Az első félévben a gazdaság teljesítménye (GDP) 4,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Nőtt a fogyasztás, jelentősen emelkedett az új beruházások értéke. A GDP növekedését meghaladó mértékű volt az export bővülése. Az import ennél dinamikusabb növekedése ellenére a külkereskedelmi többlet a félév végén 3,3 milliárd euró volt.
- A bruttó átlagkeresetek a január-júniusi időszakban 11,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
- A munkajövedelmek dinamikus növekedése részben a lakossági fogyasztás gyors bővülésével, részben pedig a háztartások pénzügyi vagyonának dinamikus növekedésével járt együtt.
- A foglalkoztatottak átlagos létszáma az április-júniusi időszakban 55 ezer fővel magasabb volt, mint egy évvel korábban.
- A munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent.
- A fogyasztói árak 2,3 százalékkal nőttek: döntően az olajárak emelkedésének hatására március óta a havi mutatók növekvő tendenciát mutattak.
A vártnál több adó folyhat be
A kedvező makrogazdasági folyamatokkal összhangban megfelelően teljesültek az adóbevételek. A féléves adatok alapján év végére
túlteljesülés várható a kisadózók tételes adója, a kisvállalati adó, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, a pénzügyi tranzakciós illeték, a szociális hozzájárulási adó, a társadalombiztosítási járulékok és az egészségügyi hozzájárulás esetében.
A társasági adó-bevételek várhatóan nem érik el az előirányzott mértéket. Ugyanakkor az állami tulajdonú gazdasági társaságok osztalék-befizetése meghaladja az előirányzatot.
800 milliárd uniós forrás később érkezik
Az összességében kedvező költségvetési folyamatok ellenére az első félévében az államháztartás központi alrendszerének
pénzforgalmi hiánya 1420,5 milliárd forint volt, ami 4,4 százalékkal meghaladta a 2018-ra tervezett hiány teljes összegét. Ez az időarányosnál
740,4 milliárd forinttal nagyobb. Ezt az összeget meghaladja az uniós támogatással megvalósuló programok részbeni fedezetét biztosító uniós bevételeknek a közel 800 milliárd forintos elmaradása az időarányos mértéktől.
A bevételek elmaradása ellenére az uniós programok megvalósítása ütemezetten folytatódott, ami egyfelől hozzájárult a gazdasági növekedéshez, másfelől viszont növelte a költségvetés pénzforgalmi hiányát, és ezen keresztül az államadósságot. Ezt a növekményt azonban a magyar államadósság kezelés kedvező feltételekkel finanszírozni tudja – véli az ÁSZ.
Hol tart az államadósság?
A
központi költségvetés adóssága az első félévben első hat hónapjában 2017-hez képest
1587,5 milliárd forinttal növekedett, 14,8 százalékkal meghaladva a teljes évre tervezett növekményt. A növekvő finanszírozási szükségletet teljes mértékben a forintadósság növelésével sikerült kielégíteni, a devizaadósság állományának csökkentése mellett. Ez mérsékelte a sérülékenységet. Ugyanakkor a forintadósságon belül a diszkontkincstárjegyek részaránya jelentősen emelkedett – áll az ÁSZ elemzésében.
Várható, hogy az uniós szabályok alapján számított úgynevezett
adósságráta is csökkenni fog, az uniós módszertan szerint számított hiány nem éri el a GDP 3 százalékát.
Jelentős tartalékok vannak még
A költségvetési kiadások tekintetében az ÁSZ elemzése szerint kockázatot jelent, hogy a központi költségvetési szervek kiadásai jelentősen meghaladják az időarányos mértéket, amelyet csak részben fedez bevételeik túlteljesülése. A dinamikus növekedés másik oka a tavalyi jelentős maradványok idei első félévi felhasználása. A Társadalombiztosítási Alapok és az Elkülönített Állami Pénzalapok összességében
pozitív pénzforgalmi egyenleggel zárták a félévet, és ami várhatóan az év végén is megmarad.
A költségvetési kockázatok kezelésére az első félév végén jelentős tartalékok álltak rendelkezésre, mivel az
Országvédelmi Alapból 31,9 milliárd forint, a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatból 66,3 milliárd forint még nem került felhasználásra, a fejezeti tartalékok pedig érintetlenek voltak.
A 2018. első félévi költségvetési folyamatokat értékelő elemzés teljes terjedelemben
itt érhető el.