Ügyesen válaszoltak a kereskedelmi háborúra az ázsiai országok

Mintegy három százalékos növekedés várható idén a globális gazdaságban, miközben a kereskedelem növekedési üteme lassul - mondta Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója és főközgazdásza az ázsiai fenntartható növekedés sajátosságairól tartott panelben. Kiemelte, hogy a növekedést illetően az éghajlatváltozás számít a legnagyobb kockázatnak hosszabb távon.

Hoe Ee Khor, a Szingapúri Egyetem professzora és az ASEAN+3 (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége és Kína, Japán, Dél-Korea) Makrogazdasági Kutatóintézet főközgazdásza az ázsiai felzárkózásról tartott előadásában kiemelte, hogy az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportokban zajlik a leggyorsabb ütemű növekedés (5-6 százalék), a felsőközéposztálynál ez az ütem évente mintegy két százalékra tehető.

Az ipari termeléssel kapcsolatban kiemelte, hogy technológiaváltással párhuzamosan a foglalkoztatottak arányának csökkenése jellemző, miközben egyre inkább a szolgáltatások javára tolódik el a növekedés motorja.

A dél-kelet-ázsiai országok növekedése idén 5 százalékos lehet idén, ezzel a világgazdaságban a növekedés közel egyharmadához járul hozzá.

Bernard Yeung, az Ázsiai Pénzügyi és Gazdasági Kutatóintézet (ABFER) elnöke a befektetési és megtakarítási különbségeinek problémáját emelte ki, ami leginkább kihívást jelent a gyorsan fejlődő ázsiai országoknak.

A kereskedelmi háborúval kapcsolatban kifejtette, hogy ennek hatására a térség országai egyre nagyobb mértékben kereskednek egymással (53 százalékról 58 százalékra emelkedett az arány), és a kereskedelem lendületének lassulása ellenére is magas ütemű maradt a gazdasági növekedés.

Ezzel párhuzamosan az ázsiai országok egymás közötti FDI-áramlás erősödése figyelhető meg.

A klímaváltozás egyik legnagyobb fenyegetettje Ázsia, ahová az éghajlatváltozással összefüggésben lévő globális beruházások egynegyede hárul, amihez további adósságfelvételre is szükség lesz. A térség előtt álló kihívásokhoz sorolta a magasabb arányú eladósodottságot, a javításra szoruló üzleti környezetet és az oktatási rendszert, valamint a korrupciót. Többek között jobb központi tervezéssel és beruházással, a technológiai fejlesztésekkel, és a gyakorlathoz közelebb álló, hatékonyabb szakképzéssel lehet ezeket a problémákat orvosolni.

A szegénység csökkentésével kapcsolatban előrelépésként értékelte, hogy az eddigi napi 2 dollárról 5 dollárra emelték a szegénységi küszöböt, és az ezalatt élők száma is csökken,

és ezzel párhuzamosan a középosztály jelentős erősödése figyelhető meg, de a humántőke fejlesztéséhez a jelenleginél több forrást kell biztosítani – mondta Yeung.

A fenntartható ázsiai felzárkózás kulcsa, hogy az utóbbi 30 év főként tőkebehozatalra, beruházásra és exportra épülő növekedési struktúrája módosításra szorul – mondta Eduardo Pedrosa, a Pacific Economic Cooperation Council főtitkára. A 21 tagállamból álló Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) gazdasági növekedésével foglalkozó szervezetet az ázsiai tagállamok eddigi fejlődésével kapcsolatban kiemelte, hogy

15 százalékról 33 százalékra emelkedett a szervezet szegényebb tagjainak egy főre jutó GDP-je az APEC fejlett államaihoz képest az elmúlt harminc évben.

A főtitkár szerint a nagy hozzáadott értékű szolgáltatások, a zöld gazdaság, a közös digitális piac, a technológia, az innováció és a szabályozási környezet szorul erősítésre, ezzel lehet a jövőben strukturális reformokkal a leginkább a növekedést serkenteni – tette hozzá.

A szabadkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy nagyon összetett helyzet alakult ki a világkereskedelemben: egyrészt nagy jelentőségű multilaterális szerződések születnek (ilyen például az EU és Japán közötti megállapodás), másrészt a vámemelésekkel a globális kereskedelem egyértelműen korlátozódik.