Túléltük a második telet: összeomlott a gázár
ElemzésekNapok óta csökken az európai gázár, amely a magyar import alapját is képezi: 3 éves mélyponthoz közelít. Európa túljutott a második orosz gáz nélküli télen, és minden a legnagyobb rendben. A túlkínálatnak, ami az árcsökkenést segíti, egy érdekes oka is van.
A gázár, ami a hazai szintre is döntő hatással van, immár 25 euró alá került megawattóránként. Erre tavaly tavasszal rövid időre egyszer más sor került, de akkor csak a legközelebbi határidőre szállított gáz ára volt ennyi: későbbi szállításra jóval magasabb, 50 euró körüli áron lehetett vásárolni.
Széles körű kínálatbővülés
Most azonban más a helyzet: még augusztusi szállításra is csak 1 euróval magasabb az ár, mint a márciusira, vagyis a betárolási időszakra is meg lehet venni ugyanilyen olcsón a szükséges mennyiséget a határidős piacon. Ez a piac tartós megnyugvását, sőt, a tartós túlkínálatot mutatja, amelynek alapvetően két oka van.
Tavaly még sok vásárló attól félt, hogy a második, orosz gáz nélküli (pontosabban elenyésző orosz import melletti) tél még hozhat hiányt, áremelkedést. Nem így lett: a más kontinenseken lévő kitermelők örültek a lehetőségnek az Egyesült Államoktól Marokkón át Katarig, és minél többet igyekeztek eladni végtelen készleteikből, egymással versenyezve, cseppfolyósított formában szállítva. Emellett a norvég kitermelők is a maximumot nyújtották, így a kontinensen belüli ellátás is fokozódott.
Amerikai árösszeomlás
A másik ok, ettől nem teljesen függetlenül, hogy
az amerikai tőzsdei gázár most lényegében összeomlott:
olyan alacsonyra süllyedt, mint 2020 tavaszán, amikor a tőzsdei olajár átmenetileg még negatív tartományban is járt a kirobbanó járvány miatti lezárások, és így a kereslet 40 százalékos visszaesése miatt. Ennél olcsóbb az ár csak a 90-es években volt.
Amerikai tőzsdei gázár, 30 év, dollár/millió brit hőegység. Forrás: stooq.com
Ha az amerikai cseppfolyósított (LNG) gázzá alakítási infrastruktúra korlátlan lenne, akkor annyit hoznának belőle, kihasználva az amerikai és az ár között még mindig meglévő különbséget, hogy az ár akár 10-15 euróig is leeshetne: lényegében a szállítás költsége jelentene határt az árcsökkenésnek.
Ekkor lehet, hogy kismértékben az amerikai ár is megemelkedne, hisz a kiegyenlítődés kétoldalú, de Európa akkor sem venne meg sokkal több gázt, így a többlet már Ázsiában keresne piacot magábak, azonban ott Katar és Ausztrália is versenyzik a vevőkért. Ha nagyon olcsó az ár, sok ázsiai ország átáll a gázra az áramtermelésben, és ez növeli a keresletet, pontosabban így jutna egyensúlyba a piac.
Az olajkitermelés mellékterméke
Az amerikai gázár esésének van egy érdekes, technikai oka is. Az USA ma már a legnagyobb olajkitermelője lett a világ kitermelésének közel 15 százalékával, messze megelőzve Oroszországot és Szaúd-Arábiát. Ez a felfutás azért volt lehetséges, mert megtalálták a palaolaj kitermelének technológiáját: csakhogy
a palaolajjal együtt rengeteg földgáz is felszabadul, és ennek vásárlót kell találni.
Ha alacsony az ár, az amerikai erőművek is nagyobb arányban használnak gázt, de ezzel legfeljebb a szenet váltják ki, a megújulók fejlesztése folytatódik. Így a többletet óhatatlanul export útján lehet értékesíteni, és miután a cseppfolyosítítás és az LNG szállítása mára teljesen megoldódott, ennek csak a hajókba tárolási kapacitás ad határt, melynek bővítése az amerikai kormány engedélyétől függ.
Kapacitásbővítés
Jövő év végégig sok fejlesztés fog elkészülni, ami önmagában lehetővé teszi a nagyobb exportot, és hozzájárulhat az európai árak stabilitásához, esetleges további csökkenéséhez. A 2026-os fejlesztésekre egyelőre a Fehér Ház nem adta meg az engedélyt, mivel politikai nyomás nehezedett rá klímavédelmi okokból, de ez a döntés még változhat.
Azonban, ha nem is lesz további kapacitásnövelés, ahhoz épp elég lesz az addigi, hogy bőven ellássák az európai piacot, vélhetően szűkítve a két kontines közti árrést.
Gazdasági hatások
A múlt évtizedben megszokotthoz közelítő ár inflációcsökkentő hatású, továbbá a gazdaság élénküléséhet vezethet, különösen ott, ahol az energiaigényes iparágak a magas árak idején visszafogták, esetleg le is állították a termelést (pl. Németországban). A hazai hatás emellett az, hogy
a költségvetésre sokkal kisebb teher hárul az átlagfogyasztás alatti alacsony gáz-, és áramár, továbbá a távfűtés árkiegészítésénél.