Mindenképpen szigorodik a KATA - Hiába az érdekképviseleti javaslatok

A katások hiába reménykedtek abban, hogy az utolsó pillanatban a kormányzat ki fog hátrálni az új szabályozás mögül. Most hogy a napokban elfogadták az őszi adócsomagot a Parlament a kisadózókat érintő szigorításokon nem enyhített. Vagyis most már biztos, hogy a katások megbízóit 2021-től évi 3 millió forint feletti kifizetés esetén 40 százalékos adó fogja terhelni.

Azt, hogy lesznek változások már tavaly ősz óta lehet tudni.

Az okok világosak voltak. Eredetileg a KATA még 2013-ban azért jött létre, hogy segítsen kifehéríteni a gazdaságot és hogy a kisvállalatok körében megkönnyítse az adózást. Azóta egy havi tételes adóval - melynek értéke 25, 50 vagy 75 ezer forint lehet - a katások terhek egész sorát válthatják ki. Nem kell külön például személyi jövedelemadót, egyéni járulékokat, egészségügyi hozzájárulást vagy társasági adót fizetniük.

A KATA óriási sikertörténet volt. Az indulás évében úgy 75 ezer ilyen vállalkozás működött. Ez a szám három év alatt 175 ezerre, napjainkra pedig körülbelül 404 ezerre nőtt.

Csakhogy a visszaélések évek óta egyre nagyobb méreteket öltöttek.

A nagyvállalatok egy része katába kényszerítette a dolgozóit, csak azért, hogy többet tudjanak spórolni az alkalmazottakon.

Nyilvánvaló volt, hogy a szabályszegéseknek útját kell állni. Hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Parragh László pontosan miként akarja kezelni a helyzetet az most júniusban derült ki.

Mikor fény derült a 40 százalékos büntetőadóra rögtön felzúdult a vállalkozói világ. Azt senki nem vitatta, hogy változásokra szükség van, viszont a tervezet részleteit több helyről is élesen bírálták.

Az Adótanácsadók Egyesülete szerint a felvázolt módosításokkal a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik.

A szakmai szervezeteknek főleg azzal volt problémája, hogy a büntetőadó már akkoris életbe lép, ha valaki egyetlen partnernek évente több mint 3 millió forintot számláz ki.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára Perlusz László nem értette miért kell extra terhekkel büntetni azokat a korrekt módon tevékenykedő kisvállalkozókat, amelyeknek van néhány nagyobb megrendelőjük azokkal szemben, akik kizárólag sok apró megrendelést vállalnak el.

Több helyen a törvényalkotók munkáját konkrét ötletekkel próbáltak segíteni. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) például egy 7+1 pontos javaslatcsomaggal állt elő.

A BKIK azt kérte, hogy 6 millió forintig a régi szabályok éljenek. Efölött szerintük be lehetne vezetni egy 15 százalékos új adómértéket, ha a plusz befizetésért magasabb TB-jogviszony is jár.

Az ehhez hasonló elképzelések azonban nem találtak nyitott fülekre.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Gulyás Gergely a kormányinfo online sajtótájékoztatóján a növekedés.hu kérdésére válaszolva már a múlt héten leszögezte: a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatban nem kíván módosítani az elfogadott szabályozáson.

Pedig a szigorítás körülbelül a kisadózók 38 százalékát érinti, úgyhogy csak a 8 százalékuk trükközik – legalábbis ez derül ki egy friss kutatásból, melyet a Minősített Könyvelők Egyesülete (MINKE) készített.

A felmérésben 269 könyvelőiroda vett részt, melyek mintegy 4380 katás vállalkozás viselkedésére látnak rá. Ha a kutatásban szereplő arányok országos szinten is megállják a helyüket, akkor körülbelül 121 ezer vétlen katás céget fog érinteni a szigorítás.

Sajnos borítékolható, hogy ezt a büntetőadót a megbízók sok esetben át fogják hárítani a katás vállalkozásokra. Ez a gyakorlat akár tömegesen is megjelenhet, pedig vélhetően nem ez volt a jogalkotó szándéka

fogalmazott a MINKE elnöke Harkai István, aki szerint a változások a fekete-, illetve a szürkegazdaságot erősíthetik.