Térképen mutatjuk, hogy áll most az ukrán háború
ElemzésekAz Ukrajnában egy hónapja zajló háború eddig nem hozott gyors sikereket az oroszoknak. Az ukrán ellentámadás több ponton is sikeres volt. Kijevtől sikerült annyira visszaszorítani az orosz csapatokat, hogy az orosz tüzérség hagyományos eszközei már nem tudják lőni Kijev belvárosát. Az orosz offenzíva fókuszpontja a Donyec-medencére helyeződött. Ostrom alatt áll Izyum. Elvághatják a hátországtól az egyik legjobban felszerelt ukrán egységeket. Mykolajivnál visszaszorultak az oroszok. Térképen mutatjuk hol áll az ukrajnai háború.
Több fronton is megtorpantak az oroszok
Most már több mint egy hónapja zajlik a háború Ukrajna területén. Nehéz harminc napon van túl Ukrajna, és valószínűleg a következő 30 nap sem lesz könnyű. A háború még szinte bármit hozhat. Habár most talán jobbak az esélyei az ukrán hadseregnek, mint február 24-én a háború kitörésekor volt, de továbbra is fölényben van az orosz katonai gépezetet. Habár az orosz csapatok jóideje több fronton is megtorpantak, sőt visszavonulásra kényszerültek, miközben az ukrán erők néhány helyen ellentámadásba lendültek, vannak területek, ahol továbbra is sikeresek az oroszok.
Szombaton az orosz erők a lengyel határhoz közeli Lviv városát lőtték, egy katonai gyárat és egy üzemanyag-tárolót találtak el, öten megsérültek.
Csökkent a nyomás Kijeven
Oroszország Ukrajna elleni háborújának az utóbbi időben a fókuszpontja egyértelműen elmozdult Kijevtől. Az ukrán főváros ostroma nemhogy továbbra sem kezdődött meg, de még távolabb is került a ’’város táblától’’ a front.
Kijev környékén az orosz hadseregnek már hetek óta lényegében semmilyen komolyabb sikert nem sikerült elérniük. Habár nehéz eligazodni a különböző információk közt, de az orosz harcoló alakulatok ellátása továbbra is nehézségekbe ütközik Kijev környékén és egyenlőre nem utal semmi arra, hogy ez a közeljövőben változhatna.
Habár a Dnyeper nyugati partján Fehéroroszország és az orosz csapatok között viszonylag biztosított az összeköttetés, addig a folyó keleti oldalán már jóval nehezebb az oroszok helyzete. A Kijev közelében állomásozó orosz haderő az orosz határtól keleti irányban több száz kilométerre van és egy elég hosszú szakaszon csak egy-egy fontosabb útszakaszt tartanak többnyire az irányításuk alatt, ahol könnyen támadhatóak az orosz konvojok. Északon a fehérorosz határ természetesen ebből az irányból is közelebb van, azonban akadályt gördít az oroszok elé, hogy Csernyihiv városa továbbra is ellenáll a nyomásnak és gátat szab az orosz előre nyomulásnak. Csernyihivvel kapcsolatban egyébként sok egymásnak ellentétes hír terjedt eddig. Sokan már a háború első napjaiban arról beszéltek, hogy az oroszok körbezárták a települést, ám később kiderült, hogy mégsem sikerült bekeríteniük a várost. A legfrissebb hírek alapján azonban a napokban mégis megtörtént Csernyihiv teljes bekerítése.
Most úgy tűnik Csernyihivben intenzívebbé válhatnak a harcok, ezt alátámasztja, hogy március 26-án szombaton állítólag már a városban lévő nyugati újságíroknak is menekülniük kellett, olyan brutális tűz alá került a település.
Eközben Kijevből ellentámadásba lendült az ukrán hadsereg. Kihasználva az oroszok gyengeségét kitörtek a városból és keleten illetve nyugaton egyaránt legalább 10-20 kilométerrel messzebb szorították az orosz erőket a város határától. (Itt sok az egymásnak ellentmondó információ, így azt nagyon nehéz megítélni, hogy valójában milyen távolságra lehetnek az orosz állások a várostól.) Kijevtől nyugatra sikerült Makariv városát és több kisebb (agglomerációs) települést is visszaszerezniük az ukrán erőknek és egyes becslések alapján a korábbi kb. 20 kilométerről 60-65 kilométerre visszaszorították az oroszokat Kijevtől. Ez azért is fontos, mert az orosz tüzérség lövegei és hagyományos rakétasorozatvetői, például a Grad-ok ebből a távolságból már nem tudják lőni Kijev belvárosát. Ez némileg javíthatja a városban élők helyzetét, de ballisztikus rakétákkal, vadászbombázó repülőkkel továbbra is támadható az ukrán főváros.
