Tíz év alatt óriási mértékben nőttek a beruházások Magyarországon - Mi lesz a koronavírus után?

Elemzések2020. dec. 3.HP

Újabb bravúrra lesz szükség a beruházásoknál, hogy a járvány elmúltával megközelítsük a koronavírus előtti növekedési dinamikát. Ez korábban már sikerült. 2010 és 2019 között Magyarországon bővültek messze a legnagyobb mértékben a beruházások, magunk mögé utasítva a visegrádi országokat és az Európai Uniót.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly az állóeszköz-felhalmozás, avagy a tágabb értelembe vett beruházások volumene uniós átlagban 21, hazánkban 77 százalékkal haladta meg a 2010-ben látott értékeket. A visegrádi országok körében az átlagos növekedés mértéke 38 százalék volt. Magyarország tehát ilyen szempontból kiemelkedik a visegrádi és az uniós országok közül.


Forrás: KSH

A fordulat

A beruházási ráta a 2010-ben mért 20 százalék körüli értékéről 2019-re 28 százalék felé emelkedett.

Az évtized elején még az uniós átlag alatti beruházási ráta jellemezte a magyar gazdaságot, amely a visegrádi országok hasonló mutatóitól 1,5–2 százalékponttal elmaradt. A beruházási ráta 2013-tól viszont gyakorlatilag minden évben emelkedett. A kivételt csupán 2016 képezte, mely az uniós ciklusváltással magyarázható.

Forrás: KSH

Az elkövetkezendő években kiemelten fontos lesz, hogy a beruházási ráta 25 százalék felett maradjon hazánkban. Így biztosítható ugyanis, hogy Magyarország gazdasági növekedése legalább 2 százalékponttal meghaladja az uniós szintet.

Régiós eltérések

A beruházási aktivitás jelentős eltéréseket mutat az ország egyes régiói között. 2010 óta a lényegében alig változott a beruházások volumene Baranya, Csongrád-Csanád, Tolna és Fehér megyében.

Ezzel szemben toronymagasan Heves megyében figyelhető meg a legtöbb beruházás, ami több nagy ipari beruházásnak köszönhető. Ezt követően az észak-magyarországi régióban és Hajdu-Bihar megyében történt a legtöbb beruházás. Budapest a középmezőnyben végzett.

Forrás: KSH

Szerkezet

A beruházások növekedéséhez a KSH adatai szerint tavaly a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar járult hozzá. 2010 és 2019 között a feldolgozóipari beruházások volumennövekedése elérte a 141 százalékot, ami jelentősen meghaladta a nemzetgazdaság 89 százalékos átlagát.

A KSH helyzetértékelése alapján a nemzetközi termelési láncok részét képező feldolgozóipari fejlesztések elsősorban az infrastrukturális tényezők, a szakképzett munkaerő-kínálat, a befektetést ösztönző állami támogatások, a versenyképes adózási feltételek, valamint a fontosabb felvevőpiacok közelségének hatására valósultak meg 2019-ben is.

Erős koncentráció

A beruházások tavalyi 14 százalékos növekedésének kétharmada három nemzetgazdasági ág, vagyis a feldolgozóipar, az ingatlanügyletek és a szállítás-raktározás növekedéséből származott.

A koronavírus sajnálatos módon a feldolgozóipari és az ingatlanpiaci beruházásokat erősen „támadja”, így idén jelentősebb visszaeséssel érdemes e téren számolni.


Forrás: KSH

Mi várható?

A járványhelyzet miatt a vállalatok és háztartások jellemzően kivárnak, elhalasztják beruházási döntéseiket. A háztartások beruházásainak mérséklődését ráadásul a lakáspiaci ciklus kifutása is erősíti.

Emiatt a beruházások az idei évben csökkenhetnek, majd a jövő évtől újra emelkedő pályára állhatnak. A beruházásokat támogatja a későbbiekben az ismét felfutó vállalati és lakossági hitelezés, illetve számos állami és jegybanki program.

Az MNB előrejelzései alapján a nemzetgazdasági beruházások jelentős csökkenése mellett a beruházási ráta az idei évben mérséklődik, majd a következő évtől ismét emelkedik.

2018-ban és 2019-ben az 5 százalék körüli éves GDP növekedési dinamika 75-80 százalékát a beruházások adták, ezért is fontos, hogy a jegybank minden eszközzel támogatja a hitelezés és ezáltal a beruházások bővülését.

Export

A beruházások ismételt felfutásához az exportszektor fellendülésére is szükség lesz, ami pedig a külpiacaink helyreállásának a függvénye. Utóbbira 2021 második, harmadik negyedévétől kerülhet sor.

A koronavírus elleni vakcina tömeggyártása a hazai és nemzetközi gazdasági kilábalás kulcsa, aminek az időzítése jelenleg a legnagyobb kockázat.

Forrás: MNB