Tulajdonosváltás a lisztéria-botrányt okozó bajai hűtőházban

Elemzések2019. máj 15.Növekedés.hu

Gazdát cserél a közeljövőben a bajai hűtőház, amelynek gyorsfagyasztott termékei halálos áldozatokkal is járó európai lisztéria-botrányt okoztak. A jelenlegi tulajdonos belga Greenyard a gyárat várhatóan egy másik belga társaságnak értékesíti.

Új tulajdonosa lesz egybehangzó iparági hírek szerint a Bács-Kiskun megyei Baján található hűtőháznak, amelyet mostanáig a belga érdekeltségű Greenyard Frozen Hungary Kft. üzemeltetett.  Az uniós élelmiszer-biztonsági nyomon követési rendszer szerint

a gyorsfagyasztott termékeket – elsősorban csemegekukoricát – gyártó üzem volt a felelős azért, hogy tavaly európai lisztéria-botrány robbant ki, amely halálos áldozatokat is követelt.

A bajai üzemben már az átadási-átvételi munkálatok zajlanak, de a vevőt még nem jelentették be. Hazai hűtőipari források úgy értesültek, hogy a hűtőházat egy másik belga vállalat vásárolja meg, az új tulajdonos nevét pedig a közeli napokban hozzák nyilvánosságra.

A Greenyard egy állásfoglalásában saját honlapján már március közepén közölte, hogy „egyes divízióiban olyan körülményeket azonosított, amelyek nem biztosítják a befektetések megtérülését, illetve a megfelelő szolgáltatási színvonalat a cég ügyfelei számára”. Ezért a vállalat a működés optimalizálása érdekében lépéseket ütemezett be, a bajai üzemmel kapcsolatban pedig a bezárást vagy az értékesítést helyezte kilátásba. A közelmúltig úgy tűnt, hogy a hazai gyár a bezárás sorsára jut, mert a feldolgozóra sokáig nem akadt vevő,

de a legfrissebb hírek szerint a Greenyard végül mégis talált szakmai és/vagy pénzügyi befektetőt az üzem értékesítéséhez.
A belga érdeklődés jelzi, hogy a magyar gyorsfagyasztott zöldségek gyártása milyen kitüntetett helyet foglal el Európában. Nem mennyiségi értelemben vagyunk meghatározók, hiszen ebben az iparágban egymillió tonnás éves termeléssel Belgium tölt be fajsúlyos szerepet, míg

a magyar hűtőipar teljesítménye 180 ezer tonna körül mozog.

Belgiumban viszont az iparág egyik vezértermékének számító csemegekukorica nem terem meg, miközben az éves magyar termelés eléri az 500-600 ezer tonnát is.

Ezzel Magyarország valóságos „nagyhatalomnak” tekinthető, mivel Európában a legtöbb csemegekukorica-terméket itt állítják elő. A hazai fogyasztás ugyanakkor nem számottevő, más országokban viszont a csemegekukorica rendkívül kedvelt.

Ezért az itthon készített termékek 95 százaléka - jó exportüzletet jelentve - a külpiacokon talál gazdára, így Magyarország világviszonylatban az Egyesült Államok mögött a második legnagyobb exportőr pozícióját foglalja el.
Az országban megtermelt csemegekukorica kétharmadát a konzerv-, egyharmadát a hűtőipar dolgozza fel, és a gyorsfagyasztott termékek fele csemegekukorica alapanyagból készül. Legnagyobb piacaink Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország és a környező országok, de a hazai termékek eljutnak a világ szinte minden más tájára – így például Japánba - is.

Iparági szakértők úgy vélik, az új befektetőt is elsősorban a csemegekukorica-feldolgozás vonzhatja Magyarországgal, illetve a bajai hűtőházzal kapcsolatban. Kérdéses azonban, hogy az idén az üzem milyen kapacitással működhet, mert a gyár feladására készülő Greenyard a termelőkkel nem kötött termeltetési-felvásárlási szerződéseket. Bár jó májusi hajrával a csemegekukoricára az új tulajdonosok még tető alá hozhatnak alapanyag-beszerzési megállapodásokat, de inkább az a valószínű, hogy az első évet nagyrészt be kell áldozniuk a késői adásvételi tranzakció miatt.

A vevők a bajai üzemmel magyar viszonylatban jelentős kapacitásokhoz juthatnak, mivel a hűtőház éves szinten 15-30 ezer tonna gyorsfagyasztott feldolgozott zöldség előállítására lehet képes.