Eközben egyébként az orosz csapatok Kijev környékén elkezdték beásni magukat. Sorra nőnek ki a lövészárkok, barikádok a földből. Ez abba az irányba mutat, hogy ezen a fronton egy véres állóháború alakulhat ki, illetve azt is mutatja, hogy az orosz hadsereg vélhetően egyellőre nem tervez komolyabb offenzívát Kijevnél.
Térkép az Ukrajnában zajló háborúról és a hozzá tartozó jelmagyarázat
Harkovból is kitörtek az ukrán erők
Kelet-Ukrajnában Szumiban sem sikerült az oroszoknak sikereket elérnie. Szumi megszerzése Csernyihivhez hasonlóan stratégiai fontosságú lenne az utánpótlás szempontjából az oroszoknak, egyenlőre azonban tartják magukat az ukrán védők. Szuminak a teljes körbezárása valószínűleg eddig nem sikerült, még ha jöttek is erről szóló hírek. Az ukrán hadsereg jelenleg is tudja tartani az állásait. A rakéta és légitámadások folyamatosak.
Harkov városánál a korábbiakhoz képest változott kissé a helyzet. Harkov továbbra is tartja magát és az ukrán haderőnek sikerült kitörnie a városból. Az ukrán csapatok keleti irányba ellentámadást indítottak az oroszok ellen és egy vékonyabb sávban egészen az orosz-ukrán határig tudtak nyomulni. Harkovot továbbra is bombázzák és ágyúzzák.
Új cél: a Donyec-medence teljes megszállása
A térképen déli irányba haladva ezután érkezünk a háború új fókuszpontjába. Míg északon a felsorolt területeken nem értek el nagyobb sikereket az oroszok, sőt az utóbbi napokban inkább kudarcokat szenvedtek, addig a Donyec-medencét szinte teljesen sikerült elfoglalniuk.
A két szakadár köztársaság, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság határaitól visszaszorították az ukrán csapatokat, és Luhanszk megye nagyrészét megszállták az oroszok. Kramatorszk városát is megközelítették, de a település jelenleg teljesen ukrán ellenőrzés alatt áll.
Ezen a fronton jelenleg Izyum/Izjum területén zajlanak a legintenzívebb harcok. Az oroszok legutóbb azt állították, hogy már az irányításuk alá is vonták a várost, de Ukrajna egyenlőre cáfolja ezt az információt, így nem lehet tudni pontosan mi történik Izyumban. Valószínűleg egyébként tényleg nem szállták még meg teljesen az oroszok, de ez bármikor megtörténhet a napokban. Izyum egy néhány tízezres lélekszámú város, a fontosságát a földrajzi fekvése adja. A Donyec folyó mentén fekszik és egy fontos híd is van a városban, ami az egyik legjelentősebb átkelési pont a folyón. Ha Izyum-ot megszerzik az oroszok, akkor azzal elvágják Ukrajna többi részétől, tehát a hátországtól a Donyeck folyótól keletre harcoló ukrán alakulatokat, amelyeket így könnyebb lesz felszámolni. Ez azért különösen fontos, mert elvileg ezek a legjobban kiképzett és legjobban felszerelt ukrán egységek.
Oroszország egy másik fontos célját is elérte. Délen az Azovi-tenger partján Mariupolt megkerülve szárazföldi kapcsolatot alakított ki a Donyecki Népköztársaság és a Krím-félsziget között. Mariupolt egyébként még mindig nem sikerült bevennie Oroszországnak, viszont az orosz tüzérség és légierő gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé a várost. Mariupolban már nincs olyan épület ami nem szenvedett találatot. Egyes becslések szerint legalább 100 ezer civil ragadt a településen, akik jelenleg fűtés, áram, tiszta víz és megfelelő egészségügyi ellátás nélkül élnek. A városban valószínűleg az élelmiszer ellátás sem megoldott.
