WEF: Több új munkahelyet hoz létre a robotizáció mint amennyit megszüntet

A Világgazdasági Fórum Jövő foglalkozásait vizsgáló kutatása idén harmadik szakaszához érkezett. Ebben a világjárvány okozta lezárások hosszú távú hatását igyekeztek megmutatni. A kutatás öt fő következtetésre jutott. 

A Finance and Development magazinban megjelent írásában Saadia Zahidi a Világgazdasági Fórum ügyvezető igazgatója és a Fórum Új Gazdaság és Társadalom Központjának vezetője rámutat, az első fontos változás, hogy felgyorsult a munkafolyamatok automatizálása.

Az elkövetkező öt évben ennek hatására világszerte mintegy 85 millió munkahely szűnik meg.

A vállalatokat a Covid-19 a munkafolyamatok átalakítására ösztönzi. A megkérdezett vállalkozások mintegy 43 százaléka készül a munkaerő rovására integrált technológiát alkalmazni. 41 százalékuk növeli a specializált munkára képes alkalmazottak számát, 34 százalékuk pedig a technológiai fejlődés hatására emeli alkalmazottainak számát.

Öt év múlva hozzávetőlegesen fele-fele arányban végzik majd a munkafolyamatokat gépek és emberek.

A robotika forradalmi fejlődése a számítások szerint 97 millió munkahelyet teremt.

Ez annak köszönhető, hogy olyan új technológiák kerülnek előtérbe, mint például a mesterséges intelligencia, illetve a tartalomfejlesztés például a közösségi médiában. De az egyre nagyobb teret nyerő zöld gazdaságnak köszönhetően is létrejönnek új foglalkozások csakúgy, mint a felhő alapú termékfejlesztésben és adatkezelésben, illetve a mérnöki munka új dimenziói is itt kopogtatnak az ajtón.

A kialakuló új munkahelyek a gazdaság minden területén igénylik az emberek közötti folyamatos együttműködést, így a kereskedelemben, a marketing területén, a tartalomfejlesztésben. Különösen fontos, hogy a különböző képességű és háttérrel rendelkező emberek jól tudjanak együttműködni. 

2025-ben a munkaerőpiacon a legkeresettebb készségek az elemző gondolkodás, a kreativitás és a rugalmasság lesznek.

A megkérdezett vállalkozások úgy vélik, a kritikus gondolkodás, az elemző- és problémamegoldó képesség válik a legfontosabb kritériummá a munkaerő kiválasztásakor.

Ez utóbbiakat a korábbi években is fontosnak jelölték meg, idén viszont ehhez hozzárakták

• az önmenedzselést,
• az aktív tanulás képességét,
• a stressztűrést és
• a rugalmasságot, mint a legfontosabb munkavállalói tulajdonságokat.

A LinkedIn és a Coursera nyújtotta lehetőségeknek köszönetően minden korábbinál nagyobb részletességgel tudják követni a jövőbeli munkavégzéshez szükséges speciális készségek változását.

A legversenyképesebb vállalkozások a munkavállalók képességeinek fejlesztésére összpontosítanak. Ahhoz, hogy a munkavállalók a következő öt évben is megtarthassák állásukat, csaknem felüknek átképzésre van szüksége.

A felmérés azt is megállapította, hogy az állami szektornak erőteljesebb támogatást kell nyújtania a veszélyeztetett vagy elköltözött munkavállalók át- és továbbképzéséhez.

A megkérdezett vállalkozásoknak alig ötöde százaléka számolt be arról, hogy állami források felhasználásával képezi tovább alkalmazottait.

Az államnak ugyancsak támogatást kell nyújtania a jövő piacaiba és munkahelyeibe történő befektetésekhez, erősebb biztonsági hálókat kell kínálnia  a munkahelyváltás során a lakóhelyét elhagyni kényszerülő munkavállalók számára, és foglalkoznia kell az oktatási és képzési rendszerek régóta elmaradt fejlesztéseivel.

A távmunka már napjaink valósága. A munkaadók mintegy 84 százaléka már készen áll a munkafolyamatok gyors digitalizálására, ideértve a távmunka jelentős kiterjesztését is.

A vállalkozások szerint akár a munkavállalók 44 százaléka is dolgozhat távmunkában.

A felsővezetők 78 százaléka ugyanakkor attól tart, hogy a váltás csökkenti fogja a munkavállalók termelékenységét, éppen ezért számos cég lépéseket tesz alkalmazottaik alkalmazkodásának elősegítése érdekében.