Továbbra is kapós a diákhitel

Viszonylag rövid múltra tekint vissza a magyar tanulmányi kölcsönök rendszere, de a 2001-es kezdet óta létező, szabad felhasználású Diákhitel1 (DH1) keretében eddig 362 705 szerződést kötött, és összesen 308 milliárd forint kölcsönt helyezett ki az MFB-csoporthoz tartozó Diákhitel Központ. A 2012-ben indult, csak tandíjra költhető Diákhitel2-re (DH2) 35 888 szerződés született, 33 milliárd forint értékben. A termék népszerűségére jellemző, hogy

a 2017/2018-as tanévben az összes diákhitelre jogosult hallgató 9 százaléka vette fel a kétféle kölcsön valamelyikét – értesült portálunk a DK-tól.

A program sikerességéhez hozzájárult, hogy a kölcsön egyszerűen, könnyen, költségmentesen megszerezhető (gyakorlatilag nincs hitelbírálat) és olcsó.  Sőt, már online is igényelhető, 2017 szeptembere óta összesen 5 378-an használták az ügyfélkapus azonosítású elektronikus hiteligénylést.

Ráadásul a hitelek feltételeiben az elmúlt években több kedvező változás is bekövetkezett. A 2017-es esztendő óta az állami támogatásnak köszönhetően nulla százalékra csökkent a kizárólag a képzési díj kiegyenlítésére fordítható Diákhitel2 kamata, amelynek felvételével csak az önköltséges képzésben résztvevő fiatalok élhetnek. A kölcsön összegének nincs plafonja, vagyis annyi pénzt vehet fel a hallgató, amennyibe a képzése kerül. Ez az összeg azonban csak a képzési költségre fordítható, és közvetlenül a felsőoktatási intézménynek utalják. A tavalyi év óta a Diákhitel2-t már az önköltséges idegen nyelvi képzésekben résztvevők is igényelhetik.

Ami a bármire fordítható Diákhitel1-et illeti, ennek kamata január óta már csak 2,2 százalék. Emellett a korábbi havi legfeljebb 50 ezer forintról 70 ezer forintra emelték a felvehető összeget (a minimum összeg havi 15 ezer forint) így egy összegben tanulmányi félévenként akár 350 ezer forinthoz is hozzájuthatnak a hallgatók. (Erre a változtatásra többek között az albérletárak emelkedése miatt is szükség volt.) Amint azonban a DK-tól megtudtuk, a valóságban ennél kevesebbet kérnek a diákok: 2018/2019-es tanév első szemeszterére

a DH1 keretében átlagosan 273 ezer forintot igényeltek, a DH2 keretében pedig 271 ezer forintot.A kölcsön mindkét típusát az eddigi 40 éves kor helyett már 45 éves korig lehet kérni. Fontos kedvezmény még, hogy tavaly óta annál, aki az első gyermekével várandós, a betöltött harmadik hónaptól a gyermek kétéves koráig felfüggesztik a törlesztést, a második gyermek esetében a tartozás felét elengedik, míg

a harmadik gyermek születésénél a teljes hitel megfizetése alól mentesül az édesanya. Az Erasmus programban részt vevő hallgatók pedig a szabad felhasználású diákhitel-összegek dupláját kérhetik, így egy évre akár egymillió-négyszázezer forintot is kaphatnak a központtól.

A legfrissebb adatok szerint a 2018/19-es tanév első félévében a kötött felhasználású hitelre 4670 új szerződés született, mintegy 1,3 milliárd forint értékben. A DH1-re 2738 új szerződést kötöttek, 837 millió forint értékben. Ugyanebben az időszakban a Diákhitel Központ csaknem 27 ezer szerződés keretében folyósított kölcsönt, 7,3 milliárd forint értékben.

Miután a diákhitel feltételei a többi piaci kölcsönhöz képest kedvezőek, akadnak szakértők, akik azt tanácsolják: akkor is megéri felvenni, ha valójában nincs szükség a pénzre, mert az illető a saját felszabadult tőkéjét például TBSZ-számlán fektetheti be, prémium magyar állampapírba, amely magasabb kamatot fizet.

Mások viszont arra figyelmeztetnek: bármennyire kedvező a konstrukció, a diákhitelt is vissza kell fizetni, és a törlesztés – főleg, ha milliós nagyságrendű az évek alatt felvett összeg – nagy tehertétel lehet. A Diákhitel Központ adatai alapján egyelőre nem látszik nagy gond a fizetési fegyelemmel: az eddigi összesítések szerint a 2001 óta kötött 398 593 darab szerződés csaknem felét – 197 745 szerződést – már lezárták, mert a hallgatók visszafizették a kölcsönt.

A DH1 keretében 179 milliárd, a DH2 keretében egy milliárd forintot törlesztettek a volt diákok, vagyis az összes kihelyezett összeg 52,8 százaléka már visszakerült az állam zsebébe. Persze a diákhitellel bukni is lehet: a tavalyi év végén az összes törlesztésre kötelezett hitel (ebbe beletartozik minden olyan kölcsön, ahol még visszafizetést vár a DK) 12 százalékára rúgott a megszűnt, nem rendezett (tehát a felmondott, egyben az adóhatóságnak átadott vagy fizetési könnyítéses) szerződések száma.