Tízmilliárdok maradhatnak a betegeknél, miután vesztegetés lesz a hálapénz

Nagyon eltérő becslések jelentek meg az elmúlt években arról, hogy mennyit költ Magyarországon a lakosság hálapénzre: az összeg 20 és 100 milliárd forint között szórt.

A KSH legutolsó háztartásstatisztikájából az látszik, hogy a hálapénz összege nyolc év alatt több mint kétszeresére nőtt, míg 2010-ben minden magyar, beleértve a csecsemőket is, évente átlagosan 1798 forint került a borítékba, 2018-ban már 3827 forint.

A legtöbbet, átlagosan 8532 forintot a 65 év feletti korosztály fizet, ők veszik igénybe leginkább az egészségügyi ellátást. Erre bizonyíték az is, hogy azok a háztartások költenek a legtöbbet hálapénzre, ahol csak idősek élnek: évente átlagosan 4157 forintot.  Az egyszemélyes háztartásban élő időskorúaknál ez a kiadás a 10 ezer forintot is meghaladja. A budapestiek adják a legmagasabb összeget, évente és fejenként átlagosan 7054 forintot, míg a legkevesebbet az Alföldön élők teszik a borítékba: alig több mint kétezer forintot. A zsebből fizetett egészségügyi költségeknek 2010-ben még csak a 4,8 százalékát adta a paraszolvencia, 2018-ban már a 6,1 százalékát.

A Nézőpont Intézet 2016-os, hálapénzzel kapcsolatos korábbi kutatása szerint minden második ember ad pénzt az orvosnak, de korántsem hálából, sokkal inkább azért, hogy valamilyen előnyhöz jusson, vagy mert kényszerítve érzi magát erre. A felmérés megállapítása szerint az egészségügy a szürkegazdasággal leginkább fertőzött területek egyike.

Ugyanabban az évben a Transparency International Magyarország (TI) is azt találta, hogy a paraszolvencia olyannyira a magyar egészségügy része, hogy a közszolgáltatások között kenőpénz tekintetében a leginkább érintett terület az egészségügy.

Az egészségügyi piackutatásokra szakosodott Szinapszis Kft. 2017-ben végzett közvélemény-kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy az orvosok 96 százaléka olyan egészségügyi rendszerben szeretne dolgozni, ahol egyáltalán nincs hálapénz. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetével közösen végzett hálapénzkutatásból kiderült:

az orvosok 33 százaléka teljes mértékben elutasítja a paraszolvenciát, vagyis nem csak erkölcsileg tartja elfogadhatatlannak, de nem is fogad el hálapénzt.

Ez az arány lényegesen magasabb volt három éve, mint a témában végzett 2013-as első kutatás során mért 19 százalék, miközben érdemben – 31-ről 17 százalékra – csökkent azoknak az orvosok az aránya, akik úgy gondolják: a borítékokat valóban hálájuk kifejezéseként, önkéntesen adják a betegek.

A motivációkat illetően egyre többen látják úgy, hogy a betegek a megfelelő ellátást vásárolják meg ily módon, illetve, hogy azért adják a hálapénzt, mert azzal vélt vagy valós előnyre tehetnek szert.

A fiatal orvosokat tömörítő Magyar Rezidens Szövetség még 2013-ban indította útjára a hálapénzellenes kampányt Hálát a betegtől, pénzt az államtól jelszóval. Aztán a facebook-on megalakult az 1001 orvos a hálapénz nélkül csoport, amelynek tagjai magukról azt mondják, hogy nem fogadnak el hálapénzt.

Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára egy korábbi publikációjában úgy jellemezte a hálapénzt, mint ami minden szempontból káros a jelenlegi, rendkívül drága, specializált, ugyanakkor rettentően egyenetlenül teljesítő magyar egészségügyben. Mint fogalmazott, a hálapénz megrontja az orvos-beteg bizalmi viszonyt, torzítja a betegutakat, fenntart egy rossz fajta hierarchiát, és utódnevelés helyett a tudás féltve őrzésére ösztönöz, ugyanakkor elkendőzi a hibákat és rettentően megnehezíti kijavításukat. Csökkenti az orvosi szakma presztízsét, aláássa a morálját.

A paraszolvencia ellenzői előbb-utóbb elhagyják a közegészségügyet, az országot vagy a szakmát, tovább növelve a szakemberhiányt – mondta. Utóbbi megállapítása egybecseng több korábbi felméréssel is, amelyek szerint a fiatal orvosok annyira viszolyognak a hálapénztől, mint a feudális egészségügy maradványától, hogy sokuk emiatt is választja inkább a tiszta viszonyokat  biztosító külföldi munkát.

Az elmúlt évtizedekben a hálapénzről folyó nyilvános viták a lakossági gondolkodást is kezdték átformálni. Erre utal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatócsoportja által tavaly őszi felmérés szerint a többség, 56 százalék, ha rajta múlna, még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné.Azt azonban csak kevesen tudták, hogy a hálapénz műtét előtti elfogadása már most is bűncselekmény.

Az emberek véleménye, úgy tűnik, egybecseng azzal, amit idén januárban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javasolt: emeljék a visegrádi négyek szintjére a hazai orvosbéreket, azt követően azonban a hálapénz elfogadása legyen bűncselekmény, kerüljön be a büntető törvénykönyvbe. (A kamara jelenlegi vezetői közül többen is az 1001 orvos hálapénz nélkül csoportból érkeztek.)

A kormány előterjesztésére a parlament kedden nem csak a MOK béremelési javaslatát fogadta el, de a paraszolvencia is bekerül a btk.-ba, és a jövő évtől vesztegetésnek minősül, akár adják, akár elfogadják azt.