Tíz trend, amely meghatározza idén a vállalatok jövőjét

Az átalakuló összekapcsolt világ

A globalizáció miatt a világ egyre „zsugorodik”, mivel az emberek és a kereskedelem egyre inkább összekapcsolódnak. Egyes jelek a globalizáció új szakaszára mutatnak, amely az előző évekhez képest eltérő eredményekhez vezethet.

1. Változó globalizáció

A globális export alapvetően változik. Bár az áruk kereskedelmi volumene is növekedett, egyes szolgáltatásoké háromszor olyan gyorsan nőtt. Az összetett éves növekedési ráta (CAGR, 2007-2017) a különböző ágazatokban a következő:

Ezek komoly hatást gyakorolnak azokra az iparágakra és országokra, amelyek érintettek az áruk és szolgáltatások kereskedelmi volumenének eltolódásában.

Ázsia a globális gazdaság korszakába lép.

2. Ázsia felemelkedése

Az Ázsiában és Ázsiával folytatott kereskedelem növekszik, és semmi jelét nem mutatja a lassulásnak.

A régió gazdasági hatalma gyorsan növekszik, és a magasabb rendelkezésre álló jövedelem miatt a fogyasztás is emelkedik.

Kínában egy új dinamika figyelhető meg.

3. Kína változó kapcsolatai

Más fejlett nemzetekhez képest Kína gazdasága viszonylag zárt.

Az ország egyre inkább a belföldi fogyasztásra helyezi a hangsúlyt és kereskedelemben, technológiában, tökében kevésbé kíván függeni más országoktól.

Ugyanakkor a világ többi része egyre inkább ki van téve Kínának ugyanezeken a területeken - és az ilyen egyenlőtlen elkötelezettség mindenre hatást gyakorol, a pénzügyi piacoktól kezdve a technológia áramlásán át az innovációig.

A technológia és a munka jövője

Az új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, új lehetőségeket teremtenek, de kérdéseket vetnek fel a munka jövőjével kapcsolatban, földrajzi viszonylatban és a nemek tekintetében is.

4. Digitalizálódó India

Mivel az eszközök és az adatok költségei csökkennek, a digitális technológiák rohamosan terjednek Indiában – az ország szorosan versenyez Kínával a legnagyobb digitális népességért az okostelefon tulajdonosoktól kezdve a közösségi média felhasználókig.

A digitális technológiák tömeges elterjedése várhatóan jelentős gazdasági értéket adhat az indiai gazdaság számára.

A vállalatok világszerte integrálják az új technológiákat - megváltoztatva ezzel a munka jellegét.

5. A munka új földrajza

2030-ra az USA-ban a tehetségek és beruházások néhány régióra koncentrálódnak - a foglalkoztatás növekedésének 60% -a mindössze 25 központból származik majd.

Az alábbi térkép azt mutatja, hogy az USA egyes területein hány százalékkal emelkedhet a munkahelyek száma 2017 és 2030 között:

Csak néhány helyen várható 2030-ig kétszámjegyű potenciális nettó foglalkoztatásnövekedés. Ugyanakkor minden régiónak egyedi kihívásokkal kell szembenéznie a következő évtizedben.

6. Az automatizálás hatása a nemekre a munkahelyen

Globális szinten a nők és a férfiak 2030-ig hasonló kockázatnak vannak kitéve, hogy az automatizálás miatt elveszítik munkájukat.

• Nők: 107 millió TME*
• A nők foglalkoztatásának aránya, 2017: 20%
• Férfiak: 163 millió TME*
• A férfiak foglalkoztatásának aránya, 2017: 21%

* TME: teljes munkaidős egyenérték

Noha az automatizálás korában mindenkinek alkalmazkodnia kell, a nőknek még több akadállyal kell szembenézniük. Ők mintegy 1,1 milliárd órát töltenek fizetetlen háztartási-gondozási munkával, ez majdnem háromszorosa a férfiakénak (400 milliárd óra).

A nők gyakran alacsonyabban fizetett vagy férfiak által dominált foglalkozásokban dolgoznak. Ezenkívül sok nő kevésbé fér hozzá a digitális technológiákhoz és korlátozottabban tud részt venni az oktatásban. Ezek a tényezők megnehezítik a nők számára, hogy „felzárkózzanak” és áthidalják az automatizálás okozta szakadékot.