A civilek humanitárius folyosókon való kimenekítése nem sikerült. Ukrán hírforrások alapján az oroszok a humanitárius folyosókon nem tartották be a tűzszünetet és tüzet nyitottak a menekülőkre. A napokban egyébként az oroszok oldalán harcoló csecsen harcosok arról tette közzé videót, hogy a mariupoli városházánál kitűzték a zászlójukat, a videó hitelessége eddig azonban nem nyert megerősítést.
Orosz hadihajót lőttek ki az ukránok az Azovi-tengeren
Mariupol elestével Oroszország végleg elvághatja Ukrajnát az Azovi-tengertől, az eddigi elképzelésekkel ellentétben azonban eddig nem sikerült teljesen stabilizálnia az oroszoknak a helyzetet ebben a térségben. Ezt az bizonyítja, hogy az oroszok által megszállt Bergyanszknál Ukrajna sikeresen megsemmisítette az Orszk nevű orosz partraszálló hajót. Egyenlőre nem tisztázott, hogy milyen eszközzel hajtották végre az akciót az ukránok, de arra is van esély, hogy nyugatról kapott, hajók ellen kifejlesztett fegyvert használtak. Erre azonban nincs jelenleg semmilyen bizonyíték. Ha valóban kaptak ilyen eszközt az ukránok, az komoly veszélyt jelenthet az orosz hadihajókra.
Herszon közelében az ukrán csapatok
A déli fronton, a korábban az oroszok által megszállt Herszon térségében is történt változás a napokban. Az ostrom alatt álló Mykolaivból az ukránok sikeres ellentámadást hajtottak végre és visszaszorították az oroszokat Herszon közelébe. Az ukrán erőknek eközben a Dél-ukrajnai atomerőmű irányába tartó orosz csapatokat is sikerült feltartóztatnia.
Azok az ukrán hírek egyenlőre nem bizonyultak igaznak, hogy visszafoglalták volna Herszont, azonban mostanra az az orosz kijelentés is cáfolatot nyert, miszerint Oroszország egész Herszon megyét uralja.
Habár Odessza elfoglalása az oroszok kiemelt céljai közt szerepel a háború kitörése óta, az orosz csapatok egyellőre nem tudták megközelíteni a kikötővárost.
Változott az orosz narratíva
Mindent összevetve, bár vannak területek, ahol egyértelműen sikerült Oroszországnak sikereket elérnie, az elmúlt 1-2 hét mérlege inkább Ukrajna felé billen. Az ukránoknak az ellentámadásai sikeresnek bizonyultak és több fronton is gátat szabtak az orosz offenzívának. Oroszország ennek fényében változtatott a kommunikációján. Elsődleges célként most a Donbassz, azaz a Donyec-medence teljes elfoglalását jelölik meg. Annak lehetőségét, hogy Kijevet tervezik-e megszállni vagy sem egyenlőre nyitva hagyták.
Lehetetlen megjósolni a háború kimenetelét
A háború állásának elemzésekor fontos kiemelni, hogy sok a bizonytalanság és az egymásnak ellentmondó információ, így nehéz teljes biztonsággal bármit kijelenteni. Jelenleg nem lehet megmondani ki fogja megnyerni a háborút, de Ukrajna esélyei mindenképp javultak a háború kitörése óta. Oroszország azonban még csak töredékét vetette be a haderejének. A fő kérdés, hogy mennyit bír el az orosz gazdaság és az orosz társadalom, illetve mik a valódi céljai az orosz vezetésnek. Szintén nyitott kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha egyes stratégiai pontokon, azaz Mariupolnál, Izjumnál, Szuminál, Harkovnál és Csernyihivnél megtörik az ukrán ellenállás. Ebben az esetben Oroszországnak komoly katonai kapacitásai szabadulhatnak fel, amiket Ukrajna belső területei felé irányíthatnak. Ugyanígy az is kérdéses meddig tudnak előre törni az ukránok az ellentámadásaik során. Herszon visszafoglalása például nagy érvágás lenne az oroszok számára. A béketárgyalások eközben folyamatosan zajlanak de még nem lehet tudni mire futnak ki. Az orosz-ukrán háború kimenetelét és hosszát így egyellőre lehetetlen megjósolni.