Tíz évvel a Brexit után az angol jegybank kiszámolta a veszteség mértékét: meglepő eredményt mutat a mérleg
ElemzésekTíz évvel az Európai Unió elhagyásáról szóló népszavazás után a Bank of England adatai alapján brit közgazdászok kiszámolták, mekkora kárt kellett elkönyvelnie Nagy-Britanniának a kiválás miatt. A veszteség a GDP 6 százalékát teszi ki.
Miközben a Keir Starmer vezette kormány még mindig mérlegeli az Európai Uniós és Nagy-Britannia közötti szabadkereskedelmi övezet visszaállítását a norvég és svájci minta alapján, a Bank of England több ezer brit vállalat pénzügyi eredményeiről szóló, tíz évre visszamenő adatsora alapján már látható, mekkora kár érte a brit gazdaságot.
Brit közgazdászok a jegybank kamatdöntéseihez használt adatokat vizsgálva elemezték a kiesett növekedést, megbecsülve, hogyan fejlődött volna az Egyesült Királyság, ha nem szavazott volna az EU-ból való kilépés mellett.
A számítás szerint a GDP 6 százaléka veszett el a kilépéssel.
A tanulmány megállapította, hogy
a gazdasági veszteség körülbelül fele a népszavazást követő időszakban tapasztalt bizonytalanságból származott, a fennmaradó rész a vámunióból és az egységes piacból való kilépést követő kereskedelmi korlátok bevezetéséből fakadt.
A tanulmány szerint az Egyesült Királyság a Brexit előtti években gyorsan növekedett, és a kilépés nélkül legalább részben lépést tudott volna tartani az Egyesült Államokkal. Mindezt szerinte a jegybank adatai is alátámasztják.
Tanulmánya a következő következtetéssel zárul:
A Brexit esetében jelentős gazdasági hatás érte az Egyesült Királyságot, de ez fokozatosan alakult ki az azt követő évtized során.
A jegybank vezető tisztségviselői többször is hangsúlyozták a kilépés okozta gazdasági hatásokat, a gazdasági aktivitás mérséklődését, a növekedési potenciál csökkenését, és az exportlehetőségek szűkülését.
Andrew Bailey jegybankelnök
a pénzügyi szolgáltatásokra gyakorolt hatás „nem volt kedvező”, „messze nem volt olyan káros, mint amit sokan akkoriban jósoltak”
– írja a BBC.
A Brexit valódi hatását az elmúlt tíz évben zajlott egyéb globális válságok – járvány, ellátási láncok akadozása, ukrán háború - miatt mindenesetre nagyon nehéz megbecsülni.
A tanulmányban a vállalati adatokat öt elemzési módszerrel dolgozták fel. Míg a vállalati szintű adatok egy évtized alatt 6 százalékos visszaesést jeleznek, az átfogóbb tanulmányok átlagosan 8 százalékos veszteséget mutatnak.
A tanulmányt Nick Bloom, a Stanford Egyetem professzora és a Bank of England közgazdászai közösen írták, azonban beleírták, hogy
a kifejtett nézetek nem feltétlenül tükrözik a Bank of England álláspontját.
A szerzők több évre visszamenőleges felméréseket nézve becsülték meg, hogy a vállalatok milyen mértékben voltak kitéve a Brexitnek.
Keir Starmer miniszterelnök má
Az uniós tagságról szóló népszavazásra 2016 június 23-án került sor, a kilépést 1 millió 269 ezerrel többen támogatták, mint a maradást (51,9%:48,1%), a részvételi arány csak 72 százalék volt.
A kilépés mellett az idősebbek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek döntően nagyobb arányban szavaztak, a vélemények kialakításában sokat számított a migrációs helyzet és a 2008-as válságot követő euróövezeti (görög) válság, valamint a kilépési kampányt vezető Nigel Farage vezette UKIP (mostani Reformpárt) téves állításai az uniós tagság költségeiről és a török bevándorlási hullám kockázatairól.