Egyenlőtlenségek és bizonytalanságok

Nyilvánvaló, hogy míg a technológia lehetőségeket generál, új társadalmi kihívásokat is felvet. Az alacsony és közepes jövedelmű háztartások stagnáló jövedelmekkel, magasabb adóssággal és növekvő alapköltségekkel néznek szembe.

7. A munkából származó jövedelem csökkenése

Az Egyesült Államokban a munkából származó jövedelem évek óta csökken, ám e csökkenés ¾-e 2000 óta következett be. 

A stagnáló jövedelmek kevesebb vásárlóerőt jelentenek, miközben az alapvető költségek meredeken emelkednek.

8. A fogyasztási költségek változása

A globális egyenlőtlenségi rés csökkent, de a fejlett gazdaságokon belül valójában megnőtt. A technológia és a globalizáció sok terméket olcsóbbá tett.

Az alapköltségek, mint például az oktatás, a lakhatás és az egészségügy, azonban jelentősen emelkedtek az elmúlt évtized inflációs rátájához képest:

A stagnáló bérek, magasabb alapvető költségek miatt sok érett gazdaságban kevesebb lett a szabadon felhasználható jövedelem.

Változó üzleti világ

A globális trendek drasztikusan befolyásolják a vállalatok versenyképességét, világszerte átalakítva a vállalati dinamikát.

9. Vállalati szupersztárok

Mindössze két évtized alatt a gazdasági nyereség eloszlása ​​egyre egyenlőtlenebb. A vállalatok felső 10% -a (bevétel > 1 milliárd dollár) a teljes nyereség egyre nagyobb hányadát viszi el, míg az alsó 10% vesztesége növekszik.

Átlagos profit társaságonként, 1995-1997

Felső 10%: 0,85 milliárd USD

Alsó 10%: - 1,02 milliárd USD

Átlagos profit társaságonként, 2014-2016

Felső 10%: 1,36 milliárd USD

Alsó 10%: - 1,56 milliárd USD

Lényegében az alsó 10% annyit értéket veszít, mint amennyit a felső 10% termel és ez az elmúlt 20 év alatt csak fokozódott.

10. Latin-Amerika hiányzó középrétege

Latin-Amerika szemlélteti legjobban a „virágzó” és a „túlélő” vállalati tendenciát. A hasonló gazdaságokhoz képest a latin-amerikai országokban hiányoznak a közepes méretű vállalatok, amelyek több mint 50 millió dollár bevételt realizálnak. Latin-Amerikában 65 vállalat jut 1000 milliárd dollár GDP-re, míg a referenciaérték 100 vállalat.

Míg Ázsia részesedése a legnagyobb cégekből széles körben eloszlik az országok között, a latin-amerikai vállalkozások elmaradtak.

Mit tartogat a jövő?

A vezetőknek alkalmazkodniuk kell az átalakuló új korszakhoz és ezt gyorsan meg kell tenniük.

A 21. századi céggé válásukhoz 10 kritikus kérdést kell feltenniük arról, hogyan működjenek az egyre összetettebb világban:

1. Mi a küldetésünk és célunk, mint vállalat?
2. Mennyire haladjunk túl a részvényesi kapitalizmuson? Mennyire vagyunk felelősek a különböző érdekelt felekkel szemben?
3. Ki részesül gazdasági sikerünkből? Hogyan?
4. Mennyi az időhorizont a gazdasági siker és hatás kezelésére?
5. Mi a felelősségünk a munkaerőnkkel szemben, különös tekintettel a munka jövőbeli következményeire?
6. Hogyan tudjuk felelősségteljesen és etikusan felhasználni az adatokat és a technológiát?
7. Milyen törekvéseink vannak a befogadás és a sokféleség szempontjából?
8. Mi a felelősségünk az üzleti tevékenységünket érintő társadalmi és fenntarthatósági kérdésekben és azon túl?
9. Milyen felelősséggel tartozunk a platformok, ökoszisztémák, ellátási és értékláncok résztvevői, valamint a társadalomra gyakorolt ​​hatásuk tekintetében?
10. Hogyan kell kezelnünk a versenyképesség, hozzájárulás és működés globális és helyi (beleértve a nemzeti) követelményeit és következményeit?

A fenti 10 pont szerint a globális trendek alapvetően megváltoztatják jövőnk menetét. Hatásuk nagyban eltérő lehet a demográfia és a régió függvényében. Mindenkinek - az üzleti vezetőknek, a politikai döntéshozóknak és az egyéneknek világszerte - alkalmazkodniuk kell az átalakulóban lévő világhoz.