Egy időre elfelejthetjük a gazdasági növekedést?

Az utóbbi évszázadokban a világgazdaság exponenciálisan növekedett. De most számos jel utal arra, hogy a folyamatos bővülés korszaka a végéhez közeledik.

Egyrészt látható egy demográfiai korlát: míg 70 éve egy családban átlagosan öt gyerek született a világban, addig mára ez a mutató lement 2,5-re. Ráadásul a fejlett országokban már a lakosság fogyása is beindult, ami miatt egyre kevesebb dolgozó kell eltartson egy viszonylag nagy számú idős lakosságot.

Hasonló demográfiai fordulat pedig 2050-ig a fejlődő országokban is végbemehet.

De van a növekedésnek egy ökológiai korlátja is: hisz olyan sok erőforrást élünk fel, hogy a Föld már nem tudja eltartani hosszútávon a teljes emberiséget. Ráadásul a tőkenövekedés korlátai is kirajzolódtak – mondta el előadásában Baksay Gergely a szeptember 22-23-án megtartott 60. Közgazdász-vándorgyűlésen.

A Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója szerint paradigmaváltásra van szükség a közgazdaságtan területén. Már csak azért is mert a fenntarthatóságra ezentúl kénytelenek leszünk nagyobb figyelmet fordítani, ráadásul részben a digitalizáció miatt a keretek is kezdenek megváltozni.

Például hamarosan a pénz is átalakulhat a digitális jegybankpénzek megjelenésével.

Jelenleg egy ország teljesítményét a GDP-ben mérjük, viszont ez a mutató egy sor fontos tényezőre nem világít rá: hogyan áll a nemzeti vagyon, az emberek tudásszintje, a lakosság egészségi állapota vagy a környezeti értékek.

A közgazdaságtannak a jövőben emberközpontúbbnak kéne lennie – erről már Csath Magdolna egyetemi tanár, az MKT Versenyképességi és Informatikai Szakosztályainak elnökségi tagja beszélt az Új fenntartható közgazdaságtanról szóló kerekasztal-beszélgetésen.

Mint hangsúlyozta: fontos, hogy az országok ellenállóképessége nőjön. Fel kell készüljenek a nagy változásokra.

A jövőbeli nagy gazdasági kihívások kapcsán Szapáry György a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója elmondta: a fejlett és a fejlődő országok közötti jövedelemkülönbségek is komoly problémák elé állítják a világot, hisz ez az egyik oka a migrációs válságnak is.

Bartus Gábor környezetgazdász a megbeszélésen kifejtette: ahhoz, hogy a fenntarthatóság útjára lépjünk meg kéne szabadulni a régi rutinoktól, ami viszont nem egyszerű. Hisz eddig a társadalmat nem érdekelte, ha a növekedésért cserébe nagy természeti árat kellett fizetni.

A válság viszont kikényszerítheti a változást: most is látható, hogy az energiaárak elszabadulása miatt a napelem népszerűsége az egekbe szökött.

A versenyképesség kapcsán a kerekasztal-beszélgetésen Lentner Csaba közgazdász elmondta: Magyarországon egyelőre az egyetemek csak a nemzetközi cégek diplomás munkaerő igényét tudják kielégíteni. A KKV szektorét már nem. Nemzetközi összehasonlításban a kis- és középvállalati szektorban nálunk kifejezetten alacsony a diplomások aránya.

A hazai egyetemeknek fejlődniük kell.

Viszont már látni a pozitív fordulat jeleit: az alapítványi modell elterjedése például jó irány – fejtette ki a közgazdász, aki szerint azért is hasznos lenne, ha itthon megjelenne a kínai Fudan Egyetem, mert egy nemzetközi szinten kimagasló intézmény hazai színrelépésével beindulna egy verseny, ami a többi egyetemet is felhúzná.

Véges méretű Földön nem lehetséges végtelen gazdasági növekedés, mert illúziónak bizonyult a szétcsatolás a GDP és a fizikai erőforrások kiaknázásának növekedése között – mondja Vincent Liegey Magyarországon élő francia mérnök-kutató, a Nemnövekedés mozgalom képviselője, akivel itt olvashatja a tudás.hu interjúját.