizánok. Herszon visszafoglalására eddig több kísérletet tettek az ukránok. Az augusztusban indult ukrán ellentámadás is Herszon visszavételét célozta a nyár folyamán, azonban eddig nem vezettek sikerre az ukrán hadsereg törekvései. A legutóbbi hírek alapján pedig a legutóbbi ukrán támadási kísérletet is visszaverték az oroszok. A népszavazás eredménye nem meglelő módon Moszkvának kedvez. A voksolók 87,05 százaléka csatlakozna Oroszországhoz.

A harkovi területről kiűzték az oroszokat

Érdemes megemlíteni, hogy korábban a Harkovi terület egy része is orosz megszállás alatt állt. Minden bizonnyal az oroszok ott is szívesen tartottak volna népszavazásokat, azonban az ukrán ellentámadások ebben a régióban sikeresek voltak és a gyakorlatilag teljesen felszabadították a Harkovi területet. A régió központja Harkov városa a háború kezdetétől Oroszország kiemelt célpontja volt. A település brutális pusztításnak volt kitéve az elmúlt hónapokban, de az ukrán védők minden támadást sikeresen visszavertek. Mostanra teljesen felszabadult Harkov, a frontvonalak jelenleg messze vannak a várostól.

A Krímet 2014-ben annektálták

Ukrajnától elcsatolt régió a Krím-félsziget is, azonban a Krímet nem most, hanem még 2014-ben annektálta Oroszország. A Krímben akkor a mostanihoz hasonló referendumot rendeztek, ahol nem meglepő módon óriási többség voksolt az Oroszországgal való egyesülésre. A Krím-félsziget Oroszországhoz való csatlakozását máig nem ismerte el a nemzetközi közösség. Mindemellett Moszkva teljesértékű orosz területként kezeli. Az Oroszországhoz való tartozást szimbolizálta a Kercsi-szoroson átívelő óriási tengeri híd, ami a kontinentális Oroszországgal kötötte össze a Krímet. A hidat a háború eleje óta folyamatosan őrzi az orosz hadsereg, mégsem sikerült megóvniuk. Október 8-án szombaton kora reggel robbanás rázta meg a híd egy szakaszát. Elvileg egy teherautóba rejtett bomba okozott pusztítást a hídon. Az átkelő bár megsérült, de részben továbbra is járható maradt, így az épen maradt részén a hídnak újra indult a forgalom. A Kercsi-híd különösen fontos az orosz csapatok utánpótlása szempontjából.

Az alkotmányba is bekerült

Most a megkérdőjelezhető referendumok eredményei alapján megtörtént az annexió. Az ismertetett 4 régió annektálása az orosz alkotmányba is bekerült. A nemzetközi közösség nyilvánvalóan nem ismeri el a területek Oroszországhoz tartozását és Ukrajna is továbbra is saját területének tartja az elcsatolt régiókat.

A háború most is zajlik és jelenleg egyértelműen van rá esély, hogy az ukránok visszaszerezzék ezeknek a területeknek legalább egy részét. Az annexió azonban épp abból a szempontból lényeges mozzanat, hogy innentől, ha az ukrán hadsereg ezeket a területeket támadja, akkor már közvetlenül orosz területeket támad az orosz törvények szerint. Ez pedig sokkal nagyobb mozgásteret ad a Kremlnek. Ennek első jele, hogy részleges mozgósítást rendeltek el Oroszországban, ami nagy ellenállást váltott ki az orosz lakosságból.

Ezzel Moszkva a hadsereg emberhiányát próbálja orvosolni az ukrajnai háborúban. A mozgósításnak leghamarabb is csak hónapokkal később lehet várható hatása.