A csemegekukorica mellett természetesen más termékek – így például a zöldborsó – is szerepelnek a palettán. Az üzem teljesítménye hasonló nagyságrendet képvisel, mint a székesfehérvári Fevita Hungary Zrt. vagy a debreceni Pentafrost Kft.  A vállalat további növekedésére pedig esélyt nyújt, hogy a kapacitások gyorsan bővíthetők, és ezt az is mutatja, hogy az utóbbi időszakban a Greenyard is jelentős fejlesztéseket hajtott végre .

A bajai feldolgozónak jól jöhet a névváltás, mert a Greenyard tulajdonlása alatt működöse meglehetősen lejáratódott a lisztéria-botrány miatt. Ez minden bizonnyal nyomós ok volt abban, hogy a vállalat végül úgy döntött, kivonul a magyarországi termékgyártásból. Nagy a valószínűsége annak, hogy kisebb cégek nem is bírták volna el egy ilyen élelmiszerbiztonsági ügy következményeit, de a sok országban érdekelt, valódi nagyvállalatnak számító Greenyardnak sikerült átvészelnie a válságot.

Mint ismert, tavaly az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tette közzé, hogy a bajai üzem fagyasztott zöldségei 47 megbetegedést és 9 halálos áldozatot okoztak Európában.

A lisztéria-fertőzést 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban gyártott termékekben azonosították, amelyeket Ausztriába, Dániába, Svédországba, Finnországba és az Egyesült Királyságba exportáltak. Először úgy tűnt, hogy az ügy csak a csemegekukoricákat érinti, de később kiderült, hogy a borsóval, a babbal, a spenóttal és a sóskatermékkel is gondok voltak.

A hazai hatóságként működő Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) a botrány tavalyi kirobbanása után minden olyan termék értékesítését betiltotta, amelyek 2016 augusztusa és 2018 meghatározott időszaka között készültek, illetve elrendelte piaci visszahívásukat is. Emellett a hivatal 2018 tavaszán-nyarán az üzemben sorozatos ellenőrzéseket tartott, amelyek ideje alatt a feldolgozó részlegesen, illetve szakaszosan működött, a leállások ideje alatt pedig az üzem teljes területén takarítást és fertőtlenítést végeztek. A Nébih akkori tájékoztatása szerint a mikrobiológiai szennyeződést lokalizálták, így a hatóság az ellenőrzések nyomán az üzem higiéniai állapotát 2018 júniusában már kifogástalannak minősítette.

Iparági szakértők többek között ebből kiindulva vélik úgy, hogy a bajai feldolgozó az élelmiszer-biztonsági szempontból kifogástalan, minőségi termékek előállítására minden további nélkül alkalmas lehet.

Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy az európai megbetegedésekben szerepet játszott az is, hogy a vásárlók a megvett termékeket – a csomagoláson feltüntetett útmutatók ellenére - nem rendeltetésszerűen fogyasztották el.

A fertőzést okozó  Listeria monocytogenes baktérium általában megtalálható az élelmiszerekben, de a gyorsfagyasztott zöldségek az átlagosnál nagyobb kockázatot jelentenek. Főként akkor, ha nem főzve, hanem felengedési után közvetlenül, nyersen fogyasztják el azokat, mint ahogy ez a megbetegedésekhez vezető esetekben is történt. Plusz veszélyforrás lehet, ha további hűtőtárolással például salátákba kerülnek, mivel a baktérium hűtőhőmérsékleten (0-10 Celsius fokon) is intenzíven képes szaporodni.  A lázzal, hányással, hasmenéssel és fejfájással járó liszterózisnál a legveszélyeztetettebb csoportot a várandós nők, a csecsemők, az idősek és a legyengült immunrendszerű emberek alkotják.

A fertőzésveszély mindenekelőtt úgy szüntethető meg, ha a gyorsfagyasztott zöldségeket hőkezelés után használják fel. A biztonságos előkészítés érdekében a termékeket percekig minimum 75˚C fokon kell tartani, illetve két-három percig szükséges forralni ahhoz, hogy a zöldségfélék közepe is elérje a kritikus hőmérsékletet. Ezeket az óvintézkedéseket a fogyasztóknak ma is érdemes betartaniuk ahhoz, hogy újabb lisztériás megbetegedések ne forduljanak elő.