Súlyos támadás érte az oroszok legfontosabb utánpótlási vonalát

Az incidens a hídnak a Tamany-félsziget felőli útszakaszán történt. A hídon a járműforgalmat leállították, csakúgy mint a Moszkvából és Szentpétervárról Szimferopolba tartó legközelebbi vonatokat. Megkezdődött a kompforgalom újraindítsának előkészítése a Kercsi-szorosba.

A Telegram közölt egy videót, amelyen az látszik, hogy az egyik útpálya beleomlott a tengerbe két hídláb között. A magasban futó sínen egy tartálykocsikból álló szerelvény vesztegel, több kocsija kiégett, és a vasúti híd szerkezete is megsérült.

Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság közölte: egy teherautó felrobbanása következtében részlegesen beomlott a Krími híd két közúti hídlábköze és kigyulladt egy vasúti szerelvény hét üzemanyagtartálya.

A terrorizmusellenes bizottság szerint a híd hajózható része feletti ív nem sérült meg. Helyszínelők dolgoznak a robbanás okának megállapításán.

Az első adatok szerint a történteknek nincsenek áldozatai, az anyagi kár felmérése folyamatban van.

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte egy kormánybizottság felállítását az incidens okainak megállapítására és a következmények felszámolására.

A kormánybizottságban részt vesznek a krasznodari és a krími vezetők, a nemzeti gárda, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium képviselői.

Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke Ukrajnát tette felelőssé az incidens miatt. Kijev részéről hivatalos személyek többször kilátásba helyezték a Krími híd lerombolását az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta.Mihail Razzsovaev, Szevasztopol kormányzója Telegram-csatornáján arra kérte a hazautazni készülő turistákat, hogy egy napig még maradjanak a városban. Közölte, a helyi vezetés rendezi majd szállodai költségeiket.

Az orosz szárazföldi Krasznodari területet a Kercsi-szoroson át az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigettel összekötő hídon a közúti személyforgalom 2018. májusban, a vasúti 2019 decemberében indult meg. 2020. június 30-án megkezdődött a teherszállítás is.

A presztízsberuházásként kezelt, a Krímet az orosz gazdaságba integráló 19 kilométeres híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában.
A Kercsi-szoros két partja közötti létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. A híd éves utasforgalma 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.

A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el ennek legitimitását.