Áll az Ukrajnába irányuló magyar vetőmagexport – Hatalmas az aggodalom a tavaszi vetések miatt

Súlyos gondokat okoz az orosz-ukrán háború a magyar vetőmagszektorban, mert a konfliktus drasztikusan visszafogta a tervezett kiszállításokat. Az Ukrajnába irányuló export teljesen leállt, és az Oroszországba és Fehéroroszországba szánt kivitel is komoly logisztikai és pénzügyi-elszámolási akadályokba ütközik, így jelentősen akadozik.

A február 24-én kirobbant háború azért vált ki rendkívüli nehézségeket, mert a hazai vetőmagcégek az érintett országokkal régóta jelentős üzleteket bonyolítanak le, amelyek éves értéke több tízmilliárd forintra tehető.

A keletre eső országok ilyenkor főként kukorica, napraforgó és zöldborsó vetőmagokat vásárolnak, amelyeket tavaszi vetéseikhez használnak fel.

Az export fő időszaka – a biztonságos tavaszi vetőmagellátás érdekében – általában a téli hónapokra esik, így a március már nem számít „dömpingidőszaknak”,

de a tavaly termett hazai vetőmagok betakarítása és feldolgozása – elsősorban a takarmánykukoricánál – időjárási okokból több hetet csúszott, és emiatt most ugyanez igaz az idei exportszállításokra is.

A Növekedés.hu információi szerint az érintett cégek most mérik fel, hogy a kirobbant háború az exportüzletek teljesítésében mekkora kieséseket okoz, illetve az itt ragadt tételeket át lehet-e csatornázni más piacokra.

A helyzetet nehezíti, hogy az exportcélú magyar vetőmag-előállítás az adott célországok igényeit tartalmazó fajtalistákhoz igazodik, így a most értékesíthetetlenné váló tételek nem feltétlenül felelnek meg más országok elvárásainak. Vetőmagpiaci vélemények szerint azonban szükségmegoldásként a jó minőségű, fémzárolt tételek tárolását akár két-három évig is meg lehet oldani, bár így a mostanra tervezett bevételek meghiúsulnak.

Az ukrán-orosz piacra a világ nagy multinacionális vetőmag-forgalmazói közvetlenül is szállítanak vetőmagokat, és az oda exportáló magyar vállalkozások is többnyire az ő tulajdonukban vannak. Emellett a multicégek egyes területeken Ukrajnában és Oroszországban is koordinálják a vetőmagtermelést, vagyis irányításuk mellett helyben is állítanak elő vetőmagokat.

Oroszországban ugyanakkor a korábbi embargós intézkedések hatására alapvető céllá vált, hogy az importfüggőséget a vetőmagszektorban is csökkentsék.

Így ott az utóbbi időszakban igyekeztek felfuttatni a belföldi nemesítést és termelést, hogy kevesebb külföldi vetőmagra legyen szükség.

A háborúban résztvevő országok tehát többféle módon juthatnak vetőmagokhoz, de mára rendkívül bizonytalanná vált, hogy a megtermelt és már beszállított vetőmagokat fel tudják-e használni, illetve mekkora árumennyiség nem juthat el a gazdálkodókhoz a szállítási-logisztikai akadályok miatt.

Különösen igaz ez Ukrajnára, de szakértők szerint a tavaszi vetéseknél Oroszországban és Fehéroroszországban is fennakadások lehetnek.

A következő hetek azért lehetnek sorsdöntőek, mert a vetések hosszú távon is meghatározhatják a világpiaci terménykínálatot. Ezt támasztja alá, hogy a háborús konfliktusban érintett Ukrajna és Oroszország együttesen a világ éves gabonaexportjának 30 százalékát, napraforgóolaj-kivitelének 80 százalékát bonyolítja le, így katasztrofális következményekkel járna, ha a szokásos árumennyiség nagy része a mostani szezonban nem terem meg, és kiesne a nemzetközi forgalomból.

A tőzsdei árak egyértelműen jelzik, mekkora aggodalom uralkodott el a piacon, hiszen az egyébként is magas gabonaárak a háború február 24-i kitörése óta hegymenetben emelkednek.

A chicagói tőzsdén a búza ára a legközelebbi határidőre már meghaladta a csillagászatinak számító tonnánkénti 500 dollárt is, a kukoricáé pedig megközelítette a 300 dollárt, míg a párizsi gabonatőzsdén (Matif) a búzáé elérte a 420, a kukoricáé a 370 eurós szintet.

Ez a kötések nagy részénél 40-60 százalékos drágulásnak felel meg, bár az utóbbi napokban az árakban némi korrekció következett be.

Hasonló tendencia érvényesül a napraforgónál is, mivel az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint február végén már 240 ezer forintos tonnánkénti átlagár jellemezte a hazai piacot, és ez több mint 40 százalékos áremelkedést jelentett az egy évvel korábbi árakhoz képest.

Bár az őszi búzát az északi féltekén már tavaly elvetették, a tőzsdei pánikreakciókban az a bizonytalanság is kifejeződik, hogy – főként Ukrajnában és Oroszországban – az idén nyáron mennyi termést tudnak majd learatni.

Ugyanezek az aggályok már a vetések előtt felmerülnek a takarmánykukoricánál és a napraforgónál is, bár a gazdálkodók e növényeket jóval később, az őszi hónapokban takarítják be. (A konzerv- és hűtőipari alapanyagul szolgáló zöldborsóból a magyar cégek nem csak vetőmagokat, hanem - elsősorban Oroszországba – jelentős mennyiségű készterméket is szállítanak, így a háborús konfliktus szélesebb körű exportpiaci gondokat is okozhat).

Mint ismert, a kormány a gabonapiaci pánik nyomán a közelmúltban úgy döntött, hogy május 15-ig leállítja a búza, az árpa, a kukorica, a rozs, a zab, napraforgó és a szója kivitelét.

Pontosabban olyan szabályozást lépetett életbe, amely március 6-tól bejelentési kötelezettséget ír elő a kiszállítóknak, az államnak pedig lehetőséget nyújt arra, hogy a külpiacra szánt terményeket megvegye, és így a kivitelt megakadályozza.

Az intézkedés bizonytalanságot okozott a vetőmagszektorban, mert nem volt egyértelmű, hogy a szabályozás vonatkozik-e a vetőmagokra is. Érdekképviseleti vélemények szerint a kormány rendeletében megadott vámtarifaszámok a vetőmagokat is magukba foglalják, az agrártárca viszont a jogi helyzetet úgy értelmezi, hogy azokra a kiviteli korlátozás nem terjed ki.

Így a vetőmagokat továbbra is ki lehet szállítani Magyarországról, más kérdés, hogy a háborús konfliktus országaiban az idei vetési szezonra várhatóan már nem normalizálódnak az exportot hátráltató kereskedelmi körülmények.