Adótanácsadók Egyesülete: Komoly bajba kerülhet a katások egy része

Elemzések2020. júl 2.Sz.A.

Nagy felzúdulást keltett a katások körében, hogy az adózási formát érintő jogszabály módosítás (a 40 százalékos büntetőadó bevezetése) – ahogy az Adótanácsadók Egyesületének (AE) közleményében is szerepel – azt jelenti, a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik. Vannak azonban, akik úgy vélik, némi veszteséggel törvényesen játszható ki a 40 százalékos büntetőadó fizetése.

Az ellen ugyanis senkinek nincs kifogása, hogy azon vállalkozások esetében szigorítsanak rendszeren, amelyek az adózási formát kihasználva kibújnak a normál közteherviselési kötelezettség alól. Azon közepes vagy nagyobb vállalkozásokról van szó, amelyek a dolgozó munkaviszonyát megszüntetve katázásra kényszerítik őket, legalábbbis ezt hangsúlyozza Zara László, az AE elnöke is.

A jövő januártól életbe lépő változás azonban minden olyan esetben, amikor egy katás vállalkozástól ugyanazon cég egy év alatt 3 millió forintnál nagyobb értékben fogad be számlát, az efölötti összeg után 40 százalék büntető adót köteles fizetni.

Erre hoz fel egy példát az AE közleménye is, hiszen egy könyvelő vagy adótanácsadó esetében könnyen előfordulhat, hogy fennakad a fenti szabályon, pedig ebben az esetben szó sem lehet bújtatott munkaviszonyról.

De a médiában is elképzelhető, hogy egyáltalán nincs szó rejtett munkaviszonyról, mégis az új szabály hatálya alá kerülhet a vállalkozás. Egy alkotóműhely, – amely akár konkrét, fizikailag létező szerkesztőség nélkül működik –, vagy filmkészítő műhely például egy-egy katázó beszállító esetén könnyen túllépheti a hárommiliós határt, és fizetheti a 40 százalékos büntetőadót. És fordítva, egy-egy újságíró vagy operatőr alvállalkozóként 3-4 vállalkozásnak is bedolgozhat, így nyilvánvalóan nem merül fel az adóelkerülés lehetősége.

Annál is inkább, mert saját eszközeivel, saját irodájában – amely leginkább lakása –, a határidők betartásával tetszése szerinti munkarendben és időben dolgozhat. 

Ez alapján világosan látható, hogy sok olyan vállalkozás is kárát láthatja a tervezett változtatásnak, amely esetében szó sincs adóelkerülésről.

Az adótanácsadóknak javaslataik is vannak, amelyekkel valóban ki lehetne szűrni a csalárd vállalkozásokat. Az egyik elképzelés szerint a NAV adatbázisának felhasználásával akár helyszíni ellenőrzés nélkül, informatikai úton kideríthető az esetleges adó elkerülés. A másik javaslat értelmében ki kellene egészíteni a jelenlegi szabályozást egy olyan ponttal, amely szerint a munkaviszony megszüntetését követő meghatározott időn, például két éven belül a volt dolgozó katás vállalkozóként ne végezhessen tevékenységet egykori munkáltatója vagy annak bármely kapcsolt vállalkozása részére. 

Az adótanácsadók elképzelése szerint fontos lenne viszont a fizetendő „katás adó” valorizálása, vagyis értékhatárát a változó jövedelmi és bérviszonyokhoz igazítani.

Reális a javaslat, mert a jelenlegi szabályozás értelmében havonta fizetett 50 ezer forintos összeg még a minimálbérnél is kisebb értékkel jelenik meg a nyugdíjszámításakor, míg a 75 ezer forintos összeg éppen a minimálbérnek felel meg ebben a tekintetben. 
Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint nagyon kevés olyan eset van, amelyben valóban katázásba kényszerítették a korábbi dolgozókat.

Tény, hogy viszonylag gyorsan 400 ezerről 600 ezerre emelkedett a katás vállalkozások száma, ezért kétségkívül csökkentek a költségvetés bevételei. Az alelnök szerint azonban

elég hiányosra sikerült a tervezett szabálymódosítás, hiszen egy kis odafigyeléssel, és minimális veszteséggel ki lehet kerülni a 40 százalékos adót.

Ennek törvényes módja például a szolgáltatás közvetítés, amikor a számlakibocsátó és a befogadó közé beáll egy másik vállalkozás, amelyet nem lévén katás, nem fenyeget a büntetőadó. Így amikor már kimerült a havi 250 ezer forintos, azaz évi 3 milliós keret a partnerek között, az alvállalkozó a közvetítő felé számláz, aki aztán egy másik számlát bocsát ki a megrendelő felé, legfeljebb ennek fejében valamiféle jutalékot számol fel.